A Bán-halom komplex tájökológiai és paleotalajtani felmérése
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4104Schlagwörter:
kunhalom-kutatás, talajtan, geomorfológia, botanika, tájtörténetAbstract
Eurázsia sztyeppéinek emberalkotta formakincsei a kunhalmok. Az utóbbi századokban elsősorban a régészet tudománya vizsgálta ezeket a formációkat, ma azonban tudjuk, hogy természet- és környezettudományi szempontból a határ- és őrhalmok, a lakó-, valamint sírdombok egyaránt kiemelkedően fontos értékek képviselői. A halmok építésével egyidős ősi környezet rekonstrukciója az eltemetett egykori talajszintek és a halom kultúrrétegeinek vizsgálatával valósítható meg. Ezekkel az elemzésekkel hozzájárulhatunk az Alföld holocénkori környezeti képének pontosításához és jelenkori tájhasználati kérdések tisztázásához éppúgy, ahogy okszerűvé, megalapozottabbá tehetjük és kiterjeszthetjük egyes területek természetvédelmi kezeléseit is. Amellett, hogy a kurgánok jelentős növény-, állat-, talaj- és felszínalaktani értékek hordozói, az alföldi táj védelemre és megismerésre érdemes, meghatározó tájesztétikai és kultúrtörténeti elemei is egyben. Jelen munkában a Szolnok-Túri-síkon elhelyezkedő Bán-halmot és annak közvetlen környezetét, valamint kultúr- és természeti történetét elemezzük a botanika, talajtan, paleotalajtan és a geomorfológia eszközeivel. A jelenkori vegetáció feltérképezése, aspektusok dinamikája és a halom átfogó állapotfelmérése jó alapot szolgáltat a védelem, és egy esetleges rehabilitáció megvalósításához. Az eltemetett, paleotalaj vizsgálati eredménye réti jellegű talajképződést mutatott, míg a recens, a halom palástján kialakult fiatalabb talajképződmény a csernozjom jelleget valószínűsíti. A halom sztratigráfiai elemzése, illetve az egyes talajparaméterek – kiemelten az összes foszfor – ingadozása a halom komplex történeti ökológiai fejlődésére, illetve időben többszöri birtokba vételre utal.
Literaturhinweise
Bagi G. 2008: Történeti összeállítás Bánhalma múltjáról. Kézirat.
Barczi A., Golyeva A. A., Pető Á. 2006: Additional data on the paleoenvironmental reconstruction of the Lyukas-mound based on biomorphic and pedological analysis. Bulletin of the Szent István University, Gödöllő, p. 51–71.
Barczi A., Penszka K., Joó K. 2004: Az Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. In: (szerk.: Tóth A.) A kunhalmokról - más szemmel. Kisújszállás-Debrecen. pp. 45–58. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Barczi A., Sümegi P., Joó K. 2003: Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. Földtani Közlöny 131: 421–431.
Barczi A., Tóth T. M., Csanádi A., Sümegi P., Czinkota I. 2006: Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International, 156–157: 49–59. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2006.05.024
Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól II. kötet. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 20–22.
Borsy Z. 1968: Geomorfológiai megfigyelések a Nagykunságban. Földrajzi Közlemények, 2: 129–151.
Borsy Z. 1989: Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. Földrajzi Értesítő 38: 211–224.
Buzás I. (szerk.) 1988: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., p. 242
Éri I. 1956: Adatok a kígyóspusztai csata értékeléséhez. Folia Arch. 8: 137–151.
Gárdonyi Nagy G. 1914: A magyarországi halmok kérdéséhez. Archaeológiai Értesítő 34: 381–398.
Joó K. 2004: Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. In: (szerk.: Tóth A.) A kunhalmokról – más szemmel. Kisújszállás-Debrecen. pp. 58–70.
Jósa A. 1897: Szabolcsmegyei őshalmok. Archaeologiai Értesítő 17: 318–325.
Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.) 2008: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, p. 248
Kispál Z. 2004: A mindszenti és szentesi kunhalmok természetvédelmi – botanikai vizsgálata. In: (szerk.: Tóth A.) A kunhalmokról – más szemmel. Kisújszállás-Debrecen. pp. 71–79.
Krausz K., Pápai J. 2004: Egyenesszárnyú rovarok izolátumdinamikai vizsgálata kunhalmokon. In: (szerk.: Tóth A.) A kunhalmokról – más szemmel. Kisújszállás-Debrecen. pp. 89–107.
Krecsmarik E. 1922: Az alföldi halmok eredete. Term. Tud. Közl., 54: 308–309.
Nepper I. 1976: Okkersíros temetkezés Püspökladány - Kincsesdombon. DMÉ. (szerk.: Dankó Imre) Debrecen, 1977. pp. 49–65.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. MTA FKI, Budapest. pp. 174–186.
Miskolczy K. 1864: A magyar alföldi halmokról. Vasárnapi Újság 11. évf. 23. sz. 1864. jún. 5. Pest.
Móra F. 1906: Ásatás a szeged-öttömösi Anjou-kori temetőben. Archaeológiai Értesítő 26: 18–27.
Pálóczi H. A. 1969: A csólyosi kun sírlelet. Folia Arch. 20: 107–134.
Papp-Váry Á., Hrenkó P. 1990: Magyarország régi térképeken. Gondolat Könyvkiadó, Officina Nova. p. 54.
Raczky P., Meier-Arendt W., Kurucz K., Hajdú Zs., Szikora Á. 1994: Polgár-Csőszhalom: A Late Neolithic settlement in the Upper Tisza region and its cultural connenctions (Preliminary report). Jósa András Múzeum Évkönyve, 36: 231–236.
Rómer F. 1878: Résultats Généraux du Mouvement Archéologique en Hongrie. Congrès International D’Anthropologie et D’Archéologie Préhistoriques. Comte-Rendu de la Huitième Session à Budapest, 1876. pp. 103–187.
Selmeczi L. 1971: Angaben und Gesichtspunkte zur archäologischen Forschung nach den Kumanen im Komitat Szolnok. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2. pp. 187–197.
Somogyi S. 1967: Ősföldrajzi és morfológiai kérdések az Alföldről. Földrajzi Értesítő 16: 319–337.
Soós I., Szabó L. 1980: Kenderes. In (szerk.: Tóth T. et al.) Adatok Szolnok megye történetéből. I. kötet. Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok. p. 425–428.
Sümegi P., Kozák J., Tóth Cs. 1998: Tiszapolgár – Csőszhalom régészeti lelőhely geoarcheológiai vizsgálatai. Kutatási jelentés, Debrecen. pp. 1–16.
Szabó J. 1868: Újabb kutatásaim eredménye a halmok körül. MTA Értesítője 2: 195–198.
Tariczky E. 1906: A Tiszavidéki hun földpyramis-halmok ismertetése. Eger, pp. 7–45.
Tóth A. 1964: Tereptani vizsgálatok a kunhalmok keletkezésének kérdésében. Szakdolgozat, KLTE. pp. 1–34.
Tóth Cs. 1999: Kunhalmok állapotfelmérése a Büte-halom példáján. – In: Füleky Gy. (ed.): A táj változásai a Kárpát medencében. GATE, Gödöllő. pp. 37–40.
Tóth Cs., Novák T., Nyilas I. 2008: Ötezer esztendő őrzői − A Zsolcai-halmok. Természetbúvár 63: 20–23. https://doi.org/10.56617/tl.3150
Vályi A. 1796: Magyar Országnak leírása. Első kötet. Budán, p. 112.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2009 Barczi Attila, Tóth Csaba, Tóth Albert, Pető Ákos
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
