A gyógyító természeti környezet: az állat- és növényterápiák alapvető pszichológiai hatásmechanizmusai
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4548Kulcsszavak:
természetes közeg, mesterséges világ, szembenállás, élőlény-szimbolika, állatterápia, növényterápiaAbsztrakt
A pszichológia – pontosabban annak egyik új ága, a környezetpszichológia – modern eredményei újabban erőteljesen felhívják a figyelmet, hogy modern, művi környezetben élő embernek is erős motivációja van a természeti környezettel való sokszintű, közvetlen kapcsolat fenntartására. A környezet- és egészségpszichológia feladatai közé tartozik ezen a téren, hogy megértse a természeti környezet alkotóinak (állatok, növények) az emberi pszichológiai működésekre gyakorolt hatását, feltárja a közvetítőket és a kölcsönhatásokat, és a megismert hatásmechanizmusokat beépítse a gyógyító és betegségprevenciós munkába. Ezért napjainkban nyilvánvalóvá vált a természeti közegünkkel (flóra, fauna) való természetes kapcsolatunk helyreállításának szükségessége. Jelen írásunkban ennek két lehetséges módját mutatjuk be: az állatterápiát és a növényterápiát. Szimbolikájuk szerint az állatok az őserő, a növények pedig az örök fejlődés jelentését hordozzák. Az állatok segítségével végzett fejlesztő tevékenység egyik formája az ún. állat asszisztált aktivitás (AAA), amelyet szakemberek vagy laikusok végeznek állatok segítségével. Ez az aktivitás elsősorban a résztvevők (főként egészséges emberek) életminőségét hivatott javítani: egyaránt jelenthet felüdülési, nevelési és terápiás tevékenységet. A másik tevékenységi forma az állat-asszisztált terápia (AAT), ami olyan célorientált foglalkozás, melynek során az állat (ló, kutya, delfin, akváriumi halak, stb.) jelenléte és aktivitása a terápiás program része, és a páciensek fizikai-, érzelmi-, kognitív és szociális funkcióinak javítását tűzi ki célul maga elé. Az AAT célcsoportjait egyaránt alkothatják az egészséges, sérült, fogyatékos, károsodott felnőttek és gyerekek, akik megelőző, gyógyító és fejlesztő kezeléseket kapnak. A növényterápiának két lehetséges akcióterülete ismert. A zöld növényzet által borított helyek (kertek, parkok) felkeresése, melynek preventív, gyógyító és rehabilitációs hatása van. Elsősorban szellemileg fáradt és stresszes életet élő emberek veszik igénybe, de része lehet egy mindennapi mentálhigiénés programnak is. A növényterápia másik alkalmazási formája az aromaterápia. Napjainkban a gyógynövényeket előszeretettel használják az életminőség javítására; közkedveltek például hangulatjavító és természetes stimuláló tulajdonságuk révén.
Hivatkozások
Bozori G. 2002: Lovasterápia – Gondolatok és vázlatok a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna témaköréből. Polu-Press Kkt, Székesfehérvár.
Domokos J., Oláh A. 1991: Gyógyítás illóolajos növényekkel. Aromaterápia. Planétás Kiadó, Budapest.
Dósa Zs. 2002: Kertkultúrák a kultúrák tükrében – a kínai, a japán, a francia és az angol kert szimbolikai, kulturális és környezetpszichológiai elemzése.
Dúll A. 2001a: Az érzékelés és az észlelés. In Oláh A., Bugán A. (szerk.): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. Második, bővített kiadás, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp. 37–65.
Dúll A. 2001b: A környezetpszichológia története. Magyar Pszichológiai Szemle, 2: 287–328. https://doi.org/10.1556/mpszle.56.2001.2.4
Dúll A. 2004: A természeti környezet pszichológiája. Magyar Biológiai Társaság XXV. Vándorgyűlése, Előadások Összefoglalói, Budapest, 2004. október 26–27. pp. 71–75.
Dúll A., Urbán R., Demetrovics Zs. 2004: Aktivációs szint, stressz és a tudatállapotok. In Kollár K., Szabó É. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris. pp. 131–168.
Fontana D. 1993: A szimbólumok titkos világa. Tericum Kiadó, Budapest.
Hartig T., Evans G. W. 1993: A természetélmény pszichológiai alapjai. In: Dúll A., Kovács Z. (szerk.) (1998): Környezetpszichológiai szöveggyűjtmény. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 233–254.
Hoppál M., Jankovics M., Nagy A., Szemadám Gy. 2000: Jelképtár, Helikon Kiadó, Budapest.
Surányi D. 1993: Mítosztól a valóságig – A magyar nép természetismeretének fejlődésvázlata. A szerző kiadása, Cegléd.
Szepesi E. 2001: A lovasterápiára alkalmas lóval szembeni követelmények, annak kiválasztása és kiképzése. Diploma dolgozat, KE ÁTK, 2001. In: Jámbor P. (2004): Lovasterápia központ létesítésének feltételei és szervezése.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2005 Dósa Zsuzsanna, Dúll Andrea
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
