A case of national concern III.: The ‘Pándy meggy’ sour cherry

Authors

  • Dezső Surányi National Agricultural Research and Innovation Centre Fruticulture Research Institute Cegléd Research Sttaion, H-2700 Cegléd, Szolnoki út 52., Hungary

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3646

Keywords:

sour cherry, Pándy meggy cultivar, history of cultivars, origin of Hungarian sour cherries

Abstract

The sour cherry species has long been grown in the Carpathian Basin still a growing number of questions have not been solved yet in the history of cultivars. Genetic resources have been expanded since the early Neolithic (with indigenous, semi-wild varieties) and later with cultivars of foreign origin. During the 19th mid-century, 18 nurseries grew ‘Spanyol meggy’, 30 grew ‘Ostheimi meggy’ and 16 grew ‘Pándy meggy’, as well. The origin of the ’Pándy meggy’ raises many questions. Certainly it has been existent after 1848 – though many synonymous form (’Griotte de Pándy’, ’Kecskeméti meggy’, ’Kőrösi meggy’, ’Szentesi meggy’, ’Üvegmeggy’, ’Nagy meggy’, ’Oltott meggy’= false) (cf. Entz 1858). It is important to clarify the origins of ’Pándy meggy’ also because it is one of old breeds with outstanding value. The outstanding taste, nutritional values, fruit shape and size, and high frost resistance of the ’Pándy meggy’ are positive attributes. Self-sterility, poor fertility peduncle with stipules and its susceptibility to fruit brown rot are its negative traits, reparable however. Despite the emergence of new cultivars in domestic sour cherry growing, there is a need for further research and preservation of the ‘Pándy meggy’ as an excellent addition to the new successors. There are five hypotheses for the origin of cultivar:
At Pánd village (Pest County) in the estate of György Szilassy (see also Countess dr. Vilma Hugonnai’s letter) the mother tree grew from seed in the village. – Though a contemporary rebuttal also appeared in the horticultural papers, that challenged the publication of the first Hungarian woman doctor; today’s local historical memory in the village is also doubt the idea.
‘In Debrecen (Sámuel?) Pándy Retired hussar raised it from seed after 1849’. In fact, Colonel Samuel Pándy was a real person who was resident of the village Mád, and was a director of the horse stud in Mezőhegyes during the times of the 1848-1849 freedom struggle.
Pomological literature almost unanimously confess the origin from Debrecen, though, according to recently acquired information from the Deri Museum in Debrecen no documents were found in the Archives of Debrecen and Deri Museum that proof the existence of any hussar person called Pándy.
Perhaps the most likely hypothesis is, as the map also revealed, that the ‘Pándy meggy’ could have developed in all three of the big domestic sour cherry growing districts, probably from the Ostheimi meggy’, or from crosses over with local cherry cultivars in the Nyírség.
According to a new, our own hypothesis the mother of the mutant sour cherry tree originates from the ethnobotanical genetic resources of the Szabolcs and Nyírség region. – It well might be that all three places (Pánd, Debrecen, Eger) can be considered as sites of origin (cf. Viga 1990, Pethő et al. 2013).
In particular, the Hajdúság and Nyírség area generated several local cultivars that can be considered relatives. However, a greater genetic diversity of the ’Vörös meggy’ and ’Cigánymeggy’ is rather typical for the area between the Danube and Tisza rivers.

Author Biography

  • Dezső Surányi, National Agricultural Research and Innovation Centre Fruticulture Research Institute Cegléd Research Sttaion, H-2700 Cegléd, Szolnoki út 52., Hungary

    suranyi.dezso@cefrucht.hu

References

Angyal D. 1926: Gyümölcsismeret (Pomológia). Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt., Budapest. p. 523.

Bárczi G., Országh L. (főszerk.) 1979: Magyar Nyelv Értelmező Szótára (MNyÉSz) III. köt. (3. kiadás). Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 939.

Bárczi G., Országh L. (főszerk.) 1980: Magyar nyelv Értelmező Szótára (MNyÉSz) VII. köt. (3. kiadás). Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 671.

Benkő L. (főszerk.) 1970: Magyar nyelv történeti-etimológiai Szótára (MNyTESz) II. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 1108.

Bereczki M. 1887: Gyümölcsészeti vázlatok IV. köt. Réthy – Gyulai Nyomdája, Arad. p. 541.

Bogsch J. 1796: Házi kertész… Füskuti Landerer Mihály, Pozsony-Pest. p. 148.

Borbola I. 1942: Miért terméketlen a Pándy meggy? Kertészeti Szemle 14 (4): 54–55.

Borhidi A. 2003: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p. 484.

Brózik S. 1959: Csonthéjastermésűek. Cseresznye – meggy. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 13. melléklet

Brózik S. (szerk.) 1972: Gyümölcsfajta-ismertető. Állami Gazdaságok Gyümölcstermesztési Szakbizottsága, Budapest. pp. 108–109.

Cantini, C., Iezzoni, A. F., Lamboy, W. F., Boritzki, M., Struss, D. 2001: DNA fingerprinting of tetraploid cherry germplasm using simple sequence repeats. J. Amer. Soc. Hort. Sci. 126: 205–209. https://doi.org/10.21273/JASHS.126.2.205

Entz F. 1858: Kertészeti Füzetek XIII. Herz János, Pest. p. 127.

Faust, M., Surányi, D. 1997: Origin and dissemination of cherries. Hort Rev. New York 19: 263–317. https://doi.org/10.1002/9780470650622.ch5

Galgóczy K. (átdolg. Kúthy B.) 1912: A kertészet kézikönyve. 8. kiadás. Franklin, Budapest. p. 294.

G. Tóth M. 1997: Gyümölcsészet. PrimomVállalkozásélénkítő Alapítvány, Nyíregyháza. pp. 268–269.

Gunda B. 2001: A vadnövények gyűjtögetése. in: Paládi-Kovács A. (főszerk.): Magyar néprajz II. köt. Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 11–40.

Gyulai F. 2002: A növénytermesztés emlékei a Kárpát-medencében. Mag-, termés és élelmiszermaradványok a neolitikumtól az újkorig (MTA doktori értekezés, kézirat). TAPI-SZIE, Tápiószele-Gödöllő. p.

Hauck, N. R., Ikeda, K., Tao, R., Iezzoni, A. F. 2006: The mutated S1-haplotype in sour cherry has an altered S- haplotype–specific F-box protein gene. J. Hered. 97: 514–520. https://doi.org/10.1093/jhered/esl029

Hársfalvi P. 1961: Szabolcs megyei gyümölcsfa adatok 1781-től. Agrártörténeti Szemle 3: 85–93.

Hegedűs A. 2013: Az Újfehértói fürtös molekuláris genetikai vizsgálata in: Pethő F. – Szabó T., Szőke F. 2013: Tanulmány a nyírségi meggyfajtákról. Észak-kelet magyarországi Gyümölcs Kutatás-Fejlesztési Alapítvány, Újfehértó. pp. 52–55.

Hrotkó K. (szerk.) 2003: Cseresznye és meggy. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 79–82.

Kapás S. 1989: Növényfajták és növénynemesítők. OMMI, Budapest. p. 412.

Korponay Gy. 1937: Néhány szó a Pándy-meggyről. 4(7): 214–216.

KSH 1961: Az 1959. évi gyümöölcsfaösszeírás községi adatai. KSH, Budapest

Kunt E. 1980: Temetők népművészete. Corvina Kiadó, Budapest. p. 64.

Lippay J. 1667: Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté, Bécs. p. 302.

Mohácsy M., Maliga P. 1956: Cseresznye- és meggytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 222.

Nyujtó F. 1958: A meggy termesztése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 41.

