Erdészeti géppel történő faanyagmozgatás hatása a talajtömörödésre Babat-völgyben
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3577Kulcsszavak:
közelítés, erdőgazdálkodás, talajtömörödés, talajnedvesség, erdészeti gépekAbsztrakt
Az erdészeti faanyagmozgatás akár hosszútávon is maradandó károkat okozhat a fakitermeléssel érintett talajok minőségében. Kutatásunk során a faanyag kiszállítását végző gép talajtömörödésre gyakorolt hatását vizsgáltuk, összesen 7 db, a közelítőnyomon elhelyezett 2×2 m-es kvadrátban, a Gödöllői Dombvidéken belül a Babat-völgyben, a Gudra-oldalban. A közelítőnyomon belül a keréknyomban és a tengelyközben mértük fel a talajellenállás és a -nedvesség értékét, 0–40 cm között 10 cm-ként. Az erdészeti gép által kialakított keréknyomban a talajréteg 0–30 cm közötti mélységben erősen tömörödöttnek (3,12–3,86 MPa) minősült. Ezzel szemben a tengelyközben a talajellenállás legnagyobb mediánja is csak 1,728 MPa (p<0,05), ami kellően lazult talajállapotnak tekinthető.
Hivatkozások
Birkás M. (szerk.) 2007: Földművelés és földhasználat. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Birkás M. 2010: Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 66–67.
Birkás, M., Dekemati, I., Kende, Z., Pósa, B. 2017: Review of soil tillage history and new challenges in Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 66(1): 55–64. https://doi.org/10.15201/hungeobull.66.1.6
Birkás M., Albrecht, L., Holló, S., Nyárai, H. F., Szalai, T., Percze, A. 1996: A tömörödöttség kialakulása a talajban és hatása a kukorica termésére és gyomosodására. Környezet- és tájgazdálkodási füzetek. II/1. 6172.
Bolf, G. B., Szabó, J., Szabó, B., Czakó, B., Németh, A. 2014: Protection measures against gully erosion in the Gödöllő Hillside Landscape Protection District. Proceedings of the 21st International Poster Day, Transport of Water, Chemicals and Energy in the Soil-Plant-Atmosphere System, Bratislava, 13.11.2014, p. 24–37.
Búzás I. 1993: Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. INDA 4231 Kiadó. Budapest
Dekemati, I., Radics, Z., Kende, Z., Bogunovic, I., Birkás, M. 2017: Responses of maize (Zea mays L.) roots to soil condition in an extreme growing season, Columella 4(1): 27–34.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere, Második, átdolgozott és bővített kiadás, Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest
Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2017: A Pannon vegetációrégió lehatárolása. Botanikai Közlemények 104(1): 85–108. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.85
Fisher, R. F., Binkley, D. 2000: Ecology and Management of Forest Soils. Wiley, New York.
Firbás, O. 1996: Erdőhasználattan I., Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 260 p., 109.p.
Godefroid, S., Koedam, N. 2004: Interspecific variation in soil compaction sensitivity among forest floor species. Biological Conservation, 119: 207–217. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2003.11.009
Gómez, J.A. 2017: Sustainability using cover crops in Mediterranean tree crops, olives and vines – Challenges and current knowledge. Hungarian Geographical Bulletin 66(1): 13–28. https://doi.org/10.15201/hungeobull.66.1.2
Hakansson, L., Voorhees, W. B. 1997: Soil compaction. In: Methods for assessment of soil degradation. CRC Press. New York. 167–179. https://doi.org/10.1201/9781003068716-8
Hutchings, T. R., Moffat, A. J., French, C. J. 2002: Soil compaction under timber harvesting machinery: a preliminary report on the role of brash mats in its prevention. Soil Use and Management 18. 34–38.
https://doi.org/10.1111/j.1475-2743.2002.tb00047.x
Jamshidi, R., Jaeger, D., Raafatnia, N., Tabari, M. 2008: Influence of Two Ground-Based Skidding Systems on Soil Compaction Under Different Slope and Gradient Conditions. International Journal of Forest Engineering 19(1): 9–16. https://doi.org/10.1080/14942119.2008.10702554
Keresztes Gy. ex verb. 2016: Kíméletes és környezetkímélő erdészeti faanyagmozgatás. NAIK MGI Traktorkiállás, Gödöllő, 2016. nov. 9.
