Bodorkajárás (Trifolium angulatum (Waldst. et. Kit.)) fitomassza vizsgálata Karcagon

Szerzők

  • Varga Krisztina Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Karcagi Kutatóintézet, 5300 Karcag, Kisújszállási út 166.; e-mail: var8139@uni-mate.hu (levelezőszerző)
  • Bojté Csilla Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Karcagi Kutatóintézet, 5300 Karcag, Kisújszállási út 166.
  • Csízi István Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Karcagi Kutatóintézet, 5300 Karcag, Kisújszállási út 166..; e-mail: var8139@uni-mate.hu (levelezőszerző)
  • Halász András Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Nagy Dominik Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4897

Kulcsszavak:

rövid életű lóhere, extenzív gyepterületek, zöldtermés, szárazanyaghozam, fehérje

Absztrakt

Vizsgálatainkat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem karcagi gyepterületein végeztük, ahol 2023-ban, a kedvező csapadék és hőmérsékleti viszonyok hatására, alkalmunk nyílt egy tömegesen felszaporodó egyéves Trifolium fajú, szikes talajadottságú gyepasszociáció fitomassza hozamainak tanulmányozására. A hozammérések (zöldhozam,  szénahozam, nyersfehérjehozam, szárazanyaghozam) során megállapítottuk, hogy minden esetben nagyobb hozamokat mértünk a Trifolium angulatum borította gyepnél, mint a kontroll gyepnél, a statisztikai elemzés minden esetben szoros összefüggést mutatott. Vizsgálataink révén újabb adatokat szándékoztunk szolgáltatni a Pannon-medence környezetbarát módon hasznosított gyepein jelentkező, különleges florisztikai történésről, gazdálkodói szemszögből.

 

Hivatkozások

Balázs F. 1949: A gyepek termésbecslése növénycönológia alapján. Agrártudományok, 1: 25–35.

Baskay-Tóth B. 1962: Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó, pp. 131–132.

Csizi I., Molnár Z. 2015: Természetkímélő gazdálkodás szikesen. MTKH, MTA ÖK, Csákvár–Vácrátót, p. 92.

Csízi I., Monori I. 2012: A juheltartó képesség alakulása az AKG keretei között. Állattenyésztés és takarmányozás, 613: 285–293.

Dorner B. 1923: Rétek és legelők művelése és termésfokozása. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Ré-szvénytársulat kiadása és nyomása. p. 360.

Eliášjun, P., Dítě, D., Dítě, Z. 2020: Halophytic vegetation in the Pannonian Basin: Origin, syntaxon-omy, threat, and conservation. Handbook of Halophytes: From Molecules to Ecosystems towards Biosaline Agriculture, pp. 1–38. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-17854-3_11-1

Fernández, D. D., Csízi, I. 2018: The effect of compost made of sheep manure on the first cut of a semi-natural grassland. Acta Agraria Debreceniensis, 75: 25–29. DOI: https://doi.org/10.34101/actaagrar/75/1641

Herczeg, E., Malatinszky, Á., Kiss, T., Balogh, Á., Penksza, K. 2006: Biomonitoring studies on salty pastures and meadows in South-East Hungary. Tájökológiai Lapok/Journal of Landscape Ecolo-gy, 4(1): 211–220.

Kessler, F. 2014: Sur l’observation récente de Trifolium angulatum Waldst. et Kit. dans le département de la Loire 42. Le Journal de botanique 671: 3–8. DOI: https://doi.org/10.3406/jobot.2014.1319

Matus G., Papp M. 2012: Propagulum helyettesítők fejlesztése és alkalmazása a magbank kiala-kulását befolyásoló tényezők vizsgálatára. OTKA Kutatási Jelentések, p. 24.

Molnár, Z. 2014: Perception and management of spatio-temporal pasture heterogeneity by Hungari-an herders. Rangeland Ecology & Management 672: 107–118. DOI: https://doi.org/10.2111/REM-D-13-00082.1

Penksza K., Kapocsi J., Engloner A. 1999: A Trifolio subterranei-Festucetum pseudovinae ass. nov. cönológiai vizsgálata. Crisicum: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Időszaki Kiadványa, 67–83.

Raabe, U. 2015: Der Winkel-Klee Trifolium angulatum in Österreich, nebst Notizen zum Vorkommen des Kleinblüten-Klees Trifolium retusum und des Streifen-Klees Trifolium striatum im nordöstlichen Burgenland. Neilreichia, 7: 103–117.

Tallon, G. 1967: Trifolium angulatum W. et K. et Ranunculus lateriflorus DC dans l'Isoetion de la Costière Nimoise. Bulletin de la Société Botanique de France, 1147(8): 329–331. DOI: https://doi.org/10.1080/00378941.1967.10838365

Thaisz L. 1893: Az alföldi szikes legelők értékelése. Budapest-Köztelek, p. 67.

Godó, L., Borza, S., Kelemen, A., Miglécz, T., Bátori, Z., Novák, T.J., Valkó, O. 2022: Vertical distribu-tion of soil seed bank and the ecological importance of deeply buried seeds in alkaline grasslands. PeerJ, 10, e13226. DOI: https://doi.org/107717/peerj.13226

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kirmer, A., Tischew, S., Kelemen, A., Tischew, S., Kelemen, A., Tóth, K., Miglécz, T., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Tóth, E., Kiss, R., Kapocsi, I., Tóthmerész, B. 2016: High-diversity sowing in establishment gaps: a promising new tool for enhancing grassland biodiversi-ty. Tuexenia, 36: 359-378. DOI: https://doi.org/10.14471/2016.36.020

Vinczeffy I. 1993: Legelő-és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 400.

Letöltések

Megjelent

2024-07-27

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Bodorkajárás (Trifolium angulatum (Waldst. et. Kit.)) fitomassza vizsgálata Karcagon. (2024). TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 22(1), 113-122. https://doi.org/10.56617/tl.4897

Hasonló cikkek

81-90 a 129-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.