Urban stormwater management using nature-based solutions
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.6167Keywords:
sustainable development, water cycle, nature-based solution, water retentionAbstract
The effects of climate change can also be observed in Hungary. Suddenly, heavy rainfall is more frequent, and periods of drought are longer. Managing the impacts of rainfall with changing intensity and distribution can be a major challenge for municipalities. The high proportion of paved surfaces further accelerates run-off. The stormwater drainage network is overloaded by the sudden arrival of large amounts of rainfall, which is discharged unused, sometimes causing severe damage through flooding. According to the findings of the UN Water Presidency, municipalities spend 90% of their financial resources intended for water damage reduction after disasters, reconstruction, and rehabilitation, while only 10% is spent on preventive measures and improving adaptive capacity. Prevention would be the preferred solution in the field of water management. Nature-based solutions in water retention are a suitable application for reducing exposure. Available different nature-based solutions: domestic rainwater storage, green roof or living roof system, green façade, permeable artificial surfaces, infiltration trenches and basins, trees and roadside green lanes. The primary objectives of our study are to provide an overview of nature-based solutions in the field of water retention and present the applied methods through case study of Nagykovácsi. The exposure of Nagykovácsi to flood-caused damage is high. Nature-based solutions offer promising opportunities for urban planning to provide a proper response to this challenge, including water management, flood protection, and adaptation to climate change.
References
Bartholy J., Bozó L., Haszpra L. 2011. Klímaváltozás – 2011 – Klímaszcenáriók a Kárpátmedence térségére, Budapest, MTA, p. 281.
Bihari Z., Brezsnyánszky K., Csorba P., Fekete G., Gábris Gy., Haas J., Horváth G., Kerényi A., Király G., Kocsis K., Molnár Zs., Pásztor L., Schweitzer F., Szabó J., Szabó M., Tardy J., Timár G., Varga Gy., Varga Z. 2018: Éghajlat. In: Kocsis K. (főszerk.) 2018. Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. pp. 58–69.
Bodáné Dr. Kendrovics R. 2022. Nemzetközi és hazai példák a körforgásos vízgazdálkodásra. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, 4. lapszám, Budapest pp. 69–84.
Búzás K. 2019. Csapadékvíz Gazdálkodás a Településeseken. BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Előadás, Lajosmizse 2019. június 19.
Búzás K. 2019. Települési Csapadékvízgazdálkodás: Tervezési szempontok módszerek a jövőben. Előadás Tatabánya 2024. december 4.
Csapák A. 2009. Települési vízgazdálkodás, lakossági csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás. ELTE Természettudományi Kar, Budapest. p. 155.
Csorba P. 2021. Magyarország kistájai. Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány, Debrecen. p. 416.
Cox V., George S. F., Ruth K., Peter R. L., Edward R. R., Durward L.A., Rhodes W. F., William C. S., 1984. ABC’s of nature, The Reader’s Digest Association Inc., New York. p. 327.
European Community 2000. Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy, Official Journal of the European Parliament, L327. pp. 1–82. DOI: https://doi.org/10.1039/AP9842100196
European Community 2012. A Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources, Brussels, 14.11.2012 COM (2012) 673 final
European Community 2013. Green infrastructure (GI): enhancing Europe’s natural capital, Brussels, 06.05.2013 COM (2013) 249 final
Európai Számvevőszék 2014. Különjelentés: Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker, Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg. p. 68.
Nemzeti Vízstratégia 2017. Kvassay Jenő Terv, Belügyminisztérium, Budapest. p. 140.
Major A. 2021. Ijesztően gyors lehet Magyarországon a klímaváltozás: 20–30 év múlva kritikus szintre emelkedhet a hőmérséklet, Portfolio 2021 augusztus 13.
Matusz-Kalász D. 2019. Családi Ház Esővízgyűjtő Rendszerének Méretezése, Multidiszciplináris tudományok, 9(2): 43–49
Mrekva L. 2023. A városi csapadékvíz-gazdálkodás hatékonyságát befolyásoló okok, Védelem Tudomány 8(3): 91–102., DOI: https://doi.org/10.61790/vt.2023.13038
Nagykovácsi Nagyközség 2020. Helyi Klímastratégiája 2021–2030, REevolutio Consulting Bt.
Pongracz R., Bartholy J., Miklos E. 2011. Analysis of projected climate change for Hungary using ENSEMBLES simulations; Applied Ecology and Environmental Research 9(4): 387–398, DOI: https://doi.org/10.15666/aeer/0904_387398
Ruin, I., Creutin, J.-D., Anquetin, S., Lutoff, F. 2008. Human exposure to flash floods – Relation between flood parameters and human vulnerability during a storm of September 2002 in Southern France. Journal of Hydrology 361: 199–213. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2008.07.044
Veres D., Fejes G., Danyi R., Halmai L., Hegyi Z. 2021. Vízmegtartó megoldások a hazai vízgazdálkodásban, Országos Vízügyi Felügyelőség, Budapest. p. 77.
Referenced laws and regulations
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
28/1994. (V. 20.) Alkotmánybírósági határozat
Online sources
http1: https://lifelogos4waters.bm.hu/dokumentumtar/ (Hozzáférés / accessed: 2025. 06.)
http2: https://puspokszilagy.hu/projektrol/ (Hozzáférés / accessed: 2025. 06.)
http3: https://www.portfolio.hu/global/20210813/ijesztoen-gyors-lehet-magyarorszagon-a-klimavaltozas-20-30-ev-mulva-kritikus-szintre-emelkedhet-a-homerseklet-496194 (Hozzáférés / accessed: 2025. 06.)
http4: https://www.meteoblue.com/hu/climate-change/nagykov%C3%A1csi_magyarorsz%C3%A1g_3047646 (Hozzáférés / accessed: 2025. 06.)
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Sebestyén Júlia Anna, Halupka Gábor Ernő, Grósz János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
