Floristisch-vegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur erstellung eines biotoppflegeplanes

Authors

  • Daniela Boecker Institut für Nutzpflanzenwissenschaften und Ressourcenschutz, Ökologie der Kulturlandschaft - Geobotanik und Naturschutz - Institute of Crop Science and Resource Conservation, Ecology of Cultural Landscape - Geobotany and Nature Conservation - Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn, Biozentrum, Karlrobert-Kreiten-Str. 13, D 53115 Bonn
  • Gábor Turcsányi Institut für Umwelt- und Landschaftsbewirtschaftung, Lehrstuhl für Naturschutz, Institute of Environmental and Landscape Management, Department for Nature Conservation Szent István Egyetem, Páter Károly 1, H 2103 Gödöllő
  • Bodo Maria Möseler Institut für Nutzpflanzenwissenschaften und Ressourcenschutz, Ökologie der Kulturlandschaft - Geobotanik und Naturschutz - Institute of Crop Science and Resource Conservation, Ecology of Cultural Landscape - Geobotany and Nature Conservation - Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn, Biozentrum, Karlrobert-Kreiten-Str. 13, D 53115 Bonn

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4473

Keywords:

Moorwiese, vegetationskundliche Untersuchung, Vorschläge für Pflegemaßnahmen, Mahá

Abstract

In order to design restoration strategies of abandoned fens, in the 2005 vegetation period a wet meadow of the Galga valley near Galgahévíz NE Budapest was investigated in detail.
It shall be shown on the example of this fen unmanaged since the change of the system in 1989, how to develop an effective biotope management based on floristic inventory and vegetation mapping. The localisation of endangered species and the vegetation mapping were performed with GPS.
The fen in all is composed by reed, large sized sedges (Magnocaricetalia) and different fen associations. The wet meadow covers about 5.7 ha; it is dominated by calcicolous plant associations: Succiso-Molinietum hungaricae, Caricetum davallianae and Juncetum subnodulosi. Only a limited area is well structured and rich in rare and endangered species. Extensive areas, however, are characterized by effects of degradation, predominantly caused by expanding reed. Among the reed nitrophyts occur locally. Altogether 12 protected plant species were detected, some with considerable population sizes.
For the realisation of maintenance two different vegetation types have to be differed: areas without or with only sparse reed should be mowed once a year in a traditional manner in late summer. Those extensive areas, however, which are predominantly covered by reed, should be managed in a different way: they should be mowed twice or three times a year, the first time early in May, to repel invaded reed efficiently. In this manner the competitive ability of reed will be weakened, its further invasion from the margins will be stopped and the vegetation structure will be upgraded. When the population of reed is repressed sufficiently, these areas should also be managed in the traditional manner: once a year in late summer.

Author Biographies

  • Gábor Turcsányi, Institut für Umwelt- und Landschaftsbewirtschaftung, Lehrstuhl für Naturschutz, Institute of Environmental and Landscape Management, Department for Nature Conservation Szent István Egyetem, Páter Károly 1, H 2103 Gödöllő

    Turcsanyi.Gabor@kti.szie.hu

  • Bodo Maria Möseler, Institut für Nutzpflanzenwissenschaften und Ressourcenschutz, Ökologie der Kulturlandschaft - Geobotanik und Naturschutz - Institute of Crop Science and Resource Conservation, Ecology of Cultural Landscape - Geobotany and Nature Conservation - Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn, Biozentrum, Karlrobert-Kreiten-Str. 13, D 53115 Bonn

    moeseler@uni-bonn.de

References

Borhidi A. 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. 1.–2. kötet (Rotes Buch der Pflanzengesellschaften Ungarns. 1.–2. Band). TermészetBÚVAR Alapítvány Kiadó, Budapest.

Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai (Die Pflanzengesellschaften Ungarns). Akadémiai Kiadó, Budapest.

Centeri Cs., Vona M., Penksza K., Malatinszky Á., Barczi A. 2005: Soil, water and nature protectoin matters in Galgahévíz, Hungary, COST: 634. Lublin, September 15–17, 2005 pp. 8–9.

