Land evaluation for agricultural use of landscape units with different endowments using GIS (examples from SE-Transdanubia)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4605Keywords:
land evaluation, GISAbstract
A GIS model for land evaluation developed by author is applied to a group of landscapes in Southeast-Transdanubia. The lowland and low hill areas where the physical conditions are best for farming are identified. In the study area an expansion of farming has been observed for several centuries and a similar trend is also predicted for the future. Mountains and higher levels of hill regions favour forestry and less dissected surfaces for meadow and pasture economy. The latter are also suitable for small-scale vineyard and orchard cultivation by smallholders with a low level of mechanization but large-level use for these purposes is hardly feasible. Author proposes that the proportion of arable land should be reduced to a minimum value in these landscapes.
References
Ádám L. 1989a: A Baranyai-dombság mezőgazdasági potenciálja. Földr. Ért., 29: 35–59.
Ádám L. 1989b: Agrárgazdasági szempontú komplex természetföldrajzi tájértékelés. Földr. Ért. 38: 243–262.
Ángyán J. (szerk.) 1998: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása a EU-csatlakozási tárgyalások megalapozásához. GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő.
Czigány Sz., Lovász Gy., Varga I. 1997: Geoökológiai vizsgálatok a pécs-komlói szénbányászt térségében. Közlemények a Janus Pannonius Természettudományi Kar Természetföldrajz Tanszékéről 5., PTE TTK FI, Pécs.
Czigány Sz., Nagyváradi L. 2000: A természeti és társadalmi tényezők kölcsönhatása a villányi borvidéken löszkémiai vizsgálatok alapján. In: Lovász Gy., Szabó G. (szerk.): Területfejlesztés-regionális kutatások, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 63–72.
Csorba P. 1989: Ökogeográfiai térképek a tájökológiai kutatások szolgálatában. Földr. Ért. 38: 283–304.
Erdősi F. 1978: Történelmi források és térképek szerepe a környezetben antropogén hatásra végbement változások földrajzi vizsgálatakor. Földr. Közl. 26: 118–127.
Elekes T. 1999: Ökopotíp-kategóriák elhatárolása egy vulkáni fennsík peremén. Földr. Közl. 123: 1–10.
Galambos J. 1987: A tájkutatás, tájértékelés és tájprognosztizálás néhány aktuális kérdése. Földr. Ért. 36: 209–232.
Galambos J., Balogh I. 1989: Új törekvések a tájértékelésben: a dinamikus tájértékelés. Földr. Ért. 38: 337–346.
Geresdi I., Lovász Gy. 2000: Térinformatika alkalmazása a természetföldrajzi kutatásban. In: Lovász Gy., Szabó G. (szerk.): Területfejlesztés - regionális kutatások, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 303–310.
Gyuricza L. 1996: Tájhasznosítási lehetőségek a szlovén határ mentén, Közlemények Janus Pannonius Természettudományi Kar Természetföldrajz Tanszékéről 2., PTE TTK FI, Pécs.
Jakucs P. 1974: Potenciális vegetáció és táji értékelése a Dél-Dunántúlon. Földr. Ért. 23: 295–309.
Kertész Á., Márkus B. 1989: Táji kölcsönkapcsolatok feltárása földrajzi információs rendszerek segítségével. Földr. Ért. 38: 325–335.
Kertész Á., Mezősi G. 1988: Földrajzi információrendszerek Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. Földr. Ért. 37: 43–57.
Kertész Á., Mezősi G. 1989: Személyi számítógépes földrajzi információs rendszer felépítése. Földr. Ért. 38: 353–364.
Kis É., Lóczy D. 1985: Geomorfológiai térképezés környezetminősítési céllal. Földr. Ért. 34: 475–482.
Lehmann A. 1982: Az aglomeráció vizsgálatának növényföldrajzi módszere Pécs térségének példáján. Földr. Ért. 31: 231–247.
Lehmann A. 2000: A vízszabályozások hatása a Dunamenti-síkság déli részének növényzetére. In: Az Alföld történeti földrajza, Nyíregyháza, pp. 67–77.
Lovász Gy. 1968: A mezőgazdálkodásban hasznosítható természetföldrajzi kutatások célja és módszere. Földr. Közl. 16: 314–328.
Lovász Gy., Nagyváradi L. 1993: Geoökologische Raumsystem im westlichen teil des Mecsekgebirges. In: Aubert A. (szerk.): Specimina Geographica 1991/2., JPTE TK FI, Pécs, pp. 148–156.
Lóczy D. 1982: A természati környezet integrált, számítógépes minősítése egy kisalföldi mintaterületen. Egyetemi doktori értekezés, Budapest.
