Examining the possible connections between renewable energy sources and online communication using primary research method
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.11.no.2.pp.29-42Keywords:
renewable energy, online communication, energy crisis, consumer’s attitudeAbstract
In recent years, the role of renewable energy sources has become a central issue both in the energy sector and public life. This shift can be attributed to geopolitical and economic events, as well as long-term environmental goals. The advance of renewable energy sources has been underway since the 1990s, yet in Hungary, it has only come into the focus of attention and interest in the past few years. This surge in interest is primarily due to skyrocketing energy prices resulting from the energy crisis, but other factors also play a role, such as the currently unyielding interest in "green movements," which have activated public life as much as the erratic energy expenditures have. Our research examines the connection between the energy crisis and the demand for renewable energy sources, as well as analysing the online communication touchpoints, opportunities, and challenges involved, using primary research methods. The research questionnaire was completed by a total of 418 individuals. Our research aimed to identify the internal driving forces affecting consumers' attitudes towards renewable energy sources, and to explore which tools leading to online communication could be used to shape the population's preconceptions and attitudes. According to the results, a significant portion of the sample stated that the energy crisis influenced their decision to opt for renewable energy. More than half of the respondents believe that the energy crisis has made society more open to renewables, and a large part of them, in addition to getting informed about the topic through social media platforms, also follow news and current events related to alternative energy sources through some form of online media consumption. Furthermore, they would be interested in other options that could offer an opportunity to expand their knowledge.
References
Aldabas, M. – Gstrein, M. – Teufel, S. (2015). Changing Energy Consumption Behaviour: Individuals’ Responsibility and Government Role. Journal of Electronic Science and Technology, 13(4), 343–347.
Bozsik, No. – Szeberényi, A. – Bozsik, Ná. (2023): Examination of the Hungarian Electricity Industry Structure with Special Regard to Renewables. Energies, 16(9), 3826. https://doi.org/10.3390/en16093826
Czvikovszky, T. – Mészáros, L. – Toldy, A. (2019): A Fenntartható fejlődés technológiái. Akadémiai Kiadó, Budapest. http://dx.doi.org/10.1556/9789634544005
Csáki, Sz. (2021): Energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek és összefüggések vizsgálata. In: Örökség és megújulás. Sárospataki Pedagógiai Füzetek, 28, 295–310. https://doi.org/10.33031/SPF.2021.295
Csiszárik-Kocsir, Á. – Varga, J. (2023). Perception of Public Transport Megaprojects through a User Perspective. Eurasia Proceedings of Science Technology Engineering and Mathematics, 23, 11–18. https://doi.org/10.55549/epstem.1357597
Csutora, M. – Szigeti, C. – Harangozó, G. (2024). A fenntarthatóságot szolgáló üzleti gyakorlatok fogyasztói elfogadása a COVID idején: Egy egyetemista minta tapasztalatai. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 55(2), 2–16. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.02.01
Törőcsik, M. – Németh, P. – Jakopánecz, E. – Szűcs, K. (2014). Megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében. Marketing & Menedzsment 2014 Különszám, 89–101.
Karasmanaki, E. – Tsantopoulos, G. (2021). Public attitudes toward the major renewable energy types in the last 5 years: A scoping review of the literature. 117–139. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-822897-5.00004-3
Durmus Senyapar, H. N. – Duzgun, B. – Boran, F. E. (2024): Energy Labels and Consumer Attitudes: A Study among University Staff. Sustainability, 16(5), 1754. https://doi.org/10.3390/su16051754
Gergely, G. (2009): A hazai zöld civil szerveződések szerepe, lehetőségei a helyi környezeti konfliktusok megoldásában. Stratégiai perek: szűkülő mozgástér?. Tér és Társadalom, 23(3), 161–171. https://doi.org/10.17649/TET.23.3.1263
Horváth, D. – Bauer, A. (2016): Marketingkommunikáció, Stratégia, új média, fogyasztói részvétel. Akadémiai Kiadó, Budapest, 436 p. https://doi.org/10.1556/9789630597227
Káposzta, J. – Nagy, H. (2022): The Major Relationships in the Economic Growth of the Rural Space. European Countryside, 14(1), 67–86. https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004
Kiss, S. (2022): Válságkezelés, energiapolitika, háború: Az 1970-es évek kríziseinek amerikai tapasztalatai. Külügyi Műhely, 4(2), 153–168. https://doi.org/10.36817/km.2022.2.7
Kucséber, L. Z. (2022): Fenntartható technológiai vállalatok relatív értékelése a Covid tükrében. Controller Info, 10(2), 2–7.
Latapí Agudelo, M. A. – Johannsdottir, L. – Davidsdottir, B. (2020): Drivers that motivate energy companies to be responsible. A systematic literature review of Corporate Social Responsibility in the energy sector. Journal of Cleaner Production, 247, 119094. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.119094
Lucas, H. – Carbajo, R. – Machiba, T. – Zhukov, E. – Cabeza, L.F. (2021): Improving Public Attitude towards Renewable Energy. Energies, 14, 4521. https://doi.org/10.3390/en14154521
Pál, V.G. (2021): Magyarország energiastratégiája a klímasemlegesség tükrében. Multidiszciplináris tudományok, 11(1), 69–75. https://doi.org/10.35925/j.multi.2021.1.7
Pólya, É. – Máté, Z. (2021): The results of a primary research that investigated some aspects of conscious consumption among millennials and generation Z. Academy of Strategic Management Journal, 20(6), 1–10.
Rekettye, G. (2018): Értékteremtés 4.0. Akadémia Kiadó, Budapest, 236 p.
Rimóczi, Cs. – Kozik, E. (2023): Influencerek hatása a Z-generáció fogyasztási szokásaira - feltáró kutatás. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 18, 397–409. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.kulonszam.397-409
Siphesihle, N. – Nagy, H. (2021): Legal regulations and policy barriers to development of renewable energy sources in South Africa, Engineering for rural development, 20, 234–240, https://www.doi.org/10.22616/ERDev.2021.20.TF049
Törőcsik, M. (2016): Fogyasztói magatartás – Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest, 499 p. https://doi.org/10.1556/9789630597371
Wani, M.I. – Mir, M.A. (2015): Energy consumption and economic growth: An analysis of central Asian states. The Journal of Central Asian Studies, 22(1), 169–178. https://www.proquest.com/scholarly-journals/energy-consumption-economic-growth-analysis/docview/1838984881/se-2
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Szeberényi András, Fűrész Ágnes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
