Vörösiszappal szennyezett talaj vizsgálata tenyészedényekben és hasznosítása fásszárú energetikai ültetvénnyel
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3660Schlagwörter:
vörösiszap, tenyészedény kísérlet, fafajok, energetikai ültetvényAbstract
2010. október 4-én történt hazánk egyik legnagyobb környezeti katasztrófája, melyben mintegy 1.000.000 m3 erősen lúgos vörösiszap ömlött ki. A katasztrófa bekövetkezése után helyszíni mintavételeket végeztünk tenyészedény kísérlet bevonásával. Vizsgálatainkban a vörösiszap talajra és a kiválasztott fafajokra (akác- Robinia pseudoacacia, fehér fűz- Salix alba és AF-2 nyár- Populus x euramericana AF-2) gyakorolt hatását vizsgáltuk tenyészedény kísérletekkel, valamint szakirodalom és egyszerű adatelemző módszerek segítségével. A kármentesítést követően a telepített fás szárú energetikai ültetvény növekedését elemeztük. A Kormány kármentesítési programjának egyik célja volt a mintegy 1000 ha mezőgazdasági területen alternatív hasznosításként, a fás szárú energetikai ültetvények telepítése. Tenyészedény kísérletünkhöz "kezelt és kezeletlen" talajmintákat alkalmaztunk. Célunk ezzel a vörösiszap szennyező hatásának kimutatása, illetve annak megállapítása volt, hogy mekkora az a szennyezettségi szint, amit a fafajok még elviselnek. A talajminták analízise során kimutatható volt, hogy a vörösiszappal szennyezett talajrétegek kémhatása szignifikánsan lúgosabb a szennyezetlen talajrétegtől. Ezenkívül megnövekedett a kicserélhető Na+ koncentráció és a Na+-ion telítettségi százalék. A talaj felszínén erőteljes sókiválás jelent meg a párolgás következményeként. A vörösiszappal szennyezett talaj gyorsan kiszáradt, és részben elszikesedett talajtulajdonságokat vett fel. A Kormány a szennyezett talaj hasznosításának érdekében úgy döntött, hogy először a vörösiszapot kell elszállítani a talaj felszínéről, majd következő lépésként a tápanyag-utánpótlást szükséges megoldani. Kísérletünkben a növényminták tápelem-ellátottsága valamennyi mintánál a szakirodalmi adatok alapján optimális volt. A tenyészedény kísérletek alapján a vizsgált növények növekedési ütemét figyelve arra következtettünk, hogy a vörösiszapos területek fásítására az akác lenne a legalkalmasabb. A kármentesítést követően pedig a termőhelyi viszonyok vizsgálata után dönthető el a megfelelő fafaj kiválasztása. A Devecser mellett AF-2 nemesnyárral létrehozott fás szárú energetikai ültetvényben learatott biomassza mennyisége ─ a felső humuszos szerves anyagban gazdag talajréteg elhordása ellenére is ─ az első két évben átlagosan elérte a learatott biomassza mennyisége a 7,5 atrotonnát hektáronként. A vágás előtti becsült mennyiség 6,2 atrotonna/ha-nak adódott.
Literaturhinweise
BURAI P., SMAILBEGOVIC A., LÉNÁRT CS., BERKE J., TOMOR T., BÍRÓ T. 2011: Preliminary analysis of red mud spill based on aerial imagery. AGD Landscape & Environment 5(1), p. 47‒57.
BUZÁS I. 1983: A növénytáplálás zsebkönyve. Mezőgazdasági kiadó, Budapest, p. 206‒211.
BUZÁS I. 1988: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai-kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 6‒242.
CSICSOR J. 2010: Vörösiszap + Dudarit = Van remény a felmérhetetlen bajban? p. 1‒3. http://epiteszforum.hu/vorosiszap-dudarit-van-remeny-a-felmerhetetlen-bajban.
KALOCSAI R. 2011: A talajvizsgálati eredmények értelmezése. Tanulmány, Mosonmagyaróvár, p. 1‒6.
KÓNYA A. 2011: Tenyészedény kísérletek vörös iszappal. Szakdolgozat, Sopron, p. 2‒66.
KOVÁCS G., HEIL B. 2010a: vigyázzunk, a kordé nehogy megelőzze a szamarat! Kárenyhítő energiaültetvények. In: Mezőhír, Mezőgazdasági szaklap. 14. évfolyam, nov. dec., pp. 111‒113.
KOVÁCS G., HEIL B. 2010b: Aratás tél végén? Nemes nyár energiaültetvény betakarításának tapasztalatai. In: MEZŐHÍR, MEZŐGAZDASÁGI SZAKLAP. 14. ÉVFOLYAM, JÚNIUS, PP. 107‒108.
KOVÁCS G., HEIL B., MAGYARI CS., GYŐRI T., SZABÓ O. 2010: Fás szárú, kísérleti célú energiaültetvények termőhelyi viszonyai az ültetvények tapasztalatainak függvényében. In: Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói nap, Szolnok konferencia kiadvány.
KOVÁCS G., HORVÁTH B., VÁGVÖLGYI A., MAGYARI CS. 2011: Megújuló energiaforrásként hasznosítható nemesnyár és akác ültetvényszerű fatermesztése I. In: Őstermelő- Gazdálkodók lapja, június-július.
KOVÁCS G., HEIL B., CZUPY I., VÁGVÖLGYI A. 2013: Fásszárú energia ültetvények termesztés-technológiája. Országos Erdészeti Egyesület 144. Vándorgyűlés, július 12‒13., Tata-Pusztavám.
RUYTERS, S., MERTENS, J., VASSILIEVA, E., DEHANDSCHUTTER, B., POFFIJN, A., SMOLDERS, E. 2011: The Red Mud Accident in Ajka (Hungary): Plant Toxicity and Trace Metal Bioavailability in Red Mud Contaminated Soil. Environmental Science and Technology, p. 6. https://doi.org/10.1021/es104000m
SCHOLZ V. 2010: Umweltvertraglichkeit von Pappeln und Weiden im Vergleich mit Anderen Energiepflanzen. Agrarholz, Leibniz-Insitut für Agrartechnik Potsdam-Bornim e. 5. (ATB), p. 1‒14.
STEFANOVITS P., FILEP GY., FÜLEKY GY. 2010: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 279─282., 287‒293., 301‒303., 308‒309, 424‒426., 439., 441.
SZABÓ CS. 2011: A reménytelenségtől a megújulásig, küzdelem a vörösiszappal. Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, p. 98., 107─115., 127‒128.
TÓTH B., JASSÓ F., LESZTÁK J-NÉ, SZABOLCS I. 1972: Szikesek fásítása, Szikes fásítási kutatás és gyakorlat Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 23‒24.
ULRICH B. 1990: Stoffhaushalt von Wald-Ökosystem Bioelement-haushalt. Vorlesungsskript Institut für Bodenkunde und Waldernahrung der Universitat, Göttingen.
VÁGVÖLGYI A. 2013: Fás szárú energetikai ültetvények helyzete Magyarországon napjainkig; üzemeltetésük, hasznosításuk alternatívái. Doktori Értekezés, NYME, Sopron. www.greenman.hu.
HTTP1: https://www.vorosiszap.bm.hu 2010: A vörösiszap katasztrófa hivatalos honlapja.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2015 Kónya Anikó, Heil Bálint, Kovács Gábor
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
