Eltérő természeti adottságú tájak mezőgazdasági minősítése térinformatikai módszerrel (DK-dunántúli példákkal)

Autor/innen

  • Péter Gyenizse Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet Természetföldrajzi Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4605

Schlagwörter:

tájértékelés, földrajzi információs rendszer

Abstract

A dolgozatban öt eltérő természetföldrajzi jelleggel rendelkező DK-dunántúli táj mezőgazdasági minősítését végeztük el földrajzi információs rendszer segítségével. A bemutatott számítógépes földértékelő modell – amint azt más vizsgálatok végeredményei is alátámasztják – alkalmas a vizsgált tájak mezőgazdasági szempontú minősítésére. Segítségével megállapítottuk, hogy a vizsgált területen a mezőgazdálkodás számára legjobb adottságok a síkságokon és alacsony dombságokon találhatók. Ezeken a területeken már évszázadok óta a szántóföldi művelés arányának előretörése figyelhető meg, és ez várható, javasolható a jövőben is. A hegységi területek és a Központi-Zselic az erdőművelésnek, illetve a kevésbé tagolt terepen a rét- és legelőgazdálkodásnak kedvez. A kisgazdák által végzett, csak kis mértékben gépesített szőlő és gyümölcstermesztésnek szintén megfelelnek ezek a területek, de nagyüzemi művelésre már alig alkalmasak. Javaslatunk szerint a szántók arányát minimálisra kellene leszorítani ezeken a tájakon.

Autor/innen-Biografie

  • Péter Gyenizse, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet Természetföldrajzi Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6.

    gyenizse@ttk.pte.hu

Literaturhinweise

Ádám L. 1989a: A Baranyai-dombság mezőgazdasági potenciálja. Földr. Ért., 29: 35–59.

Ádám L. 1989b: Agrárgazdasági szempontú komplex természetföldrajzi tájértékelés. Földr. Ért. 38: 243–262.

Ángyán J. (szerk.) 1998: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása a EU-csatlakozási tárgyalások megalapozásához. GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő.

Czigány Sz., Lovász Gy., Varga I. 1997: Geoökológiai vizsgálatok a pécs-komlói szénbányászt térségében. Közlemények a Janus Pannonius Természettudományi Kar Természetföldrajz Tanszékéről 5., PTE TTK FI, Pécs.

Czigány Sz., Nagyváradi L. 2000: A természeti és társadalmi tényezők kölcsönhatása a villányi borvidéken löszkémiai vizsgálatok alapján. In: Lovász Gy., Szabó G. (szerk.): Területfejlesztés-regionális kutatások, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 63–72.

Csorba P. 1989: Ökogeográfiai térképek a tájökológiai kutatások szolgálatában. Földr. Ért. 38: 283–304.

Erdősi F. 1978: Történelmi források és térképek szerepe a környezetben antropogén hatásra végbement változások földrajzi vizsgálatakor. Földr. Közl. 26: 118–127.

Elekes T. 1999: Ökopotíp-kategóriák elhatárolása egy vulkáni fennsík peremén. Földr. Közl. 123: 1–10.

Galambos J. 1987: A tájkutatás, tájértékelés és tájprognosztizálás néhány aktuális kérdése. Földr. Ért. 36: 209–232.

Galambos J., Balogh I. 1989: Új törekvések a tájértékelésben: a dinamikus tájértékelés. Földr. Ért. 38: 337–346.

Geresdi I., Lovász Gy. 2000: Térinformatika alkalmazása a természetföldrajzi kutatásban. In: Lovász Gy., Szabó G. (szerk.): Területfejlesztés - regionális kutatások, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 303–310.

Gyuricza L. 1996: Tájhasznosítási lehetőségek a szlovén határ mentén, Közlemények Janus Pannonius Természettudományi Kar Természetföldrajz Tanszékéről 2., PTE TTK FI, Pécs.

Jakucs P. 1974: Potenciális vegetáció és táji értékelése a Dél-Dunántúlon. Földr. Ért. 23: 295–309.

Kertész Á., Márkus B. 1989: Táji kölcsönkapcsolatok feltárása földrajzi információs rendszerek segítségével. Földr. Ért. 38: 325–335.

Kertész Á., Mezősi G. 1988: Földrajzi információrendszerek Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. Földr. Ért. 37: 43–57.

Kertész Á., Mezősi G. 1989: Személyi számítógépes földrajzi információs rendszer felépítése. Földr. Ért. 38: 353–364.

Kis É., Lóczy D. 1985: Geomorfológiai térképezés környezetminősítési céllal. Földr. Ért. 34: 475–482.

Lehmann A. 1982: Az aglomeráció vizsgálatának növényföldrajzi módszere Pécs térségének példáján. Földr. Ért. 31: 231–247.

Lehmann A. 2000: A vízszabályozások hatása a Dunamenti-síkság déli részének növényzetére. In: Az Alföld történeti földrajza, Nyíregyháza, pp. 67–77.

Lovász Gy. 1968: A mezőgazdálkodásban hasznosítható természetföldrajzi kutatások célja és módszere. Földr. Közl. 16: 314–328.

Lovász Gy., Nagyváradi L. 1993: Geoökologische Raumsystem im westlichen teil des Mecsekgebirges. In: Aubert A. (szerk.): Specimina Geographica 1991/2., JPTE TK FI, Pécs, pp. 148–156.

