A magyar repcsény (Erysimum odoratum EHRH.) csírázásbiológiájának vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4168Kulcsszavak:
száraz tárolás, Erysimum odoratum, csírázás, magtúlélés, fajmegőrzésAbsztrakt
A magyar repcsény (Erysimum odoratum Ehrh.) magjainak csírázóképességét különböző környezeti feltételek között vizsgáltuk, valamint kísérleteket állítottunk be a szobahőmérsékleten végzett, eltérő ideig tartó, száraz tárolás csírázóképességre gyakorolt hatásának kimutatására is. A kísérletekhez sterilizált felszínű magokat használtunk. Egy Petri-csészébe minden esetben 40 db mag került, az egyes kísérleteket 5 vagy 10 Petri-csészés ismétlésekkel hajtottuk végre. Az eredmények értékeléséhez a megfelelő paraméteres vagy nem-paraméteres statisztikai eljárásokat alkalmaztuk, szignifikáns különbséget P<0,05 esetén fogadtunk el.
Eredményeink szerint a magyar repcsény 11 hónapos száraz tárolás után hidegkezelés mellett (88%) és hidegkezelés nélkül (78%) is egyaránt jól csírázik. A két átlagérték között szignifikáns különbség nem volt. A csírázás fényben és sötétben egyaránt lezajlott, és a beállított kétféle állandó hőmérséklet (+7 °C és +21 °C) sem befolyásolta szignifikánsan a csírázás mértékét.
A hosszabb tárolási időszakok (14, 18, 20 és 71 hónap) csökkentették a csírázási százalékot (49,8%-ot, 68,5%-ot, 63,8%-ot és 3,8%-ot tapasztaltunk az említés sorrendjében), de a csökkenés a 11. hónap után elvetett magtételéhez viszonyítva csak a 14. és természetesen a 71. hónapban vetett tételek esetében volt szignifikáns. Eredményeink szerint az E. odoratum hazai populációi mag-génbanki tárolásra alkalmasak. A faj természetben mutatkozó talaj magbank fenntartó képessége vélhetően legalább a rövid távú perzisztens típusba esik,de ennél hosszabb ideig elnyúló magtúlélése sem zárható ki.
Hivatkozások
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Hung. 39: 97–181.
Csontos P., Bózsing E., Kósa G., Zsigmond V. 2006: Csírázóképesség vizsgálata természetes flóránk fajainak hagyományos gyűjteményekben őrzött magvain. Botanikai Közlemények 93: 93–102.
Draskovits R., Kovács-Láng E. 1968: Mikroklimamessungen in Kalkstein- und Dolomitfelsenrasen. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 9–10: 115–129.
Halbritter A., Csontos P., Tamás J., Anton A. 2005a: Van-e a feketefenyves-telepítésnek hatása a dolomit-váztalajok minőségére?. In: Antal K., Michéli E., Szabóné Kele G. (szerk.) Talajtani Vándorgyűlés, Kecskemét, 2004. augusztus 24–26. (a Talajvédelem különszáma) Talajvédelmi Alapítvány, Budapest, pp: 250–258.
Halbritter A., Tamás J. , Anton A., Uzinger N. 2005b: Mikroelemtartalom-vizsgálatok dolomitsziklagyep és feketefenyves talaján. Tájökológiai Lapok 3: 63–73.
Illyés Z., Rudnoy Sz., Bratek Z. 2005: Aspects of in situ, in vitro germination and mycorrhizal partners of Liparis loeselii. Acta Biologica Szegediensis 49: 137–139.
Instat 1998: GraphPad InStat, Version 3.00, for Windows. GraphPad Software Inc., San Diego.
Karlsson L. M., Milberg P. 2002: Stratification responses in the late-germinating summer annual weed Erysimum cheiranthoides. Journal of Applied Botany 76: 172–175.
Kereszty Z., Galántai M. 1994: Hazai védett növényfajok ex-situ konzervációja. Botanikai Közlemények 81: 141–155.
Markova S. A. 1976: The effect of wintering conditions on the germination of Treacle Mustard seeds and the development of the plants. Byulleten' Moskovskogo Obshchestva Ispytatelei Prirody Otdel Biologicheskii 81: 108–112.
Papp M. 1989: Phenology and seed production of Pulsatilla pratensis ssp. hungarica. Acta Biologica Debrecina 21: 5–12.
Penksza K., Benyovszky B. M., Ötvös E., Asztalos J. 1995: Phytosociological studies of the cliff Fehér-szirt, Near Kesztölc, Hungary. Acta Bot. Hung. 39: 71–95.
Penksza K., Káder F., Benyovszky B. M. 1996: Vegetációtanulmány a Balatonalmádi (Vörösberény) melletti Megye-hegyről. Botanikai Közlemények, 83: 71–90.
Pérez-García F., González-Benito M. E., Gómez-Campo C. 2007: High viability recorded in ultra-dry seeds of 37 species of Brassicaceae after almost 40 years of storage. Seed Science and Technology 35: 143–153. https://doi.org/10.15258/sst.2007.35.1.13
Soó R. 1968: Synopsis Systematico-Geobotanica Florae Vegetationisque Hungariae III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 506+51 pp.
Szerdahelyi T. 1991: Cenological position of the Dracocephalum austriacum L. (Labiatae) in the Aggtelek National Park (Hungary). Annls. hist.-nat. Mus. natn. hung. 83: 225–237.
Tamás J. 2001: Tűz utáni szukcesszió vizsgálata feketefenyvesekben. Egyetemi doktori értekezés kézirata, ELTE, Budapest, 140 pp.
Thompson K. 1993: Seed persistence in soil. In: Hendry G. A. F., Grime J. P. (eds), Methods in comparative plant ecology. Chapman and Hall, London, pp. 199–202.
van Slageren M. W. 2003: The Millennium Seed Bank: building partnerships in arid regions for the conservation of wild species. Journal of Arid Environments 54: 195–201. https://doi.org/10.1006/jare.2001.0879
Zsigmond V., Csontos P. 2006: Előkészületek a hazai természetes flóra magbanki megőrzésére. In: Korsós Z., Gyenis Gy., Penksza K. (szerk.) 16. Vándorgyűlés, előadások összefoglalói, 2006. november 9–11. Magyar Biológiai Társaság - Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, pp: 183–190.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Csontos Péter, Simkó Hella
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
