Coenological investigations on grasslands managed by different cultivation methods in the South-Eastern part of the Hungarian Great Plain
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4513Keywords:
grazing, mowing, association, Festuca rupicola, Festuca valesiaca, Koeleria cristataAbstract
Sample plots considered as the threesubassociations of Salvio-Festucetum rupicolae association by multivariate analysis are evaluated as well. The results show that considered as the samples of uniform stands of that association are highly separated from each other. The sample plots of dominance of Koeleria cristata extremely separate from the plots of stands of Festuca rupicola and Festuca valesiacae. These plots of Festuca rupicola and Festuca valesiacae stands are separated, also. This observation probably helps the identification of these spots. Consequently of the results of of our examinations the abundances and dominances of Festuca species are decisive for constractions and coenological differences of loess grass stands.
References
Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia. 13: 113–126.
Barczi A., Joó K. 2000: Kurgans: Historical and ecological heritage of the Hungarian Plane. Multifunctional Landscapes pp. 199–200.
Barczi A., Joó K. 2003: A hortobágyi Csípő-halom morfológiai és talajtani elemzése. Földrajzi Értesítő 52: 37–45. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.1-2.2
Barczi A., Sümegi P., Joó K. 2003: Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. Földtani Közlöny 131: 421–431.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53: 3–16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartásformái. A KTM Term. Hiv. és a JPTE Kiadványa. Pécs. Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensociologie II. Wien
Csathó A. 1986: A Battony Kistompapusztai lőszrét növényvilága. Körny és Term. véd. Évk. 7: 103–115.
Joó K. 2003. Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. Tájökológiai Lapok 1: 87–95.
Joó K., Barczi A. 2001: Halomsírok, határhalmok, lakódombok: a kunhalmok. Földgömb 19: 22–30.
Kapocsi J., Domán E., Bíró I., Forgács B., Tóth T. 1998: Florisztikai adatok a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területéről. Crisicum 1: 75–83.
Kertész É. 1992: A Biharugrai Tájvédelmi Körzet vegetációjának áttekintése. Békéscsabai Munkácsy M. Múzeum Termtud. Adattár Lsz. 2011–1991.
Kertész É. 1996a: Adatok a Biharugrai Tájvédelmi Körzet flórájához (1986-1995). Natura Békesiensis 2, Békéscsaba Munkácsy M. Múzeum Kiadványa pp. 37–64.
Kertész É. 1996b: Védettségi adatok a Dél-Tiszántúl botanikai szempontból jelentős területeiről. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16: 5–15.
Kiss I. 1964: Az Adonis volgensis lelőhelyei és népies gyógyászati vonatkozásai Magyarországon. Acta Academ. Pedagogiae Szegediensis Szeged pp. 25–51.
Kiss I. 1968: Ősgyep-maradvány az Orosházi Nagytatársáncon. Acta Acad. Paed. Szeged 2: 39–61.
Molnár Zs. 1992: A pitvarosi puszták növénytakarója, különös tekintettel a löszpusztagyepekre. Bot.
Közlem. 79: 19–27.
Molnár Zs. 1996: A Pitvarosi puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a középkortól napjainkig.
Natura Bekesiensis-2. Békéscsaba pp. 65–97.
Penksza K., Kapocsi J 1998: A Maros-völgy edényes növényei I. Crisicum 1: 35–74.
Penksza K., Salamon G., Kapocsi J., Gyalus B., Kemény G. 1998: Floristical and coenological data of the western territory of the Körös-Maros region I. Studia bot. hung. 27–28: 123–130.
Podani J. 1993. SYN-TAX 5.0: Computer programs for multivariate data analysis in ecology and systematics. Abstr. Bot. 17: 289–309.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Soó R. 1964: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Synopsis Systematico-Geobotanica Florae Vegetationique Hungariae IV. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Soó R., Máthé I 1938: A Tiszántúl flórája. Debrecen.
Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány kiadványa. Kisújszállás.
Tóth A. (szerk.) 2004: A kunhalmokról más szemmel. Alföldkutatásért Alapítvány kiadványa. Kisújszállás-Debrecen.
Zólyomi B. 1936: Übersicht der Felsenvegetation in der Pannonischen Florenprovinz und dem Nordwestlich Angrenzenden Gegiete. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 32: 136–174.
Zólyomi B. 1958: Fitocönológiai analízis az alföldi löszhátak eredeti növénytakarójának maradványain. A II. Biol. Vándorgy. ea-inak ism. Szeged, 1958. V. pp. 19–21.
Zólyomi B. 1966: Neue Klassifikation der Felsen-vegetation im Pannonischen raum und Angrenzenden Gegiete. Bot. Közlem. 53: 49–54.
Vona M., Penksza K. 2004: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggés a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2: 341–348.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2005 Herczeg Edina, Pottyondy Ákos, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
