Az éghajlatváltozás értelmezése a Kárpát-medencében
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3723Schlagwörter:
aszály, időjárás, kártevő, növényzet, szélsőségAbstract
Elmondható, hogy a nyári félévben az erősebb napsugárzás, a növekvő léghőmérséklet, a kedvezőtlen csapadékjárás együttesen a növényfenológiára, a kártevők populáció dinamikájára, és a létrejövő növényi produkcióra van hatással kedvezőtlenül. A növény fejlődési rendjében a sugárzás erőssége a virágzás idejében, a létrejövő zöld tömeg minőségében eredményezhet változást. A kedvező klimatikus helyzet korábban és generá- ciószám növekedést, robbanásszerű kártevői megjelenést eredményezhet. A csapadékjárás megváltozása pedig az amúgy is korlátozó szerepet betöltő víz hiányával fenyeget. A téli félévben egyre gyakrabban fordulnak elő a 2‒3 nap alatt bekövetkező jelentős, nemegyszer 20‒25oC-os ugrásszerű léghőmérséklet változások. Az áttelelő növények a nyugalmi időszakban általában jól tűrik az alacsony hőmérsékletet, de az ugrásszerű léghőmérséklet csökkenés vagy növekedés igen káros számukra, pláne ha ez többször ismétlődik ide-oda. A folyamat együtt jár az esetenként jelentős hóréteg gyors olvadásával, majd az újabb gyors fagyás a talajállapotra, a gyökerek állapotára és a felvehető víz halmazállapotára nem utolsó sorban a „védő” hóréteg eltűnte miatt kedvezőtlenül hat. Az elmúlt években szinte minden télen kétszer-háromszor előfordult a gyors, ugrásszerű melegedés, majd az azt követő szintén ugrásszerű hűlés. Fagyból szinte kora tavasz, majd újra kemény fagy néhány nap alatt.
Literaturhinweise
Barczi A., Centeri, Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO 10(1–2): 41–48.
Barczi, A., Golyeva, A.A., Pető, Á. 2009: Paleoenvironmental reconstruction of Hungarian kurgans on the basis of the examination of paleosoils and phytolith analysis. Quaternary International,193(1-2): 49–60. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2007.10.025
Allen, C. D., Macalady, A.K., Chenchouni, H., Bachelet, D., Mcdowell, N., Vennetier, M., Kitzberger, T., Rigling, A., Breshears, D. D., Hogg, E. H., Gonzalez, P., Fensham. R., Zhang, Z., Castro, J., Demidova, N., Lim, J-H., Allard, G., Running, S. W., Semerci, A., Cobb, N. 2010: A global overview of drought and heat-induced tree mortality reveals emerging climate change risks for forests. Forest Ecology and Management, 259(4): 660–684. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2009.09.001
Centeri, Cs., Grónás, V., Demény, K., Idei, Sz., Penksza, K., Nagy, A. 2012: Interrelation of Land Use Change, Nature Conservation and Urbanization in the Gödöllő Hillside, Hungary. In: Turunen, E., Koskinen, A. (eds) Urbanization and the global environment. NOVA Science Publisher, New York, p. 1–50.
Czóbel, Sz., Szirmai, O., Németh, Z., Gyuricza, Cs., Házi, J., Tóth, A., Schellenberger, J., Vasa, L., Penksza, K. 2012: Short–term effects of grazing exclusion on net ecosystem CO2 exchange and net primary production in a Pannonian sandy grassland. Notulae Botanicae Horti Agrobotanici Cluj-Napoca 40: 67–72. https://doi.org/10.15835/nbha4028300
Clark, R. T., Brown, S. J. 2013: Influences of Circulation and Climate Change on European Summer Heat Extremes. J. Climate, 26: 9621–9632. https://doi.org/10.1175/JCLI-D-12-00740.1
Demény K., Centeri Cs. 2008: Habitat loss, soil and vegetation degradation by land use change in the Gödöllő Hillside, Hungary. Cereal Research Communications 36: 1739–1742.
Harnos Zs., Csete L. (szerk.) 2008: Klímaváltozás, környezet-kockázat-társadalom. Kutatási eredmények. Szaktudás Kiadó Ház, Bp., 377 pp.
Harnos Zs., Gaál M., Hufnágel L. (szerk.) 2008: Klímaváltozásról mindenkinek. Corvinus Egyetem, Környezettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék, Bp., 199 pp.
Kertész, Á., Madarász, B., Csepinszky, B., Benke, Sz. 2010: The role of conservation agriculture in landscape protection. Hungarian Geographical Bulletin 59(2): 167–180.
Loksa G. 2012:. Nem csak éghajlatváltozás. Szent István Egyetem, Gödöllő, 77 p.
Malatinszky, Á., Ádám, Sz., Falusi, E., Saláta, D., Penksza, K. 2013a: Climate change related land use problems in protected wetlands: a study in a seriously affected Hungarian area. Climatic Change 118(3-4): 671–682. https://doi.org/10.1007/s10584-012-0689-9
Malatinszky, Á., Ádám, Sz., Falusi, E., Saláta, D., Penksza, K. 2013b: Planning management adapted to climate change effects in terrestrial wetlands and grasslands. International Journal of Global Warming 5(3): 311-325. https://doi.org/10.1504/IJGW.2013.055365
Szalai, Z., Szabó, M., Zboray, N., Kiss, K., Horváth-Szabó, K., Jakab, G., Balázs, R., Németh, T., Madarász, B. 2012: Relationship between ecological indicators and soil properties (in case of a wetland). Hunga- rian Geographical Bulletin 61(3): 187–196.
Szász G., Tőkei L. 1997:. Meteorológia. Mezőgazda Kiadó, Bp., 722 pp.
Takács-Sánta A. (szerk.) 2005: Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon. Alinea Kiadó, Bp., 172 pp.
Az éghajlatváltozási kormányközi testület (IPCC) negyedik értékelő jelentése (2007)
Az éghajlatváltozási kormányközi testület (IPCC) ötödik értékelő jelentése (2013)
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2014 Loksa Gábor
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
