Szántóföldi kultúrák helyén végzett gyepvetés korai szakaszában megjelenő gyomközösségek vizsgálata a Hortobágyi Nemzeti Parkban
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3997Schlagwörter:
életmenet, Cirsium arvense, magkeverék, szekunder szukcesszió, gyepesítésAbstract
Gyepterületek létesítése esetén fontos szempont, hogy a vetést követő gyepesedés kezdeti szakaszában milyen közösség jelenik meg a területen. Ez erősen befolyásolhatja a gyepesedés további folyamatát és a megfelelő természetvédelmi kezelés megválasztását. Emiatt fontos a korai kolonizáló közösségek vizsgálata és restaurációs ökológiai szempontú értékelése. A Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájléptékű gyeprekonstrukció során gyepesített 23 szántó első éves gyomközösségeit mértük fel (szántónként egy 25 m2- es random mintaterület, pontonként négy 1m2-es kvadrát). A vizsgálat során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (1) Milyen a gyepesítést követően kialakult gyomközösségek fajösszetétele és dominanciaviszonyai? (2) Milyen életforma-spektrumú gyomközösségek jelennek meg a területeken? (3) Milyen mértékben befolyásolja az eltérő előtörténet a kialakuló gyomközösségek fajösszetételét és tömegességi viszonyait?
A vizsgálati területeken található közösségek pásztortáska-sebforrasztófű társulásként (Capsello- Descurainia sophiae Mucina 1993) voltak azonosíthatók. A korai gyomközösségek összetételére a területek előtörténete csekély hatással volt. A vizsgált területek első évi vegetációjára az alkalmazott magkeveréknek sem volt jelentős hatása, a vetett füvek csupán két volt lucernás területen voltak jelen számottevő borításban. A mintavételi területeken az egyévesek fordultak elő legnagyobb tömegben, amely a további gyepesedés sikerességére nézve kedvező körülmény. A gabona és a napraforgó előtörténetű területek egy részén azonban a mezei aszat (Cirsium arvense) volt a domináns. E faj a tömeges jelenléte a gyepesedés és a további természet-védelmi kezelések szempontjából gátló tényező lehet, mert klonálisan terjedve akadályozza a gyepesedés folyamatát.
Literaturhinweise
Albrecht H. 2005: Development of arable weed seedbanks during the 6 years after the change from conventional to organic farming. Weed Research 45: 339-350. https://doi.org/10.1111/j.1365-3180.2005.00472.x
Barczi A., Penksza K., Grónás V., Pottyondy Á. 2006: A nyugat-magyarországi régió felhagyott szántóinak felmérése és újbóli használatuk megalapozása. (Általános irányelvek, zalai-dombsági példák) I. Tájökológiai Lapok 4: 79-94.
Blumenthal D. M., Jordan N. R., Svenson E. L. 2005: Effects of prairie restoration on weed invasions. Agriculture, Ecosystems and Environment 107: 221-230. https://doi.org/10.1016/j.agee.2004.11.008
Botta-Dukát Z., Balogh L., Szigetvári Cs., Bagi I., Dancza I., Udvardy L. 2004: A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben használandó fogalmakra és definíciókra. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (eds.): Özönnövények. Biológiai inváziók Magyarországon. Természet- búvár Alapítvány kiadó, Budapest, pp. 35-60.
Critchley C.N.R., Fowbert J.A., Sherwood A.J., Pywellr.F. 2006: Vegetation development of sown grass margins in arable fields under a countrywide agri-environment scheme. Biological Conservation 132: 1-11. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2006.03.007
Csecserits A., Rédei T. 2001: Secondary succession on sandy old-fields in Hungary. Applied Vegetation Science 4: 63-74. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2001.tb00235.x
Deák B., Török P., Kapocsi I., Lontay L., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2008: Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti park területén (Egyek-Pusztakócs). Tájökológiai Lapok 6: 323-332.
Déri E., Lengyel Sz., Lontay L., Deák B., Török P., Magura T., Horváth R., Kisfali M., Ruff G., Tóthmérész B. 2009: Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFENature program eredményei. Természetvédelmi Közlemények 15: 89-102.
Egler F. E. 1954: Vegetation science concepts 1. Initial floristic composition, a factor in old-field vegetation development. Vegetatio 4: 412-417. https://doi.org/10.1007/BF00275587
Ellenberg H. 1950: Unkrautgemeinschaften als Zeiger für Klima und Boden. Verlag Ulmer, Ludwigsburg.
