A Gödöllői-dombvidék szuburbanizációjának jellemzése
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4174Kulcsszavak:
Gödöllői-dombság, szuburbanizáció, elvándorlás, lakásállomány-változásAbsztrakt
A rendszerváltozást követően a fővárosi agglomerációban a mobilitás és migráció új folyamatai jelentek meg. A legjelentősebb változás a főváros és Pest megye vándorforgalmában ment végbe, egyre többen költöztek ki a fővárosból. Budapest vándorlási vesztesége elsősorban a főváros környéki települések népességszám növekedésében realizálódott. Ez a szuburbanizációs folyamat egyik bizonyítéka. Az 1990-es években a népességszám változás mellett, azonban jelentősen átalakult a lakásállomány is, és ezzel párhuzamosan a munkahelyek, vállalkozások fővárosból való kitelepülése is megfigyelhető. A vizsgált terület, a főváros közelében lévő Gödöllői-dombság. A térség településein jelentős mértékű átrendeződések zajlottak le 1990 és 2006 között a vizsgált mutatók tekintetében (vándorlási egyenleg, népességszám, lakásállomány és a regisztrált vállalkozások száma). A Gödöllői-dombság területén az 1990-es évek első felében a vizsgált mutatókat tekintve kisebb mértékű növekedés tapasztalható; jelentős, ugrásszerű gyarapodásról az 1990-es évek második felétől beszélhetünk. Elsősorban a dombság északi és középső részén fekvő településeken következett be számottevő változás, a kedvező közlekedés-földrajzi adottságokkal rendelkező, a fővároshoz közeli településeken.
Hivatkozások
Bakos, K. Barczi, A., Vona, M., Evelpidou, N., Centeri, C. 2008: Potential effects of land use change around the Inner Lake in Tihany, Hungary - examination of geology, pedology and plant cover/land use interrelations. Cereal Research Communications, 36: 143-146.
Barczi A., Centeri Cs. 2005: Az erózió és a defláció tendenciái Magyarországon. In: Stefanovits P., Micheli E. (szerk.): A talajok jelentősége a 21. században. MTA Társadalomkutató központ, Budapest, pp. 221-244.
Barczi A., Penksza K., Grónás V., Pottyondy Á. 2006: A Nyugat-magyarországi régió felhagyott szántóinak felmérése és újbóli használatuk megalapozása (általános irányelvek, Zalai-dombsági példák) I. Tájökológiai Lapok 4(1): 79-94.
Centeri, Cs., Malatinszky, Á., Vona, M., Bodnár, Á., Penksza, K. 2007a: State and sustainability of grasslands and their soils established in the Atlantic-Montane zone of Hungary. Cereal Research Communications 35: 309-313. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.36
Centeri Cs., Kristóf C., Evelpidou D., Vassilopoulos N., Giotitsas A. 2007b: Experiences of use a soil erosion model in Paros Island (Greece) and on the Tihany Peninsula (Hungary). Proceedings of the 15th International Poster Day, Transport of Water, Chemicals and Energy in the System Soil-Crop Canopy-Atmosphere, Bratislava, 15.11.2007. pp. 55-63.
Centeri, Cs., Vona, M., Penksza, K., Vona, V. 2008: Economic evaluation of nutrient loss through erosion on arable lands in the Sósi Creek watershed, Hungary. Lucråri √tiin≈ifice, Seria I. 10: 195-202.
Csanádi G., Csizmady A. 2002: Szuburbanizáció és társadalom. Tér és Társadalom 16(3): 27-55. https://doi.org/10.17649/TET.16.3.1978
Daróczi E. 1998: Pest megye növekvő vándorlási forgalma. In: Illés S., Tóth P. P. (szerk.): Migráció (tanulmánygyűjtemény) I. kötet: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 245-256.
Dövényi Z., Kok H, Kovács Z. 1998: A szuburbanizáció, a lokális társadalom és a helyi önkormányzati politika összefüggései a Budapesti agglomerációban. In: Illés S., Tóth P. P. (szerk.) Migráció (tanulmánygyűjtemény) I. kötet: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 229-237.
Dövényi Z., Kovács Z. 1999: A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzői Budapest környékén. Földrajzi Értesítő 48: 33-57.
Koós B. 2004: Adalékok a gazdasági szuburbanizáció kérdésköréhez. Tér és Társadalom 18: 59-71. https://doi.org/10.17649/TET.18.1.931
Koós B., Tóth K. 2007: Lakóhelyi és gazdasági szuburbanizáció a közép-magyarországi régióban. In: A társadalmi földrajz világai: Szegedi Tudományegyetem Gazdasági- és Társadalomföldrajzi Tanszék, Szeged, pp. 333-342.
KSH 1992: 1990. évi népszámlálás. 16. Pest megye adatai. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
KSH 1996: Pest megye statisztikai évkönyve 1995. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
KSH 2002: 2001. évi népszámlálás. 6. Területi adatok II. Kötet. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
KSH 2007: Pest megye statisztikai évkönyve 2006. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 802-806.
Malatinszky Á. 2004: Zöldülő kampusz Gödöllőn. Környezeti Nevelési Hírlevél 6: 6-7.
Malatinszky Á. 2005a: Fogyatkozó zöldterületek az agglomerációban. Agglomeráció 2:1.
Malatinszky Á. (szerk.) 2005b: Gödöllő környezeti állapot térképe. Második, bővített kiadás. GATE Zöld Klub Egyesület, Gödöllő
Pottyondy, Á., Centeri, Cs., Bodnár, Á., Balogh, Á., Penksza, K. 2007: Comparison of erosion, soil and vegetation relation of extensive Pannonian meadows under Mediterranean and Sub-Mediterranean effects. Cereal Research Communications 35: 949-952. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.196
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Demény Krisztina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).