Changes of wetland habitats in the territory of Szabadszállás, Hungary
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3755Keywords:
habitat changes, traditional ecological knowledge, semi-structured interviewsAbstract
Historical landscape ecology has growing importance in the understanding of long-term ecological processes. Beside written historical data sources, interviews made with local inhabitants could be important sources of these studies. The goal of our research was to identify landscape and vegetation changes by field surveys, analysis of historical maps and semi-structured interviews. This study was made on the Danube-Tisza Interfluve (Szabadszállás town, Kiskunság National Park). The area is situated at the border of two geographical regions, the Kiskunság sand ridge and the alluvial plain of the Danube. The most characteristic habitats of the area are Pannonian saline lakes and wetlands, and on the sand ridge dry open sand grasslands, and wetlands, especially fens, reed beds and tussocky habitats. Local people had detailed traditional ecological knowledge on typical wetland habitats and their characteristic species. Our field data showed the spreading of common reed (Phragmites australis) and Bolboshoenus maritimus and the loss of tussocky fen communities (Carex elata). These vegetation changes have been also perceived by local inhabitants. Interviewees explained these changes mainly by decreasing traditional land use and the drying out of the landscape. Descriptions of landscape and land-use changes of wetland habitats could provide relevant information for nature conservation and future management practices.
References
Babai D., Molnár Zs. 2009: Népi növényzetismeret Gyimesben II.: termőhely- és élőhelyismeret Botanikai Közlemények 96: 145-173.
Bajcsi T., Centeri Cs. 2011: Kiskunhalas környéki szikes tavak vízgazdálkodási problémái, azok okai, lehetséges megoldások a Sós-tó vízutánpótlására, Tájökológiai Lapok 9 (1): 53-71.
Bedekovich L. 1792: A kiáradt Dunavíz állapota Ócsa, Inárcs, Gyón, Szt. György, Baracs, Kiss Balázs és Izsák községhatárokban, közel ahhoz, amikor a víz áradása megállapodik április-májusban. Kéziratos térkép. In: Tóth J. (szerk.) 1976: Jászkunsági füzetek 13., Jászberény, p. 68.
Bellon T. 1994: Adatok Szabadszállás gazdálkodásához. Néprajz és Nyelvtudomány 35: 145-181.
Berkes F. 2008: Sacred ecology. Routledge, New York. https://doi.org/10.4324/9780203928950
Berkes F., Colding J., Folke C. 2000: Rediscovery of traditional ecological knowledge as adaptive management. Ecological applications 10(5): 1251-1262. https://doi.org/10.1890/1051-0761(2000)010[1251:ROTEKA]2.0.CO;2
Berkes F. 2004: Rethinking community based conservation. Conservation biology 18(3): 621-630. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2004.00077.x
Biró M., Molnár Zs. 1998: A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1-34.
Biró M. és mtsai. 2000: A Duna-Tisza köze aktuális élőhelytérképe. Ponttérkép és 1: 400 000 méretarányú, áttekintő térkép. In: MOLNÁR ZS. (szerk.) 2003: A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Biró M. 2006: Történeti vegetációrekonstrukciók a térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4 (2): 357-384.
Biró, M., Révész A., Horváth F., Molnár Zs. 2006: Point based mapping of the actual vegetation of a large area in Hungary - description, usability and limitation of the method. Acta Bot. Hung., 48: 247-269. https://doi.org/10.1556/ABot.48.2006.3-4.2
Biró, M., Révész A., Molnár Zs., Horváth F. 2007: Regional habitat pattern of the Danube-Tisza interfluve in Hungary I. The landscape structure and habitat pattern; the fen and alkali vegetation. Acta Bot. Hung. 49(3-4): 267-303. https://doi.org/10.1556/ABot.49.2007.3-4.4
Biró M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9: 357-374.
Biró M., Horváth F., Révész A., Molnár Zs., Vajda Z. 2011: Száraz homoki élőhelyek és átalakulásuk a Duna-Tisza közén a 18. századtól napjainkig. In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna-Tisza közi homokhátságon. Rosalia 6: 383-421.
Biró M., Szitár K., Horváth F., Bagi I., Molnár Zs. 2013: Detection of long-term landscape changes and trajectories in a Pannonian sand region: comparing land-cover and habitat-based approaches at two spatial scales. Submitted article. Community Ecology. https://doi.org/10.1556/ComEc.14.2013.2.12
Bölöni J., Molnár Zs., Kun. A. 2011: Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Buzetzky Gy., Zsuffa I. 1979: A vízrendezések története. In: Tóth K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 127-128.
Cousins S.A.O. 2001: Analysis of land-cover transitions based on 17th and 18th century cadastral maps and aerial photographs. Landscape Ecol., 16: 41-54. https://doi.org/10.1023/A:1008108704358
Csatári B. J. Zs., Farkas J. 2008: Agrarian and Rural Development in Hungary, 1990-2005. In: Bansky J., Bednarek M. (eds.) Contemporary Changes of Agriculture in East-Central Europe. Polish Academy of Sciences Instituto of Geography and Spatial Organization, Polish Geographical Society, Warshaw. (Rural Studies; 15.) pp. 147-164.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Hooftman D.A.P., Bullock. J. M. 2012: Mapping to inform conservation: A case study of changes in seminatural habitats and their connectivity over 70years. Biol. Conserv., 145(1): 30-38. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2011.09.015
Ihrig D. 1973: A magyar vízszabályozások története. OVH, Budapest.
Kemenczei T. 2003: A középső vaskor: a szkíták a Tisza-vidékén. In: Visy Zs. (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma, Teleki László Alapítvány, Budapest, pp. 179-183.
Korabinszky J. 1786: Magyarország földrajzi, történelmi és termelési lexikona. In: Iványosi-Szabó T. 1982: A Kiskunság száz esztendő szakirodalmában. Bács-Kiskun megye múltjából 6.
KSH adatbázisa. Központi Statisztikai Hivatal honlapja http://www.ksh.hu
Macdonald D., Crabtree J.R., Wiesinger G., Dax T., Stamou N., Fleury P., Gutierrez Lazpita J., Gibon. A. 2000: Agricultural abandonment in mountain areas of Europe: environmental consequences and policy response. J. Environ. Manag., 59: 47-69. https://doi.org/10.1006/jema.1999.0335
Mádlné Szőnyi J., Simon Sz., Tóth J., Pogácsás Gy. 2005: Felszíni és felszín alatti vizek kapcsolata a Duna-Tisza közi Kelemen-szék és Kolon-tó esetében. Ált. Földt. Szemle 30: 93-110.
Máté A., Vidéki R. 2008: Solti-sík. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Mihók B., Erős-Honti Zs., Gálhidy L., Bela Gy., Illyés E., Tinya F. 2006: A Borsodi-ártér természeti állapota a helyben élők és az ökológusok szemével - interdiszciplináris kutatás a hagyományos ökológiai tudásról. Természetvédelmi közlemények 12: 79-103.
Molnár Cs., Biró M., Bölöni J., Molnár Zs., Horváth F. 2007: Szakmai alapadatok az Európai Közösség Élőhelyi Irányelvének Függelékes élőhelyeinek Ország-jelentéséhez az irányelv 17. cikke alapján (N2000 élőhelyek Magyarországon). Kutatási jelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Molnár Zs., Bartha S., Babai D. 2009: A népi növényzetismeret és az etnogeobotanikai, ökológiai antropológiai megközelítés szerepe napjaink vegetáció- és tájkutatásában. Bot. Közl. 96: 95-116.
Molnár Zs. 2012a: A Hortobágy pásztorszemmel. Traditional ecological knowledge of herders on the flora and vegetation of the Hortobágy. Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány, Debrecen.
Molnár Zs. 2012b: Hortobágyi pásztorok tájtörténeti és vegetációdinamikai ismeretei. Botanikai Közlemények 99: 103-119.
