Development of habitat groups for comparisons at landscape level I.
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4411Keywords:
habitat mapping, Á-NÉR, C-NÉR, habitat combinationsAbstract
During habitat mapping authors had an aim to make a comparison of habitats found in the studied areas at landscape level with the help of GIS methods. Maps with categories of the habitat classification system were used for this purpose. Resulting maps are suitable for describing and characterising the areas. However, in several Hungarian regions (especially in the Hungarian Great Plain) it is habitat groups and complexes that are typified. In these cases a large number of habitat combinations can be found, which is hardly applicable for statistical analyses. Four different areas of the Great Plain and one of a hilly territory are described in the current work based on all of the habitat types. This is followed by the habitat category contracts necessary for statistical analyses. The 393 habitat combinations that evolved during mapping were narrowed onto 31, which system is built up by habitats in a close to nature state (12 categories), habitats among close to nature and disturbed state (10 cat.), disturbed habitats (8 cat.) and agrarian habitat (1 cat.).
References
Bagi I. 1997: A vegetációtérképezés elméleti kérdései. Kandidátusi Értekezés. József Attila Tudományegyetem, Szeged.
Bagi I. 1998: A Zürich-Montpellier fitocönológiai iskola lehetőségei és korlátai a vegetáció dokumentálásában. Tilia 6: 239-252.
Borhidi A., Járai-Komlódi M. 1959: Die Vegetation des Naturschutzgebiets des Baláta-Sees. Acta bot. Hung. 5: 259–320.
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. (szerk.) 2003: Élőhelyismereti Útmutató. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Czenthe B. 1985: A Keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai. Bot. Közlem. 72: 89–101.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Fekete G., Kovács M. 1982: A Fóti Somlyó vegetációja. Bot. Közlem. 69: 19–31.
Kun A., Molnár Zs. (szerk.) 1999: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer XI. Élőhely-térképezés. Scientia Kiadó, Budapest.
Molnár et al. 2007: A grid based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA). Folia Geobotanica 42: 225–247. https://doi.org/10.1007/BF02806465
Molnár Zs. (szerk.) 2003: MÉTA Módszertani és Adatlap-kitöltési Útmutató. Kézirat. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Nagy A., Balogh Á., Penksza K. 2005: Összehasonlító élőhely vizsgálatok dél-tiszántúli és veresegyházi területeken a természetességi állapotok alapján. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 307–311.
Nagy A., Penksza K. 2006: Élőhely-értékelési lehetőségek dél-tiszántúli és veresegyházi területeken természetességi mutatók alapján. Tájökológiai Lapok 4: 115–125.
Penksza K., Nagy A., Vona M., Malatinszky Á. 2006: Élőhely-térképezés. Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területi egysége. Szarvas.
Penksza K. 2004a: Élőhely-térképezés. Dévaványa, Ecsegpuszta (O5x5_051) területen. SVeresegyház.
Penksza K. 2004b: Veresegyház, Váckisújfalu, Galgamácsa, Vácegres élőhely-térképezése. Szarvas.
Penksza K. 2005: Élőhely-térképezés. Vésztő – Mágor Természetvédelmi Terület. Szarvas.
Seregélyes T. És S. Csomós Á. (1995): Hogyan készítsünk vegetációtérképeket. Tilia 1: 158–169.
Standovár T., Tóth Z. 1991: Vegetation of the Bátorliget mire reserve. In: Mahunka S. (ed.): The Bátorliget nature reserve – after forty years. MTM, Budapest, I: 57–118.
Zólyomi B. 1931: A Bükkhegység környékének Shagnum lápjai. Bot. Közlem. 28: 89–121.
Zólyomi B. 1934: Bátorliget növényföldrajzi térképe (előadás-kivonat). Bot. Közlem. 31: 282.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2007 Nagy Anita, Malatinszky Ákos, Pándi Ildikó, Kristóf Dániel, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).