A Gödöllői-dombság általános bemutatása

Szerzők

  • Demény Krisztina Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet 1034 Budapest, Doberdó u. 6.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4391

Kulcsszavak:

Gödöllői-dombság, természetföldrajz, természeti emlékek, tájalkotók, kultúrtörténeti emlékek

Absztrakt

A Gödöllői-dombság a főváros közelében elhelyezkedő természeti és táji értékekben gazdag terület. A dombvidék egyes részei 1990 óta a gödöllői tájvédelmi körzet védettsége alatt állnak. Mind földtani, mind éghajlati, valamint növényföldrajzi szempontból és a talaj adottságok szerint is átmeneti jellegű vidék az alföldi és a középhegységi térszín között, köszönhetően a domborzati viszonyoknak. Változatossága megmutatkozik, abban is, hogy Magyarország egyik legerdősültebb területe, mivel királyi legelő, majd vadászterület volt. Magyarországon a táj sok helyen radikális változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedek során. A felfokozott területhasznosítási igények következtében (pl. települések terjeszkedése, zöldmezős beruházások) a természetes környezet egyre jobban beszűkül. A társadalom igénye ugyanakkor egyre nagyobb az érintetlen környezet iránt. A Gödöllői-dombság a fővárosi agglomeráció közelségének köszönhetően egyre intenzívebb terhelés alatt áll. Gödöllőn és környékén egyre jobban érezhető a szuburbanizáció hatása, mivel már megindult a lakosság fővárosból való kiköltözése. A megnövekedtet igényeknek néhány település csak úgy tud megfelelni, ha újabb és újabb területeket építenek be. Ennek eredményeként csökken a mezőgazdaságilag művelt területek aránya, ezzel szemben a beépítettség fokozódik. A területhasznosítási igények változása következtében a térszerkezet egyre tagoltabbá válik (új telkek kiosztása, autóutak építése, elaprózódó mező- vagy erdőgazdálkodás).

Információk a szerzőről

  • Demény Krisztina, Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet 1034 Budapest, Doberdó u. 6.

    demeny.krisztina@rkk.bmf.hu

Hivatkozások

Bartha S., Lendvai G., Molnár E. 1991: A Gödöllői-dombvidék TK száraz gyepterületeinek bejárása, előzetes ökológiai állapotfelmérése és fiziognómiai minősítése. Magyar Madártani Egyesület. Budapest.

Czövek E. 2007: A Gödöllő, Nagy-Istrázsa-hegy erdőrezervátum természetességi vizsgálata. Szent István Egyetem, Gödöllő.

Csáky P. 2000: Országos Erdőrezervátum Program, hosszútávú fenntartási tervek, Nagy Istrázsa-hegy. Kézirat. Gödöllő.

Falusi E., Penksza K. 2006: Folyóvízi vegetációtérképezési módszer az EU Víz Keretirányelvének tükrében. Tájökológiai Lapok 4: 233–240.

Falusi E., Penksza K., Vona M., Malatinszky Á., Centeri Cs., Helfrich T. 2006: Signs of Environmental Change as Reflected by Soil and Vegetation on Semi-arid Sandy Areas in the Carpathian Basin. Water Management and Soil Conservation in Semi-Arid Environments. Marrakech, Morocco, May 14–19, 2006 (ISCO 2006). [CD:7 Soil Degradation & Global EnvironmentsPosterT7P-Falusi-Environ- mental Changes-Hungary.pdf].

Fekete G. 1965: A gödöllői dombvidék erdővegetációja (Die waldvegetation im Gödöllőerhüggelland), Akadémia kiadó, Budapest.

Fekete G., Varga Z. (szerk) 2006: Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest.

Kiss I. 1997: Kétéltű és hüllő fajok felmérése a Gödöllői Dombvidék TK vizes élőhelyein. GATE Állattani és Ökológiai Tanszék, Gödöllő.