Papp, N., Szilvássy, B., Abrankó, L., Szabó, T., Pfeiffer, P., Szabó, Z., Nyéki, J., Ercisli, S., Stefanovits-Bányai, É., Hegedűs, A. (2010): Main quality attributes and antioxidants in Hungarian sour cherries: identification of genotypes with enhanced functional properties. Int. J. Food Sci. Tech. 45: 395–402. https://doi.org/10.1111/j.1365-2621.2009.02168.x

Pethő F. 2005: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcstermesztésének története1945-ig. ÉK-Magyarországi Gyümölcs Kutatás-Fejlesztési Alapítvány, Újfehértó. p. 362.

Pethő F., Szabó T., Szőke F. 2013: Tanulmány a nyírségi meggyfajtákról. Észak-kelet magyarországi Gyümölcs Kutatás-Fejlesztési Alapítvány, Újfehértó. p. 104.

Pór J., Faluba Z. 1982: Cseresznye és meggy. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 93–93.

Rapaics R. 1940: A magyar gyümölcs. KMTT, Budapest. p. 350.

Rácz J. 2014: Gyümölcsneves könyv. Inter Kultur-, Nyelv és Médiakutató Központ Nonprofit Kft., Budapest. p. 243.

Roach, F. A. 1985: Cultivated fruits of Britain. Their origin and history. Basil Blackwell, Oxford. p. 358.

Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – Virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest. p. 892.

Soltész M. (szerk.) 1998: Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. 1-2. kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 513.

Soltész M. (szerk.) 2013: Magyar gyümölcsfajták. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Budapest. p. 486.

Soltész M. (szerk.) 2014: Magyar gyümölcsfajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 523.

Soó R. 1966: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 655.

Soó R., Jávorka S. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 538, 582.

Surányi D. 1982: A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Magvető Kiadó, Budapest. p. 554.

Surányi D. 1985: Kerti növények regénye. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 362.

Surányi D. 2002: Gyümölcsöző sokféleség. Akcident Kft., Cegléd. p. 140.

Surányi D. 2014: Historical origin of sour cherry’Pándy meggy’. II. Sustainable development. Abstract pp. 45– 46.

Surányi D. 2015: Gyümölcstörténelem: a Pándy meggy titka. Honismeret 43(2): 28–31.

Szabó T. 2007: Az Északkelet-magyarországi meggy tájfajta szelekció eredményei és gazdasági jelentősége. Budapesti Corvinus Egyetem. PhD-értekezés (kézirat). p. 157.

Szani Zs. 2014: Etnopomológia – Népi gyümölcsészet a Palócföld nyugati határterületén. Zöldutak Módszertani Egyesület, Budapest. p. 136.

Terpó A. 1974: Gyümölcstermő növényeink rendszertana és földrajza. in: Gyuró F. (szerk.): A gyümölcstermesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 139–219.

Tessedik S. 1786: A paraszt ember Magyar Országban. Engel János, Pécs. p. 508.

Tomcsányi P. (szerk.) 1979: Gyümölcsfajtáink. Gyakorlati pomológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 167–174.

Tsukamoto, T., Hauck, N. R., Tao, R., Jiang, N., Iezzoni, A. F. 2006: Molecular characterization of three non- functional S-haplotypes in sour cherry (Prunus cerasus). Plant Mol. Biol. 62: 371–383. https://doi.org/10.1007/s11103-006-9026-x

Viga Gy. 1990: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Ethniva Kiadó, Debrecen-Miskolc. p. 328.

Winterl, J. J. 1775: Index horti botanici Tyrnaviensis. Tyrnaviae (Nagyszombat).

Published

2016-12-16

Issue

Section

Articles

How to Cite

A case of national concern III.: The ‘Pándy meggy’ sour cherry. (2016). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 14(2), 135-154. https://doi.org/10.56617/tl.3646

Similar Articles

51-60 of 148

You may also start an advanced similarity search for this article.