A Szénások Európa Diplomás Terület tájváltozásának és természeti állapotának vizsgálata, különös tekintettel a gyepekre

Autor/innen

  • Norbert Baráth Szent István Egyetem-MKK Környezet és Tájgazdálkodási Intézet 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Károly Penksza Szent István Egyetem-MKK Környezet és Tájgazdálkodási Intézet 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3804

Schlagwörter:

Budai-hegység, Szénások, Európa Diplomás Terület, tájváltozás, feketefenyő telepítés, természetvédelmi kezelés

Abstract

A Szénások Európa Diplomás Terület mind tájtörténeti, mind természetvédelmi kezelés szempontjából különösen érdekes térség. A dolomitjelenségnek köszönhetően a változatos felszínformákon a növény és állatfajok hatalmas diverzitása fejlődött ki az idő folyamán. Azonban az emberi tájhasználat következében a táj arculata nagymértékben megváltozott, a természetes növénytakaró drasztikus változásokon ment keresztül. Az intenzív tájhasználat következtében lepusztult felszínek keletkeztek, amit később tájidegen feketefenyő (Pinus nigra) telepítésével igyekeztek ismét hasznosíthatóvá alakítani. Felismervén a terület kimagasló természetvédelmi értékét, elkezdődtek a védetté nyilvánítások és természetvédelmi beavatkozások az értékek megóvásának érdekében. Jelen tanulmány arra hivatott, hogy komplex módon összegezze a századok folyamán a táj változását és annak okait. Az irodalmi kutatás során a publikált adatok mellett igyekeztem levéltári forrásokból, illetve eddig nem közölt kéziratokból is információhoz jutni a területről. Az eredmények rávilágítanak a terület eltartóképességéhez igazodó tájhasználat fontosságára, valamint az erdészeti és természetvédelmi beavatkozások sikerességére.

Autor/innen-Biografie

  • Norbert Baráth, Szent István Egyetem-MKK Környezet és Tájgazdálkodási Intézet 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    levelező szerző
    barath.norbert@hotmail.hu

Literaturhinweise

Apatóczky. I. 1999: Budakeszi erdészet jelentősége. In: Erdészettörténeti közlemények XLI. 109−124. p. Oroszi Sándor (szerk.), Budapest.

Bártfai Szabó L. 1938: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002−1599. Akadémia kiadó, Budapest.

Danszky I. (szerk.) (1962): Dunántúli-középhegység erdőgazdasági tájcsoport. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest.

Dicalis összeírás 1703, 1716, 1725, 1736, 1744, 1752. Pest megyei Levéltár.

Dobolyi K., Türke I. 2008: A Szénás-hegycsoport tájtörténete. In: Dobolyi K. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Szénás-hegycsoport területén, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest.

Greszl F. 1962: Die heilige Firmung. − Grosskovatscher Heimatbuch. Heitersheim.

Héder I. 1954: Dolomit és mészkőkopárokra telepített erdők hatásvizsgálata és a kiöregedő állományok felújítása. Erdészeti Kutatások 1954(2): 87−101.

Horánszky A. 1982: Szakvélemény az OKTH Budapesti felügyelősége megbízásából a Kis- és Nagyszénáson végzett kísérleti fenyőgyérítési munkáról. Duna-Ipolya Nemzeti Park Igazgatóság Pilisszentiváni iroda könyvtára.

Horánszky A., Simon T. 1975: Javaslat a Kis- és Nagy-Szénás természetvédelmi területek összevonásáról. DINPI Pilisszentiváni iroda könyvtára.

Járó Z. 1996: Ökológiai vizsgálatok a Kis- és Nagy-Szénáson. Természetvédelmi Közlemények 3−4: 21−53.

Kézdy P. 2008: Természetvédelmi kezelés a Szénásokon. In: Dobolyi K., Kézdy P. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Szénás-hegycsoporton, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest.

Kosáry D. 1965: Pest megye a kuruckorban. In: Keleti F., Lakatos E., Makkai L.(szerk.) (1965): Pest megye múltjából. A Pest megyei levéltár kiadványa, Budapest.

Madas K. 1981: Dokumentum a Kis- és Nagy-Szénáson történt erdészeti beavatkozásról. DINPI Pilisszentiváni iroda könyvtára.

Madas K. 1982: Dokumentum a Kis- és Nagy-Szénáson végzett természetvédelmi célú beavatkozásról. DINPI Pilisszentiváni iroda könyvtára.

Magyar Statisztikai Közlemények: Új sorozat. 83. köt. Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakott helyek szerint. Szerk. a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1932, Stephaneum Nyomda Részvénytársaság. pp. 4–11.

Makkai L. 1959: Pest megye története 1848-ig. Különlenyomat Pest megye műemlékei című munkából, Budapest.

Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870–1970. 1972. III. Községsoros adatok. Növénytermesztés. 1972 Budapest.

Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870–1970. 1972. III. Községsoros adatok. Állattenyésztés 1–5. köt. 1972 Budapest.

Regnicolaris összeírás 1728. Pest megyei levéltár.

Szatmári L. 1974: Régi- és új barázdák nyomában. A Nagykovácsi Vörös Hajnal mezőgazdasági termelőszövetkezet kiadványa, Budapest.

Tamás J. 2001: A feketefenyvesek telepítése Magyarországon, különös tekintettel a dolomitkopárokra. Természetvédelmi Közlemények 9: 75–85.

Zólyomi B. 1942: A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Botanikai Közlemények 39(5): 209-231.

Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi M. (szerk.) Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Veröffentlicht

2012-12-10

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

A Szénások Európa Diplomás Terület tájváltozásának és természeti állapotának vizsgálata, különös tekintettel a gyepekre. (2012). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 10(2), 361-370. https://doi.org/10.56617/tl.3804

Ähnliche Artikel

211-220 von 309

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in

1 2 3 4 > >>