Természetalapú megoldások a városi vízgazdálkodásban

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.6167

Kulcsszavak:

fenntartható fejlődés, vízkörforgás, természetalapú megoldások, vízvisszatartás

Absztrakt

Az éghajlatváltozás mára vitathatatlan, hatásai hazánkban is megfigyelhetők. Gyakoribbak tehát a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű esőzések és hosszabbak az aszályos időszakok. A települések számára komoly kihívást jelenthetnek a megváltozott intenzitású és eloszlású esőzések hatásainak kezelése. A burkolt felületek aránya magas, ami még jobban gyorsítja a víz lefolyását. A csapadékvíz elvezető hálózatot túlterheli a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadék, ami hasznosítatlanul távozik a területről, bizonyos esetekben súlyos anyagi kárral járó elöntéseket okozva. Olyan megoldásokra kellene törekedni, amik a megelőzést helyezik középpontba. Költséghatékonyság szempontjából is kedvezőbb a kármegelőzés, mivel általa kevesebb az elfolyó vízmennyiség, az árhullámok ellaposodnak, mérséklődnek vagy akár elmaradnak, s ezzel csökkennek vagy megszűnnek a károk. Erre remek lehetőséget adnak a természetes vízmegtartó megoldások. Nagykovácsi vízkároknak való kitettsége többrétű. A természetes vízmegtartó megoldások a várostervezés számára többek között a vízgazdálkodási és árvízvédelemi feladatokra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra kínálnak lehetőséget.

Hivatkozások

Bartholy J., Bozó L., Haszpra L. 2011. Klímaváltozás – 2011 – Klímaszcenáriók a Kárpátmedence térségére, Budapest, MTA, p. 281.

Bihari Z., Brezsnyánszky K., Csorba P., Fekete G., Gábris Gy., Haas J., Horváth G., Kerényi A., Király G., Kocsis K., Molnár Zs., Pásztor L., Schweitzer F., Szabó J., Szabó M., Tardy J., Timár G., Varga Gy., Varga Z. 2018: Éghajlat. In: Kocsis K. (főszerk.) 2018. Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. pp. 58–69.

Bodáné Dr. Kendrovics R. 2022. Nemzetközi és hazai példák a körforgásos vízgazdálkodásra. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, 4. lapszám, Budapest pp. 69–84.

Búzás K. 2019. Csapadékvíz Gazdálkodás a Településeseken. BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Előadás, Lajosmizse 2019. június 19.

Búzás K. 2019. Települési Csapadékvízgazdálkodás: Tervezési szempontok módszerek a jövőben. Előadás Tatabánya 2024. december 4.

Csapák A. 2009. Települési vízgazdálkodás, lakossági csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás. ELTE Természettudományi Kar, Budapest. p. 155.

Csorba P. 2021. Magyarország kistájai. Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány, Debrecen. p. 416.

Cox V., George S. F., Ruth K., Peter R. L., Edward R. R., Durward L.A., Rhodes W. F., William C. S., 1984. ABC’s of nature, The Reader’s Digest Association Inc., New York. p. 327.

European Community 2000. Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy, Official Journal of the European Parliament, L327. pp. 1–82. DOI: https://doi.org/10.1039/AP9842100196

European Community 2012. A Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources, Brussels, 14.11.2012 COM (2012) 673 final

European Community 2013. Green infrastructure (GI): enhancing Europe’s natural capital, Brussels, 06.05.2013 COM (2013) 249 final

Európai Számvevőszék 2014. Különjelentés: Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker, Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg. p. 68.

Nemzeti Vízstratégia 2017. Kvassay Jenő Terv, Belügyminisztérium, Budapest. p. 140.

Major A. 2021. Ijesztően gyors lehet Magyarországon a klímaváltozás: 20–30 év múlva kritikus szintre emelkedhet a hőmérséklet, Portfolio 2021 augusztus 13.

Matusz-Kalász D. 2019. Családi Ház Esővízgyűjtő Rendszerének Méretezése, Multidiszciplináris tudományok, 9(2): 43–49

Mrekva L. 2023. A városi csapadékvíz-gazdálkodás hatékonyságát befolyásoló okok, Védelem Tudomány 8(3): 91–102., DOI: https://doi.org/10.61790/vt.2023.13038

Nagykovácsi Nagyközség 2020. Helyi Klímastratégiája 2021–2030, REevolutio Consulting Bt.

Pongracz R., Bartholy J., Miklos E. 2011. Analysis of projected climate change for Hungary using ENSEMBLES simulations; Applied Ecology and Environmental Research 9(4): 387–398, DOI: https://doi.org/10.15666/aeer/0904_387398

Ruin, I., Creutin, J.-D., Anquetin, S., Lutoff, F. 2008. Human exposure to flash floods – Relation between flood parameters and human vulnerability during a storm of September 2002 in Southern France. Journal of Hydrology 361: 199–213. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2008.07.044

Veres D., Fejes G., Danyi R., Halmai L., Hegyi Z. 2021. Vízmegtartó megoldások a hazai vízgazdálkodásban, Országos Vízügyi Felügyelőség, Budapest. p. 77.

Referenced laws and regulations

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

28/1994. (V. 20.) Alkotmánybírósági határozat

Online sources

http1: https://lifelogos4waters.bm.hu/dokumentumtar/ (Hozzáférés / accessed: 2025. 06.)

http2: https://puspokszilagy.hu/projektrol/ (Hozzáférés / accessed: 2025. 06.)

http3: https://www.portfolio.hu/global/20210813/ijesztoen-gyors-lehet-magyarorszagon-a-klimavaltozas-20-30-ev-mulva-kritikus-szintre-emelkedhet-a-homerseklet-496194 (Hozzáférés / accessed: 2025. 06.)

http4: https://www.meteoblue.com/hu/climate-change/nagykov%C3%A1csi_magyarorsz%C3%A1g_3047646 (Hozzáférés / accessed: 2025. 06.)

Letöltések

Megjelent

2025-12-31

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Sebestyén, J. A., Halupka, G. E., & Grósz, J. (2025). Természetalapú megoldások a városi vízgazdálkodásban. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 23(2), 87-102. https://doi.org/10.56617/tl.6167

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei