A Mohácsi-sziget tájszerkezet-változásának és tájökológiai kapcsolatrendszerének vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4724Schlagwörter:
Mohácsi-sziget, tájhasználat, tájmetria, élőhely-rehabilitáció, tájökológiai térképAbstract
A vizes élőhelyek kiterjedésének csökkenése világszinten aggasztó mértéket öltött az elmúlt évszázadok során, Magyarország pedig különösen érintett ebben a folyamatban. A népességnövekedés és az ipari termelés bővülése miatt megnőtt az igény a szántóföldi növénytermesztésre, ezért a folyókat gátak közé szorították, vizes élőhelyeink túlnyomó többségét lecsapolták, helyüket mezőgazdasági területek vették át. A Mohácsi-sziget tipikus példája az intenzív tájátalakításnak. A korábban ártéri erdőkkel, mocsarakkal borított térségből kultúrtáj lett, melyben a természetes ökoszisztémák élettere meglehetősen beszűkült. Kutatásunkban feltárjuk és értékeljük a 19. század második felétől napjainkig lezajlott tájhasználati változásokat, valamint átfogó képet adunk a tájszerkezet átalakulásáról is. Legjelentősebb fordulópontnak a 20. század elejét tekinthetjük, amikor a vízszabályozási munkák következtében a sziget elvesztette természetes jellegét, felszínborításában már nem az erdők, hanem a szántók domináltak. Ez a diverzitás csökkenésével járt együtt. Egyhangúbbá vált a táj és az őshonos társulások marginalizálódtak. Ezzel párhuzamosan a tájökológiai kapcsolatok meggyengültek, az élőhelyfoltok elszigetelődtek egymástól. A természetvédelem egyik fontos célja, hogy megvalósítsa az összeköttetést ezen területek között és lehetőség szerint rehabilitálja a korábbi élőhelyeket. A mintaterület egészét érintő rekonstrukcióra nincs lehetőség, azonban lokálisan megvalósítható projektek keretében hatékony eredményeket lehet elérni a táji- és biodiverzitás növelése érdekében.
Literaturhinweise
Andrásfalvy B. 1975: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tolna megyei levéltár, Szekszárd, pp. 159–231.
Bartha D., Ilonczai Z., Kovács T. 2002: Az erdőszegély. Erdészeti Lapok 137(4): 109‒111.
Bádonyi K. 2006: A hagyományos és a kímélő talajművelés hatása a talajerózióra és az élővilágra. Tájökológiai Lapok 4(1): pp. 1-16.
Bárány G. 2021: Állami vadgazdálkodás a Kiskunság homokján. Erdészeti Lapok 9(9): 292.
Biró M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9(2): 357–374.
Bulla B., Mendöl T. 1947: A Kárpát-medence földrajza. Országos Köznevelési Tanács, Budapest. 611 p.
Buzetzky Gy. 2002: A Duna menti területek hidrológiája. In: Iványi I. – Lehmann A. (szerk): Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 107–110.
Caborn, J.M. 1957: Shelterbelts and microclimate. Forestry Commission Bulletin No. 29. 135 p.
Centeri, Cs., Akac, A., Jakab, G. 2012: Land use change and soil degradation in a nature protected area of East-Central Europe. In: Aubrecht, C., Freire, S., Steinnocher, K. (szerk.) Land Use: Planning, Regulations, and Environment. Nova Science Publishers, New York. pp. 211–241.
Csiszár Á. 2012: Inváziós növényfajok Magyarországon., Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó. p. 223.
Csorba P. 2021: Magyarország kistájai. Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány, Debrecen. pp. 42–43.
Czira T., Fejes L., Incze D. 2023: Az antropogén éghajlatváltozás hatásainak becslése és elemzése a Ráckevei (Soroksári)-Dunán. Földrajzi Közlemények 147(2): 102–116.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. 2. kiadás. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. pp. 43-47.
Draskovits P., Jósa E. 1986: A Duna hordalékkúpjának kutatása a Mohácsi-szigeten, A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1985. évi jelentése, pp. 57-60.
Erdősi F., Lehmann A. 1974: Mohács Földrajza. Mohács városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, pp. 29-32.
Faludi G., Nebojszki L. 2008: A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai, Hidrológiai Közlöny 88(4): 47-57.
Fluet-Chouinard, E., Stocker, B.D., Zhang, Z. et al. 2023: Extensive global wetland loss over the past three centuries. Nature 614: 281–286. DOI: https://doi.org/10.1038/s41586-022-05572-6
Forman, R.T.T., Godron, M. 1986: Landscape Ecology; John Wiley and Sons: New York, 619 p.
Funk, R., Skidmore E.L., Hagen L.J. 2004: Comparison of wind erosion measurements in Germany with simulated soil losses by WEPS. Environmental Modelling and Software 19: 177–183.
Haines-Young, R., Chopping, M. 1996: Quantifying landscape structure: a review of landscape indices and their application to forested landscapes. Progress in Physical Geography: Earth and Environment, 20(4): 418–445. https://doi.org/10.1177/030913339602000403
Hervai A. 2020: A Mohácsi-sziget talajvíz rendszerének átalakulása a tájátalakítások következményeként. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola, Pécs. p. 100.
Hervai, A., Nagy, D., Konkoly, S. (2020). Landscape transformations on Mohács Island following river regulations. Podravina: casopis za multidisciplinarna istrazivanja 19(37): 47–59.
Ihrig D. 1973: A magyar vízszabályozás története. Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. pp. 235–249.
Jaeger, J.A. 2000: Landscape division, splitting index, and effective mesh size: new measures of landscape fragmentation. Landscape Ecology 15: 115–130.
