The effects of surface cover on phosphorous distribution over the slope
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4516Keywords:
erosion, fertilizer use, phosphorus, soil protectionAbstract
Soil is one of the most important component of the landscape and thus its protection has high priority not only in environmental but in landscape and nature protection as well. Eroded soil material carries humus and important fertilizers from our arable lands. 9 kg*ha-1*y-1 N, 5,5 kg*ha-1*y-1 P and 6,6 kg*ha-1*y-1 K can be lost due to erosion and can induce problems in the soils and waters of remote areas.
Our target areas were at Somogybabod, Kisbabod, Alsószuha and Galgahévíz. We examined the distribution of P2O5 and soil organic matter under different plant covers (arable land – corn, potato, cereals, vegetated fallow, alfalfa, Acacia forest and orchards), under different slope sections. Laboratory experiments were done according to the regulations at the Szent István University, Dept. of Soil Sciences and Agricultural Chemistry. It is obvious, according to the results that corn and potato can not provide necessary protection against phosphorous loss. The other plant covers have better results. Based on the results it is possible to prepare a guidebook for farmers to help them calculating the necessary amount and placing of P2O5 fertilizer and to chose the plant that provide the necessary cover to protect soils form phosphorous loss. Fertilizing with only the necessary amount of P2O5 fertilizer, it is possible to reduce the pollution of surface and subsurface waters and the inputs of arable farming. With the improvement of life quality and conditions, the viability of the landscape can be increased and thus more attractive for those, searching for a place for living.
References
Barczi A. 1996: A Tihanyi-félsziget talajai és azok jelentősége az alkalmazkodó mezőgazdasági tájhasználatban. Doktori értekezés. Gödöllő, pp. 132.
Barczi A., Grónás V., Penksza K. 1996: A tihanyi táj változásai a századforduló óta. Agrártörténeti Szemle 38: 298-316.
Buzás I. 1993: Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. INDA 4231 Kiadó, Budapest, pp. 357.
Buzás I. 1988: Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 243.
Centeri Cs. 2002: A talajerodálhatóság terepi mérése és hatása a talajvédő vetésforgó kiválasztására. Növénytermelés 51(2): 211-222.
Centeri Cs., Császár A. (2003): A talajpusztulás hatása a tájalakulásra a Tihanyi-félszigeten. Tájökológiai Lapok, 1(1): 81-85.
Csathó P., Osztoics E., Sárdi K., Sisák I., Osztoics A., Magyar M., Szűcs P. 2003: A mezőgazdasági területekről a felszíni vizekbe kerülő foszforterhelések I. Foszforforgalmi vizsgálatok értékelése. Agrokémia és Talajtan 2003(3-4): 476. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.3-4.16
Császár A. 2003: A felszínborítás hatása a foszfor lejtőn történő eloszlására. TDK Dolgozat. SzIE-Gödöllő, pp. 48.
Debreczeni B. 1994: Tartamtrágyázás hatása a talaj kémhatására. In: Trágyázási Kutatások 1960-1990. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 121.
Dezsény Z. 1986: A Zala vízgyűjtőjének eróziós viszonyai és hatásuk a felszíni vizek minőségére. Szakmérnöki diplomadolgozat, Gödöllő, pp. 37.
Duxbury J. M., Peverly J. H. 1978: Nitrogen and phosphorus losses from organic soils. J. Environ. Qual. 7: 566-570. https://doi.org/10.2134/jeq1978.00472425000700040020x
Kertész Á., Márkus B., Richter G. 2002: Talajerózió a Balaton-vízgyűjtőn. In: Márkus B. (szerk.) 2002: NCGIA Core Curriculum. Online tananyag: http://www.gisfigyelo.geocentrum.hu/ncgia/ncgia_80.html
Kertész Á., Richter G. R., Schmidt G., Braunschweig W., Huszár T., Lóczy D., Schäfer A., Márkus B., Varga G., Henzler B. 1997: The Balaton Project. ESSC Newsletter 2+3: 1-37.
Malatinszky Á., Penksza K. 2002: Adatok a Sajó-völgy edényes flórájához. Bot. Közlem. 89: 99-104.
Malatinszky Á. 2003: Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában Dél-Gömörben. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium tanulmánykötete. pp. 43-47.
Malatinszky Á. 2004: Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2(1): 65-76.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 954-958.
Miller M. H. 1979: Contribution of nitrogen and phosphorus to subsurface drainage water from intensively cropped mineral and organic soils on Ontario. J. Environ. Qual. 8: 42-48. https://doi.org/10.2134/jeq1979.00472425000800010011x
Penksza K., Malatinszky Á. 2001: Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. Kitaibelia 6(1): 149-155.
Sharpley A. N. 1985: Depth of surface soil-runoff interaction as affected by rainfall soil slope and management. Soil Sci. Soc. Am. J. 49: 1010-1015. https://doi.org/10.2136/sssaj1985.03615995004900040044x
Sharpley A. N., Chapra S. C., Wedepohl R., Sims J. T., Daniel T. C., Reddy K. R. 1994: Managing agricultural phosphorus for protection of surface waters. J. Environ. Qual. 23: 437-451.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 976. https://doi.org/10.2134/jeq1994.00472425002300030006x
Sisák I., Máté F. (1993): A foszfor mozgása a Balaton vízgyűjtőjében. Agrokémia és Talajtan 1993(3-4): 257-270.
Stefanovits P. (1994): A talajdegradáció elleni védekezés tízparancsolata. Talajvédelem, pp. 3-4.
Vona M. (2004): A galgahévízi láprét tájökológiai értékelése és a tájalkotók összefüggés vizsgálata Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola III. Fóruma, Gödöllő, p. 85.
Vona M., Penksza K. (2004): A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2(2): 341-348.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2005 Centeri Csaba, Császár Alexandra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
