The oxbow-lakes’ typing based landscape structure in the Lower Tisza valley
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3928Keywords:
oxbow-lakes, landscape structure, landscape-characterAbstract
Nearly a quarter of the present territory of Hungary was a floodplain in the era of the conquest. In the second half of the 19th century, the Tisza River was controlled in order to drain off the marshes and swamps. Most of the oxbow-lakes which exist now, developed from artificial cutoffs in the second half of the 19th century. The oxbow lakes of the Lower Tisza Valley have all been artificially created. Ten oxbow lakes are located in the region of the Lower Tisza Valley. The states of the area’s oxbow lakes are rather different. There are protected, highly valuable sites in terms of landscape and nature conservation, yet degraded areas utilized for economic purposes can also be found. The states of the area’s oxbow lakes are rather different. There are protected, highly valuable sites in terms of landscape and nature conservation, yet degraded areas utilized for economic purposes can also be found. The attributes or usage of oxbow lakes allow for a diverse system of categorisation. The landscapecharacter factors of oxbow-lakes: natural capability, landscape structure, landscape elements, emotional factors, traditions, social factors. The oxbow-lakes connected areas can be grouped „landscape-details types”. The land use of oxbow-lakes connected areas influence landscape visual appearance of the the oxbow-lake. The most important elements of the landscape structure are: predominant land use, vegetation coverage, built, cultivated area ratios. However, the oxbow-lakes location (saved pages or active floodplain) specifies the land use. The examination and classification of oxbow lakes can establish the grounds for state assessment, as well as for planning the interventions of landscape rehabilitation.
References
Bodnár B. 1928: Hódmezővásárhely és környékének régi vízrajza. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Társaság. A Szegedi Alföld-kutató Bizottság Könyvtára III./5. Szeged
Gallé L., Margóczi K., Kovács Gy., Györffy Gy., Körmöczi L., Németh L. 1995: River valleys: Are they ecological corridors?. Tiscia 29: 53–58.
Csima P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. In: Csorba P., Fazeka I. (szerk.). Tájkutatás – tájökológia. Meridián Alapítvány. Debrecen. pp. 401–408.
Csima P. 2011: Gondolatok a tájvédelemről, az egyedi tájértékekről és a tájkarakterről. In: Sallay Á. (szerk.). Tájértékek szerepe a tájkarakter meghatározásában. Budapest. pp. 43–49.
Dublinszki-Boda B. 2010: A Szentendrei-sziget mezőgazdasági tájkaraktere. In: Sallay Á. (szerk): Ormos Imre Tudományos Ülésszak. LOV 2009. Tájépítészeti Tanulmányok. 4D könyvek. Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar. Budapest, pp. 211–219.
Lászlóffy W. 1982: A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Budapest. pp. 19–260.
Molnár Zs., Gergely A. 2008: A Körtvélyes-sziget élőhely-változásai. Tájökológia Lapok 6: 335–344.
Pécsi M. (szerk.) 1960: Magyarország tájföldrajza. A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó. Budapest. 2. kötet.
Penksza K., Engloner A., Asztalos J., Gubcsó G., Szegedi E. 1999: Adatok a Körös menti „szentély” jellegű holtmedrek flórához és vegetációjához. Crisicum 2: 51–65.
Tóth A. 2008: A Tisza-völgy tájökológiai karaktere a tájátalakítások tükrében. In: Csima P., Dublinszki-Boda B. (szerk.). Tájökológiai Kutatások. Budapest. Budapesti Corvinus Egyetem. pp. 25–31.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2011 Molnár Zsófia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).