DOI: https://doi.org/10.1023/A:1008129329289
Kis, A., Szabó, P., Pongrácz, R. 2023: Spatial and Temporal Analysis of Drought-Related Climate Indices for Hungary for 1971–2100. Hungarian Geographical Bulletin 72(3): 223–238. https://doi.org/10.15201/hungeobull.72.3.2
Konkoly S. 2012: Újabb adatok Zsembéc várának lokalizációjához. Modern Geográfia 7(2): 1–21.
Kövesi S. 2013: Erdei élőhelyek állapotának javítása a DDNPI dunai területein. In: Kerpely K., Siposs V. (szerk.) Mellékágak és ártéri élőhelyek nagy folyóink mentén: Konferencia-összefoglaló. 2013. november 18-19., Mohács, WWF Magyarország, Budapest. pp. 14–16.
Lang, S., Tiede, D. 2003: LATE Extension für ArcGIS – vektorbasiertes Tool zur quantitativen Land-schaftsstrukturanalyse. In: ESRI Anwenderkonferenz. CDROM, Innsbruck.
Lóczy, D., Gyenizse, P. 2011: Fluvial micromorphology influenced by tillage on a Danubian floodplain in Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie, Supplementary Issues 55(1): 66–75.
Mauclaire, L., Gibert, J. 1998: Effects of pumping and floods on groundwater quality: a case study of the Grand Gravier well field (Rhône, France). Hydrobiologia 389: 141–151.
Molnár I., Vancsura Z. 1982: Magyarázó az Újmohácsi „Dunavölgye” MGTSZ, területéről készített üzemi (genetikus) talajtérkép anyagához. MÉM, Kaposvár. p. 52.
Négyesi G. 2018: Mezővédő fásítások tér- és időbeli változásának vizsgálata a Nyírségben – A szélerózió szemszögéből. Tájökológiai Lapok 16(2): 113–128.
Németh G., Gyenizse P., Lóczy D. 2020: A földhasználat és a tájmintázat alakulása a Kelet-Külső-Somogyi-dombságban a 18. század közepétől napjainkig. Tájökológiai Lapok 18(1): 37–44.
DOI: http://doi.org/10.56617/tl.3479
Németh, G., Lóczy, D., Gyenizse, P. 2021: Long-Term Land Use and Landscape Pattern Changes in a Marshland of Hungary. Sustainability 13(22). DOI: http://doi.org/10.3390/su132212664
Németh G., Lóczy D., Gyenizse P. 2022: Az Alsó-Dráva-ártér földhasználati és tájmintázati változásai a 19. század közepétől napjainkig. Földrajzi Közlemények 146(2): 93–126.
DOI: http://doi.org/10.32643/fk.146.2.1
Papp M., Bartha D., Czúcz B. 2014: Erdőszegélyek fajösszetételét és szerkezetét meghatározó tényezők Botanikai Közlemények 101(1–2): 51–63.
Pánya I. 2020: A Mohácsi-sziget középkori topográfiája. Történeti Földrajzi Közlemények 8(3-4): 105–120.
Pécz T. 2017: A Riha-tó természetvédelmi értékelése az Európai Unió Víz Keretirányelve alapján
Skarbit N., Ács F., Breuer H., Krakker D. 2014: Magyarország éghajlatának változásai a 20. században (Péczely György osztályozási módszere alapján). Földrajzi Közlemények 138(4): 261–276.
Somogyi S. 2003: Ősvízrajz. In: Karátson D. (szerk.) Pannon Enciklopédia: Kertek 2000 Kiadó, Budapest. pp. 238-241.
Szabó Sz., Csorba P. 2009: Tájmetriai mutatók kiválasztásának lehetséges módszertana egy esettanulmány példáján. Tájökológiai Lapok 7(1): 141–153.
Szederkényi T. 1997: A Vári-puszta 1. számú fúrás fúrómagjainak földtani, kőzettani leírása. In: Zárójelentés a Vári-puszta 1. sz. vízkutató fúrás vizsgálati eredményeiről. Baja, Bajavíz Kft.
Szilassi P. 2015: Felszínborítás és tájmintázat változása, mint az antropogén környezetváltozások indikátora. In: Rakonczai J., Blanka V., Ladányi Zs. (szerk.): Tovább egy zöldebb úton: A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport részvétele a ZENFE programban (2013–2015). SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged. pp: 154–163.
Szilassi P. 2017: Magyarországi kistájak felszínborítás változékonysága és felszínborítás mozaikosságuk változása. Tájökológiai Lapok 15(2): pp. 131–138.
Szilassi, P., Bata, T., Szabó, S., Czúcz, B., Molnár, Z., Mezősi, G. 2017: The link between landscape pattern and vegetation naturalness on a regional scale. Ecological Indicators 81: 252–259. http://doi.org/10.1016/j.ecolind.2017.06.003
Tamás E., Kalocsa B. 2003: A Rezéti- Duna feltöltődésének vizsgálata. In: Somogyvári O. (szerk.): Élet a Duna-ártéren tudományos tanácskozás tanulmánykötete. BITE, Baja. pp. 43–49.
Túri Z., Szabó Sz. 2009: Néhány tájmetriai mutató és a felbontás kapcsolatának vizsgálata egy tiszazugi tájrészleten. In: Kiss T. (szerk.): Természetföldrajzi folyamatok és formák. Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciájának Természetföldrajzos Tanulmányai. Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. pp. 83–92.
Túri Z. 2011: A tájmintázat vizsgálata a Tiszazugban. Tájökológiai Lapok 9(1): 43–51.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2024 Németh Gergő, Hervai András, Lóczy Dénes, Gyenizse Péter
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
