Habitat map and possibilities for evaluation on environmental management and nature conservation of Vésztő-Mágor Nature Reserve
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4366Keywords:
habitat map, naturalness value, saline associationsAbstract
Habitat mapping was carried out on Vésztő-Mágorpuszta Nature Reserve based on the Hungarian National Habitat Classification System. Habitat codes occurring within habitat patches and short description of each patch are given in parallel with a detailed species list (completed with dominance relations). Based on these, a habitat map of the area and habitat-based thematic maps of sodic areas influenced by water were prepared. Based on species lists of patches, an evaluation according to relative ecological indicators was prepared as well.
The central part of the observed area is diverse and valuable from a botanical point of view, part of the area with complex patches is sodic, in between with sporadic lowland swards and some smaller lowland steppes. Possible reason for abandonement of management on these areas could be the influence of water. Rate of areas with higher dominance of weeds is small.
References
Artné Lőrinc R. 2004: A természetvédelmi szempontú mezőgazdálkodás földhasználati rendszerének fejlesztése Bonyhád külterületének példáján. Tájökológiai Lapok 2: 109–139.
Bagi I. 1994: Összefüggések a területhasználati módok és a potenciális vegetáció között a Tiszaalpári medencében. Bot. Közlem. 81: 112.
Balogh, Á., Nagy, A., Vona, M., Pottyondy, Á., Herczeg, E., Malatinszky, Á., Penksza, K. 2006: Data to the weed composition of the Southern Trans-Tisza area. Tájökológiai Lapok 4: 139–148.
Biró M. 2006: Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4: 357–384.
Bíró M., Tóth T. 1998: A 18–19. század vegetációjának rekonstrukciója az elmúlt ezer év tájhasználatának a tükrében a Hármas-Körösmentén. Crisicum 1: 18–34.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Sci. Hung. 39: 97–181.
Deák J. Á. 2004: Aktuális és tájtörténeti élőhelytérképezés Csongrád környékén. Természetvédelmi Közlemények 11: 93–105.
Deák J. Á., Keveyné Bárány I. 2006: A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195–210.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Herczeg E. 2005: Botanikai vizsgálatok kunhalmok dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45–54.
Herczeg E., Pottyondy Á., Penksza K. 2005: Cönológiai vizsgálatok eltérő gazdálkodású dél-tiszántúli löszgyepekben. Tájökológiai Lapok 3: 259–265.
Herczeg E., Barczi A., Penksza K. 2006a: Examinations on the correlation between soil and plants in grasslands of the South-east Hungary (floristacasl summary and the vegetation of Sáp kurgan). Tájökológiai Lapok 4: 95–102.
Herczeg, E., Malatinszky, Á., Kiss, T., Balogh, Á., Penksza, K. 2006b: Biomonitoring studies on salty pastures and meadows in south-east Hungary. Tájökológiai Lapok 4: 211–220.
Hotváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szedahelyi T. 1995: A magyar flóra datbázis 1.2
Kapocsi J. 1997: Vésztői Holt-Sebes-Körös, Cifra-ági-holtág növényzete. Szarvas.
Kapocsi J., Domán E., Bíró I., Forgács B., Tóth T. 1998: Florisztikai adatok a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területéről. Crisicum 1: 75–83.
Kiss T., Malatinszky Á., Penksza K. 2006: Comparative coenological axaminations on pastures of the Great Hungarian Plain I. (horse and cattle pasture near Hódmezővásárhely). Tájökológiai Lapok 4: 339–346.
Kovácsné Láng E., Török K. (szerk.) 1997: Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer III. MTM, Budapest.
Molnár Zs. 1997: The land-use historical approach to study vegetation history at the century scale. In Tóth E., Horváth R. (eds.): International conference on Research, Conservation, Management. Aggtelek, Conference Proceedings Vol. I./VII. pp. 345–354.
Molnár Zs., Biró M. 1996: A Pitvarosi-puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a Középkortól napjainkig. Natura Bekesiensis 2: 65–97.
Molnár Zs., Biró M. 1997: Vegetation history of the Kardoskút area (SE-Hungary) I.: History of the steppes from the Middle Ages to the present. Tiscia 30: 15–25.
Müller G. 1977: A Vésztő környéki erdők régen és ma. Békés megyei Term. véd. Évk. Békéscsaba. 2: 119–139.
Nagy A., Balogh Á., Penksza K. 2005: Összehasonlító élőhely vizsgálatok dél-tiszántúli és veresegyházi területeken a természetességi állapotok alapján. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 307–311.
Nagy A., Penksza K. 2006: élőhely-értékelési lehetőségek dél-tiszántúli és veresegyházi területeken természetességi mutatók alapján. Tájökológiai Lapok 4: 115–125.
Penksza K. 1999: A KMNP Mágor-puszta és környékének, továbbá békés megye szórvány löszgyepfoltjainak és egyéb értékes területeinek botanikai feltárása. Szarvas.
Rakonczay J. 1988: Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálati lehetőségei alföldi példákon. Alföldi Tanulmányok, pp. 59–77.
Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi értékének becslése. Abstr. Bot. 12: 1–23.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Szabó M., Tímár G., Győri H. 2004: A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése - a tájhasználat és a vizes élőhelyek változásai. Tájökológiai Lapok 2: 267–286.
Vona M., Penksza K., Kristóf D., Helfrich T., Centeri Cs. 2006: A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján. Tájökológiai Lapok 4: 407–416.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2007 Nagy Anita, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