Eriksson O. 1995: Seedling recruitment in deciduous forest herbs: the effects of litter, soil chemistry and seed bank. Flora 190: 65-70. https://doi.org/10.1016/S0367-2530(17)30626-6
Feng D., Hong-Bo S., Lun S., Zong-Suo L., Ming-Ana S. 2007: Secondary succession and its effects on soil moisture and nutrition in abandoned old-fields of hilly region of Loess Plateau, China. Colloids and Surfaces B: Biointerfaces 58: 278-285. https://doi.org/10.1016/j.colsurfb.2007.04.002
Grime, J. P. 1977: Evidence for the existence of three primary strategies in plants and its relevance to ecological and evolutionary theory. American Naturalist 111: 1169-1194. https://doi.org/10.1086/283244
Harper J. 1977: Population biology of plants. Academic Press, London.
Hunyadi K. 1988: Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Hüppe J., Hofmeister H. 1990: Syntaxonomische Fassung und Übersicht über die Ackerunkrautgesellschaften der Bundesrepublik Deutschland. Berichte der Reinhold-Tüxen-Gesellschaft 2: 61-81.
Kelemen A., Török P., Deák B., Valkó O., Lukács B. A., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2010: Spontán gyepregeneráció extenzíven kezelt lucernásokban. Tájökológiai Lapok 8 (1): 57-68.
Kemenesy E., Manninger G. A. 1966: A lucerna termesztése és védelme. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Kiss J., Penksza K., Tóth F., Kádár F. 1997: Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection, Agriculture, Ecosystems and Environment 63: 227-232. https://doi.org/10.1016/S0167-8809(97)00018-2
Kornas, J. 1990: Plant invasions in Central Europe: historical and ecological aspects. In: Di Castri, F., Hansen, A. J., Debussche , M. (eds.): Biological Invasions in Europe and the Mediterranean Basin. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, pp. 19-36. https://doi.org/10.1007/978-94-009-1876-4_2
Kovács-Hostyánszki A., Batáry P., Báldi A., Harnos A. 2010: Interaction of local and landscape features in the conservation of Hungarian arable weed diversity. Applied Vegetation Science, in press. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2010.01098.x
Lawson C. S., Ford M. A., Mitchley J. 2004: The influence of seed addition and cutting regime on the success of grassland restoration on former arable land. Applied Vegetation Science 7: 259-266. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2004.tb00618.x
Lengyel Sz., Gőri Sz., Lontay L., Kiss B., Sándor I., Aradi Cs. 2007. Konzervációbiológia a gyakorlatban: természetvédelmi kezelés és tájrehabilitáció az Egyek-Pusztakócsi LIFE-Nature programban. Természetvédelmi Közlemények 13: 127-140.
Li J.-H., Xu D.-H., Wang G. 2007: Weed inhibition by sowing legume species in early succession of abandoned fields on Loess Plateau. China, Acta Oecologica 30: 1-5. https://doi.org/10.1016/j.actao.2007.07.001
Mclachlan S. M., Knispel A. L. 2005: Assessment of long-term tallgrass prairie restoration in Manitoba Canada. Biological Conservation 124: 75-88. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2005.01.014
Mucina L., Grabherr G., Ellmauer T. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs. Fischer Verlag, Jena-Stuttgart-New York.
Nagy G. G., Lengyel Sz. 2008. Egyek-Pusztakócs (Hortobágy) madárvilága 2004 és 2006 között: a tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai. Aquila 114-115: 9-25. ODUM E. P. 1969: The strategy of ecosystem development. Science 164: 262-270. Pécsi M. (szerk.) 1989: Magyarország nemzeti atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest.
Penksza K., Tasi J., Szentes Sz., Centeri Cs. 2008: Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli-medence szürkemarha és bivaly legelőin. Gyepgazdálkodási Közlemények 6: 47-53.
Pinke Gy., Pál R. 2005: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme. Alexandra Kiadó, Pécs.
Pinke Gy. 2000: A vetett növény és a differenciális fajok jelentősége a gyomtársulások leírásában. Kitaibelia 5: 319-330.
Pinke Gy., Pál R,. Botta-Dukát Z. 2010: Effects of environmental factors on weed species composition of cereal and stubble fields in western Hungary. Central European Journal of Biology 5: 283-292. https://doi.org/10.2478/s11535-009-0079-0
Prach K., Pyšek P. 2001: Using spontaneous succession for restoration of human-disturbed habitats: Experience from Central Europe. Ecological Engineering 17: 55-62. https://doi.org/10.1016/S0925-8574(00)00132-4
Rademacher B. 1948: Gedanken über Bergiff und Wesen des "Unkrauts". Z. Pflanzenkrankheiten u. Pflanzenschutz 55: 1-10.
Randall J. M. 1997: Defining weeds in natural areas. In: Luken, J. O., Thieret, J. W. (eds.): Assessment and Management of Plant Invasions, Springer-Verlag, New York, pp. 18-25. https://doi.org/10.1007/978-1-4612-1926-2_3
Raunkiaer C. 1934 The Life Forms of Plants and Statistical Plant Geography. Oxford University Press, Oxford.
Rees M., Long M. J. 1992: Germination biology and the ecology of annual plants. American Naturalist 139: 484-508. https://doi.org/10.1086/285340
Schneider C., Sukopp U., Sukopp H. 1994: Biologish-ökologische Grundlagen des Schutzes gefahrdeter Segetalpflanzen. Bundesamt für Naturschutz, Bonn-Bad Godesberg.
Štolcová J. 2002: Secondary succession on an early abandoned field: Vegetation composition and production of biomass. Plant Protection Science 38: 149-154. https://doi.org/10.17221/4871-PPS
Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. 2009a: Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok 7: 11-20.
ter Braak C. J. F. , Šmilauer, P. 2002: CANOCO Reference Manual and CanoDraw for Windows User's Guide: Software for Canonical Community Ordination (version 4.5). Microcomputer Power, Ithaca, USA.
Timár L. 1954: Szeged és környéke vetési gyomvegetációja. Kandidátusi értekezés. Akadémiai nyomda.
Török P., Deák B., Vida E., Lontay L., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2008a: Tájléptékű gyeprekonstrukció lösz és szik fűmag-keverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén. Botanikai Közlemények 95: 101-113.
Török P., Matus G., Papp M., Tóthmérész B. 2008b: Secondary succession in overgrazed Pannonian sandy grasslands. Preslia 80: 73-85.
Török P., Matus G., Papp M., Tóthmérész B. 2009a: Seed bank and vegetation development of sandy grasslands after goose breeding. Folia Geobotanica 44: 31-46. https://doi.org/10.1007/s12224-009-9027-z
Török P., Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Vida E., Deák B., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2009b: Avarfelhalmozódás szerepe a gyepesítést követő vegetáció-dinamikában. Természetvédelmi Közlemények 15: 160-170.
Török P., Matus G., Papp M., Tóthmérész B. 2009c: Nyírségi homoki gyepek lúdlegelést követő regenerálódása és magkészlete. Természetvédelmi Közlemények 15: 134-146.
Török P., Deák B., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. 2010: Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation 143: 806-812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Ubrizsy G. 1954: Vizsgálatok őszi búzavetés agrofitocönózisában. Növénytermelés 3 (4): 281-299.
Újvárosi M. 1952: Szántóföldjeink gyomnövényfajai és életforma-analízisük. Növénytermelés 1: 27-50.
Újvárosi M. 1954: Szántóföldi asszociációk új értelmezése. Botanikai Közlemények 45: 183-192.
Újvárosi M. 1973a: Gyomirtás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Újvárosi M. 1973b: Gyomnövények. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Valkó O., Török P., Tóthmérész B., Matus G. 2010: Restoration potential in seed banks of acidic fen and drymesophilous meadows: Can restoration be based on local seed banks? Restoration Ecology (in press). https://doi.org/10.1111/j.1526-100X.2010.00679.x
Varga Z., Varga Sípos J. 1984: A Hortobágyi Nemzeti Park sziki gyepeinek fitocönológiai viszonyai és szukcessziós kapcsolatai. Botanikai Közlemények 71: 63-77.
Vida, E., Török, P., Deák, B., Tóthmérész, B. 2008: Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken: a gyepesítés módszereinek áttekintése. Botanikai Közlemények 95: 115-125.
Walker K. J., Stevens P. A., Stevens D. P., Mountford, J. O., Manchester S. J., Pywell R. F. 2004: The restoration and re-creation of species-rich lowland grassland on land formerly managed for intensive agriculture in the UK. Biological Conservation 119: 1-18. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2003.10.020
Wilson J. B., Gitay H., Roxburgh S. H., King W. M., Tangney R. S. 1992: Egler's concept of initial floristic composition' in succession - ecologists citing it don't agree what it means. Oikos 64: 591-593. https://doi.org/10.2307/3545179
Zar, J. H. 1999: Biostatistical Analysis. Fourth Edition. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, USA.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2010 Kelemen András
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