Lóczy D. 1989a: Agroökológiai körzetesítés Komárom-Esztergom megyében a növénytermesztésre való alkalmasság alapján. Kandidátusi értekezés, kézirat, MTA FKI, Budapest.
Lóczy D. 1989b: Tájértékelés, földértékelés vagy mezőgazdasági célú környezetminősítés? Földr. Ért. 38: 263–282.
Lóczy D. 1989c: Tájökológiai elméletek, módszerek és gyakorlati alkalmazásaik. Földr. Ért. 38: 379– 393.
Lóczy D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Szakkönyvek, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, pp. 79–85.
Lóczy D. 2003: Lehetőségek a mezőgazdasági tájak mikroszerkeszetének értékelésére. Tájökológiai Lapok 1: 33–43.
Lóczy D., Kopári L. 2001: A természetvédelem lehetőségei mezőgazdasági tájmozaikban. Tájmérési példa bemutatása Baranya megyei példán. In: Fodor I., Tóth J., Wilhelm Z. (szerk.): Ember és környezet - elmélet, gyakorlat; PTE TTK Földrajzi Intézet - Duna-Dráva Nemzeti Park, Pécs, pp. 163–174.
Lóczy D., Samay L. 2000: A termőföld privatizációja tájökológiai szempontból egy Tolna megyei község példáján. In: Lovász Gy., Szabó G. (szerk.): Területfejlesztés-regionális kutatások, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 131–138.
Lóczy D., Szalai L. 1995: Korszerűsített termőhelyminősítés és agroökológiai körzetesítés földrajzi információs rendszer felhasználásával. Földr. Ért. 44: 23–37.
Lóczy D., Szalai L. 1999: Land Evaluation and Agricurtural Zoning Using GIS in Baranya Country, South Hungary. In: N. Papp I. Szász J. Tóth (szerk.): Geographic Issues of the Development of a Rising Region, JPTE FI-MTA DTI, Pécs, pp. 61–71
Lóczy D., Tózsa I. 1982: Mezőgazdasági célú környezetminősítés automatizált módszerrel. Földr. Ért.,31: 409–425.
Marosi S., Szilárd J. 1963: A természeti földrajzi tájértékelés elvi-módszertani kérdéseiről, Földr. Ért. 12: 393–414.
Marosi S., Szilárd J. 1974: Domborzati hatások a gazdálkodásra és a településekre. Földr. Közl. 22: 185–196.
Marosi S. 1980: Tájkutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai eredmények. Elmélet-Módszer-Gyakorlat 35., MTA FKI, Budapest.
Marosi S. 1981: Táj és környezet. Földr. Ért. 30: 59–72.
Máté A. 2001: A szekszárdi borvidék kialakulását befolyásoló természetföldrajzi tényezők. In: Kovács J., Lóczy D. (szerk.): A vizek és az ember, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 235–246.
Mezősi G. 1982: Környezetértékelés – a domborzat minősítése. Földr. Ért. 31: 177–189.
Nagyváradi L. 1998: A természeti környezet hatása Kozármisleny fejlődésére. Földr. Ért. 47: 189–196.
Nagyváradi L. 1999: A természeti környezet szerepe Veszprém fejlődésében. Közlemények a Janus Pannonius Természettudományi Kar Természetföldrajz Tanszékéről 10., PTE TTK FI, Pécs.
Péczely Gy. 1979: Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Pécsi M. 1979: A földrajzi környezet új szemléletű értelmezése és értékelése. Földr. Közl. 27: 17–27.
Pécsi M. 1984: A földrajzi környezet értelmezése és a környezeti hatások értékelése a gazdaságfejlesztés szolgálatában. Földr. Közl. 32: 309–313.
Pécsi M., Rétvári L. 1981: A földrajzi környezetkutatás időszerű elvi kérdései és kartográfiai módszerei. Földr. Ért. 30: 31–57.
Rétvári L. 1985: Adalékok a földrajzi környezet adottságainak és erőforrásainak értékelési módszereihez. Földr. Ért. 34: 163–177.
Rétvári L. 2000: Környezetminősítő térképezés a Tatai-tájban. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz Tanszékéről 16., PTE TTK FI, Pécs.
Samay L. 2002 A domborzattípus és a szántó ar.kor./ha értéke közötti kapcsolat Tolna megyében. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz Tanszékéről 20., PTE TTK FI, Pécs.
Tengler T. 1997: A természeti környezet antropogén változásai Villány térségében. Közlemények a Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetföldrajz Tanszékéről 4., PTE TTK FI, Pécs.
Wilhelm Z. 2000: Az Alsó-Duna-vidék településeinek fejlődésében szerepet játszó természeti tényezők vizsgálata. In: Tóth J., Wilhelm Z. (szerk.): Konzerváció, modernizáció, regionalitás a Dél-Dunántúlon, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 5–145.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2004 Gyenizse Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
