Műtrágya nitrogén hatás pázsit és sportgyepeken

Szerzők

  • György Attila Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gyepgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Kulin Balázs Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gyepgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Zsigó Gábor Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gyepgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Szemán László Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gyepgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4414

Kulcsszavak:

sportgyep, műtrágya nitrogén hatás, növény állomány borításának változása, igénybevétel tűrés, önfelújító képesség

Absztrakt

Vizsgáltuk a sportgyepek tápanyag ellátási lehetőségeit. A Ferencvárosi Torna Club labdarúgó pályáján tápanyag ellátási kísérletet állítottunk be. A kísérlet célja a tápanyag ellátás lehetőségeinek és hatástartamának megfigyelése és értékelése volt hagyományos, valamint a szabályozott hatóanyag leadású Scotts műtrágyák azonos dózisú de különböző kijuttatási idejű összehasonlító vizsgálatával. A kísérlet adatgyűjtési módszere az alkalmazott műtrágyák hatásidejének minőségi és mennyiségi vizsgálata volt, a gyep színintenzitásának, tömöttségének, növény állomány borítási értékének változásán keresztül, a gyep faji összetétel arányára gyakorolt hatásuk figyelembe vételével. A felhasznált műtrágyák: Szabályozott N-P-K tápanyag leadású műtrágyák: Sportmaster (26+5+11) hatástartam 2–3 hónap, Sierrablen (28+5+5) hatástartam 5–6 hónap, Sierrablen (27+5+5) hatástartam 8–9 hónap. Hagyományos műtrágya: Ammóniumnitrát NH4 NO3 (N: 34%), hatástartam rövid és gyors. A vizsgálati adatok értékelése alapján megállapítható, hogy a gyep zöld színének változását, a szín tartósságát, vagyis az esztétikai értékét, a műtrágya hatásideje meghatározza, a gyep tömöttségét vagy sűrűségét, vagyis a minőségét, a gyepalkotó fajokon kívül elsősorban a nitrogénhatás tartóssága határozza meg, a növényállomány borítása a tápanyag-ellátás függvényében növekszik, faji összetétele, pedig a tartamhatástól függően változik.

Információk a szerzőről

  • György Attila, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gyepgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelező szerző
    attilagy@citromail.hu

Hivatkozások

Barcsák Z. 2004: Biogyep – gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Beard J. B 1973: Turfgrass: Science and Culture.

Beard J. B. 1964. Effects of ice, snow and water covers on Kentucky bluegrass, annual bluegrass and creeping bentgrass. Crop Sci. 4: 638-640. https://doi.org/10.2135/cropsci1964.0011183X000400060026x

Benyovszky B. M., Penksza K. 2002: A N-műtrágyázás optimális szintje a kedveltség szempontjából egy isaszegi lólegelőn. Növénytermelés 51(4): 509-512.

Centeri Cs., Malatinszky Á., Vona M., Bodnár Á., Penksza K. 2007: State and sustainability of grasslands and their soils established in the atlantic-mountain zone of Hungary. Cereal Research Communications 35: 309–312. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.36

Gruber F. 1964: Pázsitok-gyepszőnyegek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapset.

Gyulai G., Szemán L., Penksza K., Kiss J., Szabó Z., Heszky L. 2003: Új kékperje (Poa humilis) genotípusok klónozása és molekuláris jellemzése. Gyepgazdálkodás pp. 78–80.

Hessayon D. G. 2002: Pázsit és Gyepszőnyeg. Park Könyvkiadó, Budapest.

Hessayond D. G. 1995: Pázsit és gyepszőnyeg. Park Könyvkiadó, Budapest.

K. Szabó Zs., Papp M., Penksza K., Nyakas A. 2004: Eltérő vízellátottságú homoki élőhelyek Poa taxon jainak összehasonlító morfológiai vizsgálata. Tájökológiai Lapok 2: 259–265.

Penksza K. 2000a: A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira. Crisicum 3: 73-78.

Penksza K. 2000b: Adatok Magyarország pázsitfű flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 5: 298.

Penksza K., Böcker R. 1999/2000: Zur Verbreitung von Poa humilis Ehrh. ex Hoffm. in Ungarn. Bot. Közlem. 86–87: 89–93.

Penksza K., K. Szabó Zs. 2005: A Poa humilis Ehrh. Ex Hoffm., mint egy gyakori gyepalkotó fajunk ismeretéről és taxonómiai helyzetéről. Növénytermelés 54: 301–306.

Szemán L. 2006: Település környezet kultúra. Gödöllő.

Szentes Sz., Kenéz Á., Saláta D., Szabó M., Penksza K. 2007: Comparative researches and evaluations on grassland manegament and nature conservation in natural grasslands of the Transdanubian mountain range. Cereal Research Communications 35: 1161–1164. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.249

Szentes Sz. Tasi J., Penksza K. 2007: Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli-középhegység néhány természetes gyepében. AWETH 3: 127–149.

Letöltések

Megjelent

2007-12-28

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Műtrágya nitrogén hatás pázsit és sportgyepeken. (2007). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 5(2), 387-397. https://doi.org/10.56617/tl.4414

Hasonló cikkek

101-110 a 188-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.