Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal

Abstract

A termés alakulását és a gyep teljesítményét az 5 cm magasra nyírt pázsiton a fűnyíró hatása nem akadályozta egyik kezelés esetében sem. A termésváltozások tendenciájukban hasonlóan alakultak, de az élettani fejlődési sajátosságoknak a sierrablen műtrágyák jobban megfeleltek. Az adatok azt bizonyítják, hogy a hengerkéses fűnyíróval röviden tartott gyep kevesebbet terem minden kezelésben, tehát hatással van a műtrágyázás érvényesülésére. A két fűnyíró hatását összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a magasabbra nyírt fű kezdetben fejlődési előnybe kerül a rövidebbre vágott fűnél, de a megfelelő szinten tartott tápanyagpótlással a fű képes pótolni az elvesztett asszimilációs felületét és ez a későbbiekben kiegyenlített termésalakításban is mérhetően megjelenik. A hengerkéses fűnyíró kedvezőbb vágási felülete gyorsabb gyógyulást és továbbfejlődést biztosít a fűnek, míg a rotációs kasza okozta roncsolásos sérülések lassítják a fű regenerációját. A két nyírás hatásának összehasonlításából az állapítható meg, hogy a két sierrablen műtrágya hatástartama a júniusi kiadási időpont eredményeként tartósan érvényesül, amit a parkfű fajok borításnövekedése igazol. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a hagyományos műtrágya nem ad olyan tartós hatást, amit a parkfű fajok alacsonyabb borítása is bizonyít. A hengerkéses fűnyíróval rövidre nyírt pázsit esetében a muharfélék jól mutatják a fű magasságának hatását. A rövidebb fűben magasabb a borítása és azt nem befolyásolja az alkalmazott műtrágya formája. A pillangós gyepalkotók is mutatják a nyírási magasság hatását, ugyanis a rotációs fűnyíró után a gyepben magasabb a pillangósok borítása, mint a rövidebbre nyírt pázsitban. A műtrágyák hatásnak érvényre jutását a gyep borításán keresztül az alkalmazott nyírási magasság egyértelműen meghatározta.