An overview on the cult of oak genus and presentation of some remarkable Hungarian oak trees
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3575Keywords:
oak, Quercus spp., dendrometry, cult, protectionAbstract
Similarly to other tree species, oaks have also been associated with several myths, legends, and folk feasts during historical times, and they have got a leading position among trees in heraldry and symbols in several countries. Author has measures of six notable oak trees in Hungary (trunk diameter and perimeter, foliage diameter and coverage). There were detailed descriptions for only some of the trees, most of them had only some data on its location and were partly described, their legends were only mentioned and maybe some explanations could be found about their names. The pubescent oak of Bátaszék was elected as the Tree of Europe. The common oak in Hédervár is most likely the oldest tree of Hungary and was only saved by devoted local inhabitants. The common oak called Pálfája (tree of Paul) near Nagykőrös is tied to Ottoman-time stories and plays an important role in the life and belief of the local community. The one in Kelemér called Kisaszonyfa (tree of a young lady) plays a central role in three legends but only known by a few people. The once well-known common oak of Bak is now neglected. The common oak of Becsvölgye cannot be nominated for protection, regardless its compelling appearance and old age because it get into private ownership during the privatization and the owners are not communicating. In Bátaszék and Hédervár the joint effort of local community led to good solutions while in a lot of cases old trees left to age and doom.
References
Balogh A. 1957: Magyarország nevezetes fái. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. pp. 1–11.
Cs. Kottra Gy. 2011: Hová tűntek a zászlók? A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 12, 279–282.
Daubrova I. 1839: Scrofulosis. Gyurián et Bagó, Budae. p. 18.
Dukkon Á. 2015: Szláv mitológia. http://szlavintezet.elte.hu/szlavanyagok/irodalom/sla_141/szlav_mitologia.pdf
Farkas J. Zs., Hoyk E., Rakonczai J. 2017: Geographical analysis of climate vulnerability at a regional scale: The case of the Southern Great Plain in Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 66(2): 129–144. https://doi.org/10.15201/hungeobull.66.2.3
Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2017: A Pannon vegetációrégió lehatárolása. Botanikai Közlemények 104(1): 85–108 https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.85
Jankovics M. 1998: A fa mitológiája. Csokonai Kiadó, Debrecen. pp. 9–11.
Kaán K. 1931: Természetvédelem és természeti emlékek. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest. pp. 30–51.
Kapocsy Gy. 2000: A magyarság nevezetes fái. Helikon Kiadó, Budapest. 111 p.
Kenyeres L., Ifj. Tildy Z. 1960: Védett természeti ritkaságaink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 5–8.
Légárdy Testvérek 1876: Öltözeti és fölszerelési szabályzat. Budapest. 20 p.
Lengyel B. 1897: Hazánk néhány nevezetes nagy fája. Természettudományi közlöny 29(337): 441–461.
Monaghan P. 2004: The Encyclopedia of Celtic Mythology and Folklore. Factson File, New York. 15 p.
Pál J., Újvári E. 2001: Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Balassi Kiadó, Budapest. 550 p.
Pósfai Gy. 2005: Magyarország legnagyobb fái. Alexandra Kiadó, Budapest. pp. 13–20.
Rapaics R. 1929: Öreg fák, ősi legendák. Természettudományi közlöny 61(24) [898. füzet]: 721–735.
Rapaics R. 1934: A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest. pp. 28–31.
Rapaics R. 1940: Magyar kertek – A kertművészet Magyarországon. Természettudományi Kiadó, Budapest. 302 p.
Saláta D., Kenéz Á., Szabó M. Malatinszky Á., Demény K., Breuer L. 2007: Adatok a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténetéhez. Tájökológiai Lapok 5(1): 19–25.
Szabóné Szabó A. 2000: A Magyar Honvédség arculati elemei. Hadtudomány 10(3): 107–113.
Szántó K. 1983: A katolikus egyház története I. kötet. Ecclesia, Budapest. 272 p.
Szutórisz F. 1905: A növényvilág és az ember. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest. pp. 369–370.
Takács M., Malatinszky Á. 2009: Az európai hárs-kultusz áttekintése és a Dunántúl legnagyobb hársfái. Tájökológiai Lapok 7(2): 457–464.
Takács M., Malatinszky Á. 2012: A szelídgesztenye kultuszának áttekintése és Magyarország legnagyobb szelídgesztenyéinek bemutatása. Tájökológiai Lapok 10(2): 457–466.
Takács M., Mravcsik Z., Malatinszky Á. 2015a: Fejér megye legnagyobb törzskerületű fái. Természetvédelmi Közlemények 21: 330–339.
Takács M., Mravcsik Z., Malatinszky Á. 2015b: Legendary lime trees of the Carpathian Basin. Annals of Faculty of Engineering Hunedoara – International Journal of Engineering 13(1): 29–32.
Tardy J. 1996: Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 663 p.
Vallas P. 2010: Mitológiai enciklopédia. Saxum Kiadó, Budapest. pp. 466–467.
Veperdi G. 2008: Erdőbecsléstan. Oktatási segédanyag. NyME Erdőrendezéstani Tanszék, Sopron. 109 p.
Zamarovsky V. 1970: Istenek és hősök a görög-római mondavilágban. Móra Könyvkiadó, Budapest. 137 p.
Zelenyák J. 1908: A gyógynövények hatása és használata. Stephaneum Nyomda, Budapest. pp. 162–175.
http1: http://dendromania.hu/index.php?old=falistak
http2: https://evfaja.okotars.hu/a-bataszeki-tolgy-lett-2016-os-ev-europai-faja
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2018 Szakonyi Zita Szilvia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
