Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése – a fehér akác és a mirigyes bálványfa

Autor/innen

  • András Demeter Szent István Egyetem, MKK, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, H-2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Dávid Sarlós Szent István Egyetem, MKK, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Ökológiai Gazdálkodási és Agrár-környezettervezési Tanszék, H-2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Julianna Skutai Szent István Egyetem, MKK, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, H-2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Imre Tirczka Szent István Egyetem, MKK, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Ökológiai Gazdálkodási és Agrár-környezettervezési Tanszék, H-2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Gábor Ónodi Szent István Egyetem, MKK, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Ökológiai Gazdálkodási és Agrár-környezettervezési Tanszék, H-2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Szilárd Czóbel Szent István Egyetem, MKK, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, H-2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3673

Schlagwörter:

bioökonómiai vizsgálat, özönnövény, inváziós faj, fehér akác, mirigyes bálványfa

Abstract

Az özönfajok terjedése napjainkban komoly gazdasági és ökológiai problémákat okoz. Az ellenük való védekezés alapja a károk mértékének becslése, felmérése. Két, igen elterjedt és kiemelkedően veszélyes fás szárú növényfajunk a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima Mill.). Kutatásunk során a fent említett fajok gazdasági potenciálját, visszaszorításának költségeit, és ezek elemeit vizsgáltuk. Az adatgyűjtés során tematikusan összeállított kérdőívet küldtünk ki az érintett állami intézményeknek (10 nemzeti park igazgatóságnak és 22 állami erdőgazdaságnak). Ezen kívül további, publikus háttér információkat gyűjtöttünk, illetve telefonos interjúkat végeztünk az adatok kiegészítéseként. A kérdőívek a 2009-2013-as időszak bevételeinek és kiadásainak elemeit (összesen 15 tételt) érintettek a vizsgált fajok vonatkozásában. A beérkező adatok jelentős része a nemzeti park igazgatóságoktól származott, az állami erdőgazdaságok döntő többsége többszöri megkeresésre sem adott ki információkat. Az adatok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak jelentős, esetenként több százmillió Ft-os költségeket jelentett a fehér akác visszaszorítása, melyeket nem tudtak kompenzálni az értékesítésből származó bevételeik. Az állami erdőgazdaságok esetében viszont minden évben a kiadások többszöröse jelentkezett bevételként. A mirigyes bálványfa minden területen negatív megítélés alá esett. Értékesíteni nem tudták, így bevételek nem származtak jelenlétéből, viszont visszaszorítása hatalmas összegeket emésztett fel.

Autor/innen-Biografie

  • András Demeter, Szent István Egyetem, MKK, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, H-2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

    levelező szerző
    demetex@gmail.com

Literaturhinweise

Bartha D., Csiszár Á., Zsigmond V. 2006: Fehér akác. In: Botta-Dukát Z,. Mihály B. (szerk.): Özönnövények II. Line & More Kft, Budapest, pp. 37–61.

Bartosságh J. 1841: Beobachtungen und Erfahrungen über den Götterbaum (Ailanthus glandulosa L.) – Ofen, Gyurián u. Bagó. III, 47 pp.

Ditomaso, J. M. 2000: Invasive weeds in rangelands: Species, impacts, and management. Weed Science 48(2): 255–265. https://doi.org/10.1614/0043-1745(2000)048[0255:IWIRSI]2.0.CO;2

Haraszthy L. 2013: Értékőrző gazdálkodás Natura 2000 területeken. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár, 87 pp.

Leung, B., Lodge, D. M., Finnoff, D., Shogren, J. F., Lewis, M. A., Lamberti, G. 2002: An ounce of prevention or a pound of cure: bioeconomic risk analysis of invasive species. Proceedings. Biological Sciences 269: 2407–2413. https://doi.org/10.1098/rspb.2002.2179

Pimentel, D., Zuniga, R., Morrison, D. 2005: Update on the environmental and economic costs associated with alien-invasive species in the United States. Ecological Economics 52: 273–288. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2004.10.002

Reményfy L. 2014: Az akác, töviről hegyire. Erdészeti Lapok 149(5): 157.

Soó R., Jávorka S. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve. I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szmorad F., Tímár G. 2014: Az akáckérdésről – tényszerűen. Erdészeti Lapok 149 (4): 116.

Udvardy L. 2004: Bálványfa. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143–154.

Vereb I. 2014: Ezerarcú akác – szakmai konferencia Baktalórántházán. Erdészeti Lapok 149(6): 202.

http1: Nagy, L. (ed.) 2014: Országos Erdészeti Egyesület, On-Line - http://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/hungarikum_akac_akacmez (hozzáférés: 2015. január 28.)

Veröffentlicht

2015-12-20

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése – a fehér akác és a mirigyes bálványfa. (2015). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 13(2), 193-201. https://doi.org/10.56617/tl.3673

Ähnliche Artikel

1-10 von 200

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.