A monyoródi jura mészkő és miocén konglomerátum feltárás értékelése a földtudományi természetvédelem szempontjából
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3705Kulcsszavak:
Baranyai szigetrögök, Máriakéméndi formáció, földtudományi természetvédelem, abráziós konglomerátumAbsztrakt
A Máriakéménd–bári vonulatban, a konszolidálatlan üledékkel borított térszínen néhány helyütt mezozoós rétegek bukkannak a felszínre. Ezek az ún. „Baranyai sziget rögök”. Kronosztratigráfiailag ezeknek a „rögöknek” az üledékei a jura kor Aaleni emeletében képződtek. Kőzetanyaguk uralkodóan mészkő és tűzköves mészkő. Az új analógiák alapján az „Aaleni tűzköves mészkő” a Máriakéméndi formációba tartozik. Napjainkban sajnálatosan nagyon kevés kibukkanás látható a felszínen az antropogén természetalakításnak köszönhetően, de Monyoródon a felszíni kibukkanásnak még jobb a helyzete. Egyik fő célom volt a monyoródi mészkő kibukkanás megismertetése, ezért az egykoron terepen járt geológusok feljegyzéseit felhasználtam, továbbá aktualizáltam azokat rétegtani szempontból. A Máriakéménd-bári vonulatot – ezen belül is a monyoródi feltárást – beillesztem a Cirkum-Pannon régió tektonosztratigráfiai térképsorozatába. A jura aaleni emeletében három fácies alakult ki a területen, amelyekben erőteljes gravitációs tömegmozgások voltak megfigyelhetőek. A jura részletes ismertetése után rátérek a miocén bádeni emeletében kialakult konglomerátumra, hogy mi is indokolta kialakulását. A miocénben kezdődött fokozatos süllyedés a monyoródi területre is hatással volt. A karbonátos képződmény magasabb része partfallá alakult, így a tengerjárás erodálta a partfalat, vagyis a hullámmozgás kőzet fragmentumokat, konglomerátumokat hozott létre. A tanulmány utolsó fejezetében tett javaslataim alapján a monyoródi mészkő kibukkanás a túrázó társadalom számára is elérhetővé, megérthetővé válna. A megértés és megismerés két féle módon történhet. Az első módszer a közvetlen terepi úton („In situ”) való ismertetés, ill. a nem terepi úton történő („Extra situm”). Az Extra situm-ot ismeretterjesztő füzetekkel, esetleg kirándulásvezetőkkel lehetne megoldani.
Hivatkozások
Barabás A., Balogh Z., Mázik J. 2008: Uránérctelepek kutatása a Mórágyi – hegység délkeleti előterében. Bányászati és Kohászati Lapok, 2–9.
Bleahu, M., Mantea, G., Bordea, S., Panin, S., Stefanescu, M., Sikic, K., Haas J., Kovács S., Péró Cs., Bércziné Makk A., Konrád Gy., Nagy E., Rálischné Felgenhauer E., Török Á. 1994: Triassic facies types, evolution and paleogeographic relations of the Tisza Megaunit. Acta Geologica Hungarica, 37/3–4, 187–234.
Budai T., Gyalog L. (szerk.) 2009: Magyarország földtani atlasza országjáróknak 1:200 000. Magyar Állami földtani Intézet alkalmi kiadványa, Budapest, 248 p. http://www.mafi.hu/mafi/hu/node/2570
Császár, G., Galácz, A., Haas, J., Kázmér, M., Kovács, S., Nagymarosy, A., Szentgyörgyi, K., Vörös, A. 1990: Paleogeography of the Pannon Basin. In: Rakús, M., J. Dercourt, A. E. M. Nairn (eds.): Evo- lution of the Northern Margin of Tethys (IGCP projekt 198). Mém. Soc. Géol. france, Nouv Sér., 154, 63–89.
Galácz, A., Konrád, Gy, Raucsik, B., Vörös, A. 2008: Jurassic siliciclastics and carbonates of the Mecsek–Villány area. Geological excursion on the Mecsek and Villány Hills 8–10 May 2008, 43 p.
Gyalog L. (szerk.) 2005: Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (az egységek rövid leírása) 1:100 000. Magyar Állami földtani Intézet térképmagyarázói, Budapest, 53. p.
Gyalog L., Budai T. 2004: Javaslatok Magyarország földtani képződményeinek litosztratigráfiai tagolására. MÁFI évi jelentése, 2002, 195–232.
Haas J., Kovács S., Török Á. 1995: Early Alpian shelf evolution in the Hungarian segments of the Tethys margin. Acta Geologica Hungarica, 38(2): 95–110.
Haas J. (szerk.) 2004: Magyarország geológiája. Triász. ELTE Eötvös kiadó, Budapest, 384 p.
Józsa S., Szakmány Gy., Máthé Z., Barabás A. 2009: A Mecsek és környéke miocén konglomerátum összletek felszíni elterjedése és a kavicsanyag összetétele. In: M. TÓTH T. (szerk.) 2009: Magmás és metamorf képződmények a Tiszai Egységben – GEOLITERA, Szeged, 195–217.
Kaszap A. 1963: A Dél-Baranyai mezozóos szigetrögök. földtani Közlöny 93. 4. 440–450.
Kovács S. 1984: Tisza-probléma és lemeztektonika – kritikai elemzés a kora mezozoos fácieszónák eloszlása alapján. földtani Kutatás, 27(1): 55–72.
Kovács S., Császár G., Galácz A., Haas J., Nagy E., Vörös A. 1989: The Tisza Superunit was originally part of the northern (European) margin of Tethys. In: Rakús, M., J. Dercourt, A. E. M., Narin (eds.): Evolution of the Northern Margin of Tethys (IGCP projekt 198). Mém. Soc. Géol. france, Nouv. Sér., 154: 81–100.
Kovács S., Brezsnyánszky K., Haas J., Szederkényi T. 2011: A Cirkum-Pannon régió tektonosztratigráfiai terrénum és őskörnyezeti térképsorozata. földtani Közlöny 141(2): 123–141.
Lenz O. 1872: Aus dem Baranyer Komitat. Verh. d. k. k. geol. RA., Bécs. 290–294.
Lingauer J. 2002: Az ökoturizmus fejlesztése Magyarország Nemzeti Parkjaiban. – In: „Ökoturizmus a Kár- pát-medencében” c. konferencia kiadványa. Magyar Turizmus Rt. és Budapesti Gazdasági főiskola, Budapest.
Lóczy L. 1912: Baranya vármegye déli hegyvidékének földtani viszonyai. M. Kir. földtani Intézet Évi Jelentése, Budapest. 171–182.
Lóczy L. 1912: A Villányi és a Báni-hegység geológiai viszonyai. földtani Közlöny, Budapest. 672–695.
Lovász Gy., Wein Gy. 1974: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése. Pécs, Baranya Megyei Levéltár Kiadványa, Baranya Monográfia sorozat, 215 p.
Michalkó G. 2003: A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin 4: 13–21.
Némedi Varga Z. 1998: A Mecsek- és a Villányi-Egység jura képződményeinek rétegtana. In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á.: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL Rt.–MÁfI, Budapest, 518 p.
Noszky J. 1961: Magyarország júra képződményei. Magyar Állami földtani Intézet Évkönyve 49(2): 375–392.
Raucsik, B. 1996: Petrographic study on Jurassic profile near Máriakéménd village, Southern Baranya hilly country, S Hungary. Acta Min.-Petr., Szeged, 37: 165–180.
Raucsik, B. 2008: Szederkény, abandoned quarry. In: Galácz A., Konrád Gy, Raucsik B., Vörös A.: Jurassic siliciclastics and carbonates of the Mecsek–Villány area. Geological excursion on the Mecsek and Villány Hills 8–10 May 2008, 43 p.
Schafarzik F. 1904: A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák. franklin-Társulat Könyv- nyomdája, Budapest.
Schlemmer K. 1984: A Somberek-1 és Máriakéménd-3 mélyfúrás jura rétegsorának mikrofácies és üledékföld- tani vizsgálata. Diákköri dolgozat. ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék.
Schmidt E. R. 1954: A baranyai hegységcsoport nagyszerkezete és a liász-szén további feltárási lehetőségei geomechanikai megvilágításban. Bányászati Lapok 9 (87): 426–427.
Szederkényi T. 1962: Adatok a baranyai Duna-menti mezozoos sziget rögök ismeretéhez. – Kézirat.
Szederkényi T. 1964: A baranyai dunamenti mezozóos szigetrögök földtani viszonyai. földtani Közlöny 94(1): 27–32.
Szederkényi T. 2005: Ma már nem látható, jelentős kőzetkibúvások Tolnában és Baranyában a Duna mentén. In: Bugya T., Wilhelm Z. 2005: Tanulmányok Tóth Józsefnek. Pécsi Tudományegyetem földtudományi Doktori Iskola, Pécs, 209–215.
Telegdi Roth K. 1929: Magyarország geológiája I. A magyar föld és az azt környező területek hegyszerkezeté- nek kialakulása. Danubia Könyvkiadó, Pécs, 173 p.
Tanács J., Rálisch L.-né 1991: Magyarázó Magyarország kianozoós képződményeinek alulnézeti térképéhez (1:500000). MÁfI, Budapest, 48 p.
Vadász E. 1913: A Zengővonulat és a környező dombvidék földtani viszonyai. A Magyar Királyi földtani Intézet Évi Jelentése 1913-ról. 336–352.
Wein Gy. 1967a: Délkelet-Dunántúl hegységszerkezeti egységeinek összefüggése az óalpi ciklusban. földtani Közlöny 97(3): 286–293.
Wein GY. 1967b: Délkelet-Dunántúl hegységszerkezete. földtani Közlöny 97(4): 371–395.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2014 Hágen András
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