Kosztka, M. 2012: Erdészeti útépítés: Erdészeti utak tervezése. Egyetemi tankönyv. Országos Erdészeti Egyesület, Budapest. pp. 319
Kozlowski, T. T. 1999: Soil compaction and growth of woody plants. Scandinavian Journal of Forest Research. 14: 596–619. https://doi.org/10.1080/02827589908540825
Langmaack, M., Schrader, S., Rapp-Bernhardt, U., Kotzke, K. 2002: Soil structure rehabilitation of arable soil degraded by compaction. Geoderma 105. 141–152. https://doi.org/10.1016/S0016-7061(01)00097-0
Lipiec, J., Hakansson, I. 2000: Influences of degree of compactness and matric water tension on some important plant growth factors. Soil and Tillage Research 53: 87–94. https://doi.org/10.1016/S0167-1987(99)00094-X
Lipiec, J., Arvidsson, J., Murer, E. 2003: Review of modeling crop growth, movement of water and chemicals in relations to topsoil and subsoil compaction. Soil and Tillage Research 73. 15–29. https://doi.org/10.1016/S0167-1987(03)00096-5
Major T., Szakálosné Mátyás K., Horváth A. L. (2012): A gépesítést befolyásoló talajellenállás meghatározása erdővel borított területen „3T System” rétegindikátorral. Erdészettudományi Közlemények 2 (1): 123– 134.
McNabb D.H., Startsev A.D., Nguyen H. 2001: Soil wetness and traffic level effects on bulk density and air- filled porosity of compacted boreal forest soils. Soil Science Society of America Journal. 65:1238–1247. https://doi.org/10.2136/sssaj2001.6541238x
Usowicz B., Lipiec J. 2009: Spatial distribution of soil penetration resistance as affected by soil compaction: the fractal approach. Ecol Complex 6:263–271. https://doi.org/10.1016/j.ecocom.2009.05.005
Rátonyi T. 1999: A talaj fizikai állapotának penetrométeres vizsgálata talajmővelési tartam kísérletben. Doktori (Ph.D) Értekezés. Debrecen
Shrestha S. P., Lanford B. L., Rummer R., Dubois M. 2008: Soil Disturbances from Horse/Mule Logging Operations Coupled with Machines in the Southern United States. International Journal of Forest Engineering 19(1): 17–23. https://doi.org/10.1080/14942119.2008.10702555
Sinnett D., Morgan G., Williams M., Hutchings T. 2008: Soil penetration resistance and tree root development.
Soil Use Manage 24. 273–280. https://doi.org/10.1111/j.1475-2743.2008.00164.x
SPSS 20.0, IBM SPSS Statistics
Szőllősi I. 2003: Talajok tömörödöttségi állapotának jellemzése penetrométeres vizsgálatokkal. Doktori (Ph.D) Értekezés. Debrecen
Várallyay Gy. 2005: Talajvédelmi Stratégia az EU-ban és Magyarországon. Agrokémia és Talajtan, 54. (1–2) 203–216. https://doi.org/10.1556/agrokem.54.2005.1-2.15
Vossbrink J., Horn R. 2004: Modern forestry vehicles and their impact on soil physical properties. European Journal of Forest Research 123: 259–267. https://doi.org/10.1007/s10342-004-0040-8
Wang L. 1997: Assessement of animal skidding and ground machine skidding under mountain conditions.
Journal of Forest Engineering 8(2): 57–64.
Wang L. 1999: Environmentally sound timber extraction techniques for small tree harvesting. ASAE meeting presentation no. 995053. 6. p.
Wilpert K., Schäffer J. 2006: Ecological effects of soil compaction and initial recovery dynamics: a preliminary study. European Journal of Forest Research 125: 129–138. https://doi.org/10.1007/s10342-005-0108-0
Yu H., Mitchell J. 1998: Analysis of cone resistance: review of methods. J Geotech Geoenviron 124. 140–148. https://doi.org/10.1061/(ASCE)1090-0241(1998)124:2(140)
http1: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900037.TV (letöltve: 2018.02.01.)
http2: http://erdo-mezo.hu/2015/01/02/talajtomorodottseg-meresere-alapozott-termohely-ertekeles-tapasztalatai- a-nyirsegben/ (letöltve: 2018.02.20.)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2018 Csilla Ficsor, Centeri Csaba, Kónya Laura, Gönye Zsuzsanna, Malatinszky Ákós, Biró Zsolt
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