Lóczy D. 1982: A természati környezet integrált, számítógépes minősítése egy kisalföldi mintaterületen. Egyetemi doktori értekezés, Budapest.

Lóczy D. 1989a: Agroökológiai körzetesítés Komárom-Esztergom megyében a növénytermesztésre való alkalmasság alapján. Kandidátusi értekezés, kézirat, MTA FKI, Budapest.

Lóczy D. 1989b: Tájértékelés, földértékelés vagy mezőgazdasági célú környezetminősítés? Földr. Ért. 38: 263–282.

Lóczy D. 1989c: Tájökológiai elméletek, módszerek és gyakorlati alkalmazásaik. Földr. Ért. 38: 379– 393.

Lóczy D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Szakkönyvek, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, pp. 79–85.

Lóczy D. 2003: Lehetőségek a mezőgazdasági tájak mikroszerkeszetének értékelésére. Tájökológiai Lapok 1: 33–43.

Lóczy D., Kopári L. 2001: A természetvédelem lehetőségei mezőgazdasági tájmozaikban. Tájmérési példa bemutatása Baranya megyei példán. In: Fodor I., Tóth J., Wilhelm Z. (szerk.): Ember és környezet - elmélet, gyakorlat; PTE TTK Földrajzi Intézet - Duna-Dráva Nemzeti Park, Pécs, pp. 163–174.

Lóczy D., Samay L. 2000: A termőföld privatizációja tájökológiai szempontból egy Tolna megyei község példáján. In: Lovász Gy., Szabó G. (szerk.): Területfejlesztés-regionális kutatások, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 131–138.

Lóczy D., Szalai L. 1995: Korszerűsített termőhelyminősítés és agroökológiai körzetesítés földrajzi információs rendszer felhasználásával. Földr. Ért. 44: 23–37.

Lóczy D., Szalai L. 1999: Land Evaluation and Agricurtural Zoning Using GIS in Baranya Country, South Hungary. In: N. Papp I. Szász J. Tóth (szerk.): Geographic Issues of the Development of a Rising Region, JPTE FI-MTA DTI, Pécs, pp. 61–71

Lóczy D., Tózsa I. 1982: Mezőgazdasági célú környezetminősítés automatizált módszerrel. Földr. Ért.,31: 409–425.

Marosi S., Szilárd J. 1963: A természeti földrajzi tájértékelés elvi-módszertani kérdéseiről, Földr. Ért. 12: 393–414.

Marosi S., Szilárd J. 1974: Domborzati hatások a gazdálkodásra és a településekre. Földr. Közl. 22: 185–196.

Marosi S. 1980: Tájkutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai eredmények. Elmélet-Módszer-Gyakorlat 35., MTA FKI, Budapest.

Marosi S. 1981: Táj és környezet. Földr. Ért. 30: 59–72.

Máté A. 2001: A szekszárdi borvidék kialakulását befolyásoló természetföldrajzi tényezők. In: Kovács J., Lóczy D. (szerk.): A vizek és az ember, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 235–246.

Mezősi G. 1982: Környezetértékelés – a domborzat minősítése. Földr. Ért. 31: 177–189.

Nagyváradi L. 1998: A természeti környezet hatása Kozármisleny fejlődésére. Földr. Ért. 47: 189–196.

Nagyváradi L. 1999: A természeti környezet szerepe Veszprém fejlődésében. Közlemények a Janus Pannonius Természettudományi Kar Természetföldrajz Tanszékéről 10., PTE TTK FI, Pécs.

Péczely Gy. 1979: Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Pécsi M. 1979: A földrajzi környezet új szemléletű értelmezése és értékelése. Földr. Közl. 27: 17–27.

Pécsi M. 1984: A földrajzi környezet értelmezése és a környezeti hatások értékelése a gazdaságfejlesztés szolgálatában. Földr. Közl. 32: 309–313.

Pécsi M., Rétvári L. 1981: A földrajzi környezetkutatás időszerű elvi kérdései és kartográfiai módszerei. Földr. Ért. 30: 31–57.

Rétvári L. 1985: Adalékok a földrajzi környezet adottságainak és erőforrásainak értékelési módszereihez. Földr. Ért. 34: 163–177.

Rétvári L. 2000: Környezetminősítő térképezés a Tatai-tájban. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz Tanszékéről 16., PTE TTK FI, Pécs.

Samay L. 2002 A domborzattípus és a szántó ar.kor./ha értéke közötti kapcsolat Tolna megyében. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz Tanszékéről 20., PTE TTK FI, Pécs.

Tengler T. 1997: A természeti környezet antropogén változásai Villány térségében. Közlemények a Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetföldrajz Tanszékéről 4., PTE TTK FI, Pécs.

Wilhelm Z. 2000: Az Alsó-Duna-vidék településeinek fejlődésében szerepet játszó természeti tényezők vizsgálata. In: Tóth J., Wilhelm Z. (szerk.): Konzerváció, modernizáció, regionalitás a Dél-Dunántúlon, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 5–145.

Veröffentlicht

2004-12-27

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

Eltérő természeti adottságú tájak mezőgazdasági minősítése térinformatikai módszerrel (DK-dunántúli példákkal). (2004). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 2(2), 349-364. https://doi.org/10.56617/tl.4605

Ähnliche Artikel

11-20 von 86

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.