Hortobágyi T., Simon T. ed. 2000: Növényföldrajz, társulástan és ökologia (Pflanzengeographie, Lehre von den Pflanzengesellschaften und Ökologie). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Kraschinski, S., Prochnow, A., Tölle, R., Hahn, J. 1999: Verfahrenstechnische Arbeiten zur Befahrbarkeit von Niedermoorgrünland. Schriftenreihe des Landschafts-Fördervereins Nuthe-Nieplitz-Niederung e. V., Heft 3, pp. 35–54.

Pintér B. 2001: A Galgahévíz és Hévízgyörk (Galga mente) közötti láprétek botanikai értékei (Die botanischen Werte der Moorwiesen zwischen Galgahévíz und Hévízgyörk (am Galga-Lauf)). Diplomarbeit, Szent István-Universität, Landwirtschafts- und Umweltwissenschaftszweig, Gödöllő.

Podani J. 1980: SYN-TAX: Számítógépes programcsomag ökológiai, cönológiai és taxonómiai osztályozások végrehajtására (Computer-Programmpaket zur Ausführung ökologischer, zönologischer und taxonomischer Klassifizierungen). Abstr. Bot. 6, pp. 1–158.

Ungarischer Umweltschutzminister 2001: Rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről (Verordnung über die geschützten und streng geschützten Pflanzen- und Tierarten, über den Kreis der streng geschützten Höhlen, sowie über die Verlautbarung der in der Europäischen Gemeinschaft vom Standpunkt des Naturschutzes aus bedeutenden Pflanzen- und Tierarten). Erlass Nr. 13/2001. (V. 9.) KöM, Magyar Közlöny (Ungarisches Mitteilungsblatt) Nr. 53/2001.

Vona M. 2005: A galgahévízi láprét komplex tájökológiai felmérése és a mővelés hatásának értékelése (Die komplexe landschaftsökologische Untersuchung der Galgahévízer Moorwiese und die Bewertung der Wirkung der Pflegemaßnahmen). Előadás Gödöllő Termékpálya, Élelmiszer- és Környezetbiztonság (Vorlesung Produktbahn Gödöllő, Nahrungsmittel- und Umweltsicherheit), Agrárium, S. 36.

Vona M. 2006: Complex landscape ecological research on soil-plant relationships on a wetland near Galgahévíz (Central Hungary)Proceeding of the International Ph.D. Students’ Conference Ceske Budejovice pp. 73–77

Vona M., Falusi E. 2005: Examination of the soil-plant relations on the Galgahévíz peaty meadow, effects of nature conservation measures on the vegetation transport of water, chemicals and energy in the soil?plant–atmosphere system pp. 580–588.

Vona M., Pintér B., Boecker D., Helfrich T., Malatinszky Á., Möseler B. M., Pottyondy Á., Barczi A., Turcsányi G., Penksza K. 2005a: A Galga mente láprétjeinek (Galgahévíz és Hévízgyörk) természetvédelmi kezelési problematikája és eddigi eredményei. Előadás IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium – Budapest, pp. 383–387.

Vona M., Centeri Cs., Penksza K., Malatinszky Á., Helfrich T. 2005b: A talajtani és eróziós viszonyxok jellemzése Galga menti láprét környezetében. Erdei Ferenc III. Tudományos Konferencia, Kecskemét, pp. 1087–1091.

Vona M., Pintér B., Centeri Cs., Malatinszky Á., Pottyondy Á., Barczi A., Penksza K. 2005c: A Galga mente láprétjeinek (Galgahévíz és Hévízgyörk) természetvédelmi kezelési problematikája és eddigi eredményei. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 383–387.

Wilmanns, O. 1998: Ökologische Pflanzensoziologie. 6. Auflage. Quelle & Meyer, Wiesbaden.

Downloads

Published

2006-12-12

Issue

Section

Tanulmányok, eredeti közlemények

How to Cite

Floristisch-vegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur erstellung eines biotoppflegeplanes. (2006). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 4(2), 347-356. https://doi.org/10.56617/tl.4473