Tájvédelem, hagyomány, helyi társadalom
A tájhasználat aktuális kérdései egy mecseki aprófalu példáján
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4396Schlagwörter:
tájvédelem, hagyomány, néprajz, tájhasználat, Kárász, MecsekAbstract
A táj- és természetvédelem célja a táj természeti és kulturális elemeinek, értékeinek megőrzése és kezelése. Kárász községben végzett kutatásaim azt mutatják, hogy ez a törekvés nem a helyi lakosság körében, hanem más társadalmi közegben, magasabb döntéshozatali szinten fogalmazódik meg. A 20. század első felében a táj védelme helyi viszonylatban közvetett formában volt jelen. A közösség egyensúlyra törekedett, ami megnyilvánult társadalmi, gazdasági és természeti szinten egyaránt. Ennek alapjai a társadalmi kötöttségek mellett a nagyobb autonómia, a szokásjog szélesebb érvénye és a közös tulajdonlás voltak. A kollektivizálás társadalmi és tájhasználati téren is gyökeres változást hozott. Napjaink individualizálódott helyi társadalmában a „hagyományos” szellemi és természeti értékek megmentése anakronisztikusnak tűnik. A táj használata szélsőséges, amit a szigorú előírások és a védelem mellett a piacorientáltság jellemez. A természet- és értékvédelem által védett területek és a rájuk vonatkozó előírások országos, világméretű konfliktusok lecsapódásaként jelennek meg a tájban, amely az emberi aktivitás csökkenése következtében egyre inkább „kiüresedik”. A tájhasználat múltbéli sajátosságai fontos összefüggésekre mutatnak rá a tájvédelem és a vidéki lakosság viszonyrendszerének kérdésében, elsősorban a tulajdonlás, a munkaszervezés és az erőforrások kihasználásának terén.
Literaturhinweise
Andrásfalvy B. 2003: A népi gazdálkodás táj- és földfelszín-alakító tevékenységének nyomairól és azok megőrzéséről. A tájkép-védelem kérdései Magyarországon. In: Visy Zs. (szerk.): Régészeti műemlékek kutatása és gondozása a 3. évezred küszöbén. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti- és Régészeti Tanszék Régészeti Szemináriuma, Pécs, pp. 167–171.
Andrásfalvy B. 2004: Hagyomány és környezet. In: Andrásfalvy B., Domokos M., Nagy I. (szerk.): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. III. kötet. L’Harmattan, Budapest. pp. 117–138.
Andrásfalvy B. 2006: Biofília, az élő természettel való kapcsolat. In: Selmeczi Kovács A. (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet S. Lackovits Emőke tiszteletére. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, pp. 134–138.
Csorba P. 2004: Tájökológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Dower M. 1994: Kultúrtáj – Mi az, és miért fontos? In: Kultúrtáj – történeti táj – műemlékvédelem. Nemzetközi tudományos tanácskozás. Budapest – Keszthely, 1993. június 7–11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest, pp. 25–30.
Fazekas I. 2005: Tájtörténet, élőhelyek, növényzet és állatvilág. In: Fazekas I. (szerk.) A komlói térség természeti és kultúrtörténeti öröksége. RegioGRAFO Bt., Komló, pp. 123–164.
Hofer T. 1994: Változó paraszti műveltség és a róla alkotott elképzelések. In: Laczkó M. (szerk.): A tudománytól a tömegkultúráig. Művelődéstörténeti tanulmányok 14. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, pp. 167–190.
Lukács K. 1929: A kenderáztatás hatása a halasvizek állatvilágára. Halászat 30: 47–48.
Máté G. 2006: A térbeli aktivitás történeti vizsgálata a táj antropogén morfológiai elemeinek segítségével Kárász település példáján. In: Berta P., Hoppál M., Vargyas G. (szerk.): Etno-lore. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve 23: 103–135.
Tárkány Szücs E. 2003: Magyar jogi népszokások, Akadémiai Kiadó, Budapest
Thérond D. 1994: A kultúrtáj védelme Európában. In: Kultúrtáj – történeti táj – műemlékvédelem. Nemzetközi tudományos tanácskozás. Budapest – Keszthely, 1993. június 7–11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest, pp. 38–43.
Szilágyi M. 2000: Hagyomány és újítás a népi gazdálkodásban. In: Veres L., Viga Gy. (szerk.): Herman Ottó Múzeum Évkönyve, Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 39: 461–480.
Voigt V. 1988: Bevezető. A megváltozó hagyomány (A XVIII. század képének megértéséhez.). In: Hopp L., Küllős I., Voigt V. (szerk.): A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. ELTE Folklore Tanszék, Budapest, pp. 7–37.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2007 Máté Gábor
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