Komárominé K. M., Bardóczyné Sz. E. 2006: Tájökológiai-hidrológiai terepi vizsgálati módszerek alkalmazhatósága a Rákos-patak Gödöllő-Isaszegi tórendszer példáján (metodikai kérdések). Tájökológiai Lapok 4: 249–253.

Kovács M. 1955: A Gödöllő–Máriabesnyő környéki rétek botanikai felvételezése ökológiai és gazdasági szempontok figyelembevételével. Agrártudományi Egyetem Agronom. Kar Kiadv. 1: 1–24.

Kovács M. 1957: A nógrádi flórajárás Magnocaricion társulásai. Bot. Közlem. 47: 135–155.

Kovács M. 1962: Die Moorwiesen Ungarns. Magyarország láprétjei. Akadémia Kiadó, Budapest.

KSH 2000: Földhasználat Magyarországon a 2000. évben – településoros adatok. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.

Láng S. 1967: A Cserhát természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.

Miklós Zs. 1982: A Gödöllői-dombvidék várai. In: Asztalos I. (szerk.): Múzeumi Füzetek 21. szám. Petőfi Múzeum, Aszód.

Penksza K., 2003a: Festuca pseudovaginata, a new species from sandy areas of the Carpathian Basin. Acta Bot. Hung. 45: 356–372. https://doi.org/10.1556/ABot.45.2003.3-4.11

Penksza K. 2003b: A Kárpát-medence központi homokterületeinek Festuca fajai. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Előadások összefoglalói pp. 381–385.

Penksza K., Vona M., Malatinszky Á., Csontos P., Centeri Cs. 2007: Kárpát-medence középső homoki területén kialakult Festuca pseudovainata gyepek cönológiai és talajtani vizsgálatai. V. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 377–384.

Penksza K., Szerdahelyi T. 2001: Néhány magyarországi Festuca faj taxonómiai kutatás; és a Colchicum arenarium W. et K. előfordulása a Gödöllői-dombvidéken. In: Borhidi A., Botta D. Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III. Magyar Tudományos Akadémia, pp. 105–111.

Pintér B., Bratek Z., Csáky P., Szerdahelyi T., S. Taba E., Penksza K. 1999: Adatok a Gödöllői-dombság flórájához és vegetációjához. Bot. Közlem. 86–87: 235–236.

Stefanovits P. 1956: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szabó L., Tóthné Surányi K. 2003: A Gödöllői-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termőföldvédelem. In: Csorba P. (szerk.): Környezetvédelmi Mozaikok, tiszteletkötet Dr. Kerényi Attila 60. születésnapjára. Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen. pp. 230–242.

Szénási V. 1999a: A Gödöllői-dombvidék TK madárvilága.

Szénási V. 1999b: A Gödöllői-dombvidék TK patakmenti vegetációjának botanikai állapotfelmérése.

Vona M., Centeri Cs., Penksza K., Malatinszky Á., Helfrich T. 2005: A talajtani és eróziós viszonyok jellemzése Galga menti láprét környezetében. Erdei Ferenc III. Tudományos Konferencia, Kecskemét, pp. 1087–1091.

Vona M., Penksza K., Krstóf D., Helfrich T., Centeri Cs. 2006: A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján. Tájökológiai Lapok 4: 407-416.

http1: http://www.cuma.hu/szakkor/homepage/szakkor/tajkorzet1.html

http2: http://www.dinpi.hu/index.php?pg=menu_763 /és 766 /és 749

http3: http://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.php?hir=4533&PHPSESSID=4b0d7174307a58b13bae41b91eb999c7

http4: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/biomon/RENDELETEK2.doc

Letöltések

Megjelent

2007-12-28

Folyóirat szám

Rovat

Áttekintő tanulmányok

Hogyan kell idézni

A Gödöllői-dombság általános bemutatása. (2007). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 5(2), 213-223. https://doi.org/10.56617/tl.4391

Hasonló cikkek

41-50 a 142-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei