A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával

Autor/innen

  • Márton Vona Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Károly Penksza Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4604

Schlagwörter:

vegetációváltozás, talajnedvesség, transzszekt vizsgálat

Abstract

A Szentes melletti Kántor-halmon a vegetáció rövid idő alatt jelentősen, szemlátomást átrendeződött. A taréjos búzafű (Agropyron pectiforme) heverő seprűfűvel (Kochia prostrata) alkotott társulása (Agropyro-Kochietum prostratae Zólyomi 1958) az eltelt vizsgált időszakban jelentősen terjedt, szinte meghódította a halom teljes gyepfoltját. 2000-ben és 2004-ben ugyanazon a helyen ismételtük meg a botanikai mintavételt. Transzszekt vizsgálatot végeztünk, 3 sávban. Ezzel párhuzamosan talajmintákat is vettünk, és az aktuális víztartalmat vizsgáltuk, ami szerint némileg a csúcs mutatkozott nedvesebb élőhelynek. A növények relatív vízigényének alapján a lábi terület adódott szárazabbnak, ami azzal magyarázható, hogy a vízigényesebb fajok visszahúzódtak, eltűntek, és a löszgyep szárazságot jobban tűrő fajai maradtak meg. Jelen vizsgálat alapján igazolható, hogy a területen az elmúlt évek szárazabb, aszályosabb időszakát – a szárazabb termőhely igényű vegetáció terjeszkedésével, és a mezofilabb vegetáció típus szárazságtűrő fajainak az eluralkodásával – a növényzet gyorsan követte.

Autor/innen-Biografie

  • Márton Vona, Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    vona.marton@mkk.szie.hu

Literaturhinweise

Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia. 13: 113–126.

Barczi A., Joó K. 2003: A hortobágyi Csípő-halom morfológiai és talajtani elemzése. Földrajzi Értesítő, 52: 37–45. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.1-2.2

Barczi A., Sümegi P., Joó K. 2003: Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. Földtani Közlöny 131: 421–431.

Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53: 3–16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Sci. Hung. 39: 97–181.

Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Buzás I. (szerk.) 1988: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Finnern H. (ed.) 1994. Bodenkundliche Kartieranleitung. 4. verbesserte und erweiterte Auflage. Hannover.

Herczeg E., Szerdahelyi T. 2003: Botanikai és talajtani vizsgálatok dél-tiszántúli löszgyepekben. Crisucum 3 (megjelenés alatt).

Joó K. 2001: Kalandozás a dél-tiszántúli kunhalmokon. Természet Világa Természettudományi Közlöny 132: 184–185.

Joó K. 2003. Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. Tájökológiai Lapok. 1: 87–95.

Joó K., Barczi A. 2001. Halomsírok, határhalmok, lakódombok: a kunhalmok. Földgömb 19: 22–30.

Simon T. 2000. A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás.

Veröffentlicht

2004-12-27

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. (2004). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 2(2), 341-348. https://doi.org/10.56617/tl.4604

Ähnliche Artikel

31-40 von 136

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in

1 2 3 4 > >>