Relict forests on the edge of the Hungarian Little Plain
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3805Keywords:
Hungarian Little Plain, forest steppe, land-use history, lowland oak forestsAbstract
The aim was to study the vegetation and the land-use history of the lowland natural forests on the edge of the Hungarian Little Plain.
The research has shown that few forests seem to be natural, but were planted in fact. For example, old castle parks which were planted with native species a hundred years ago, seem to be the last relicts of the lowland forests today. Many species of the undergrowth can appear in these isolated areas in a half century as a consequence of human activity, antropochor seed spreading and favorable site conditions.
However, some of the real relict forests are degraded and have become characterless. Fortunately, many of them are in good condition. The following associations were found: Populo canescenti-Quercetum roboris, Iridi variegatae-Quercetum roboris, Polygonato latifolio-Quercetum roboris (on sandy soil), Aceri tatarico-Quercetum roboris, Pulmonario mollis-Quercetum roboris, Corydalido cavae-Carpinetum (on loess soil). These forests are vulnerable and rare in the region, therefore, they carry a high nature conservation value.
References
Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1-2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.
Fényes E. 1848: A Magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben, Komárom vármegye.
Heckenast Gusztáv, Pest.
Hegedüs P. 2001: Örökségünk. Kisbér történeti emlékei. Kisbér Város Önkormányzata.
Kevey B. 1984: Dég parkerdejének tölgy-kőris-szil ligetei. Die Eichen-Eschen-Ulmen Auenwälder im Parkwalde bei Dég, Große Ungarische Tiefebene. Botanikai Közlemények 71: 51–61.
Kevey B. 1986: A martonvásári kastélypark tölgy-kőris-szil ligeterdői. Die Eichen-Eschen-Ulmenwälder der Schlossparkanlage bei Martonvásár. Botanikai Közlemények 73: 33–42.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1−488.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
Riezing N. 2010: A Vértesalja erdeinek vizsgálata, tájhasználat és vegetáció kapcsolata. Doktori (Ph.D.) értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, pp.: 125+melléklet.
Riezing N. 2011: A Győr-Tatai Kisalföld erdei: tájtörténet és vegetáció. Tájökológiai lapok 9(2): 209−217.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2012 Riezing Norbert
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).