Molnár, Zs., Biró, M., Bartha, S., Fekete, G. 2012: Past Trends, Present State and Future Prospects of Hungarian Forest-Steppes. In: Werger M. J. A. , Van Staalduinen M. A. (eds.): Eurasian Steppes. Ecological Problems and Livelihoods in a Changing World. Springer, Dordrecht, Heidelberg, New York, London, pp. 209-252. https://doi.org/10.1007/978-94-007-3886-7_7
Novák L. 1991: Szabadszállás településnéprajzi viszonyai a XVIII-XIX. században. Folklór és Etnográfia, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen.
Pálfai I. 1994: Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. In: PÁLFAI I. (szerk.): A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Budapest, pp. 111-123.
Pálóczi Horváth A. 2005: Szabadszállás régészeti terepbejárása (1986). In: TÓTH S. 2005: Szabadszállás múltjából. Szabadszállás Város Önkormányzata, Kalocsa, pp. 470-479.
Pécsi M. 1967: A felszín kialakulása és mai képe (Dunamenti-síkság, Duna-Tisza közi Hátság). In: PÉCSI M. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 165-176. 214-222.
Pesty F. 1862: Szabadszállás (Kéziratos helységnévtár). In: Bognár A. (1978): Pesty Frigyes helységnévtárából, I. Jászkunság. Katona József Megyei Könyvtár és Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Kecskemét-Szolnok, pp. 162-182.
Ráth I. 1994: Kritikus vízháztartási helyzet a Duna-Tisza közi hátságban. ÖKO 5: 29-36.
Rey Benayas J. M., Martins A., Nicolau J. M., Schulz. J. J. 2007: Abandonment of agricultural land: an overview of drivers and consequences. CAB reviews: perspectives in agriculture, veterinary science, nutrition and natural resources 2(57): 1-14. https://doi.org/10.1079/PAVSNNR20072057
Ruttkay M. 1763: A Duna Pest-megyei szakaszának és a környező mocsaraknak vízrajzi térképe. Színes kéziratos térkép. KÉLT.T. No. 142.
Simon Sz., Mádlné Szőnyi J., Müller I., Pogácsás Gy. 2011: Conceptual model for surface salinization in an overpressured and a superimposed gravity flow field, Lake Kelemenszék area, Hungary. Hydrogeology Journal 19(3): 701-717. https://doi.org/10.1007/s10040-011-0711-8
Simon T. 1967: Természetes növényzet (Dunamenti-síkság, Duna-Tisza közi Hátság). In: PÉCSI M. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 204-207. 233-237.
Sipos F. 2003: Természetvédelmi feladataink. In: Molnár Zs. (szerk.) 2003: A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 107-114.
Standovár T., B. Primarck R. 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Stefanovits P. 1967: Talajok (Dunamenti-síkság). In: Pécsi M. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 210-213.
Szabó A. 2004: Akasztó úrbéri viszonyai a XVIII-XIX. században. In: Szabó A. (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából XIX. Kecskemét, pp. 177-203.
Szabolcs I. 1979: A nemzeti park talajviszonyai. In: TÓTH K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 93-107.
Szűcs L. 1967: Talajok (Duna-Tisza közi Hátság). In: PÉCSI M. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 241-243.
Tálasi I. 1977: Kiskunság. Gondolat, Budapest.
H. Tóth E. 1990: Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében (1949-1989). Cumania 12: 81-234.
Tóth S. 1988: Dunai árvizek Szabadszálláson. Petőfi Társaság, Szabadszállás.
Tóth S. 2005: Szabadszállás múltjából. Szabadszállás Város Önkormányzata, Kalocsa.
Tölgyesi I. 1979: A nemzeti park növényvilágának mai képe. In: TÓTH K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 179-212.
Ujházy N. 2010: Szabadszállás határának táj- és élőhelyváltozásai. Földrajz BSc szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Varga D. 1994: Kies Kiskunság, szeretett Szentmiklós. Lyukasóra könyvek, Magyar Írókamara.
Vidéki R., Máté A., Molnár Zs. 2008: Kiskunsági-homokhát. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, p. 19.
Vitousek P. M., Mooney H. A., Lubchenco J., Melillo J. M. 1997: Human domination of earth's ecosystems. Science 277: 494-499. https://doi.org/10.1126/science.277.5325.494
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2013 Ujházy Noémi, Biró Marianna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
