A megújuló energiaforrások és az online kommunikáció lehetséges kapcsolatainak vizsgálata primer kutatási módszerrel
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.11.no.2.pp.29-42Schlagwörter:
online komkommunikáció, energiakrízis, fogyasztói attitűd, megújuló energiaforrásokAbstract
Az elmúlt években a megújuló energiaforrások szerepe központi kérdéssé vált mind az energiaszektor, mind a közélet körében, ami egyrészt köszönhető geopolitikai-, gazdasági eseményeknek, másrészt a hosszú távú környezetvédelmi célkitűzéseknek. A megújuló energiaforrások térhódítása már a 90-es évek óta zajlik, mégis Magyarországon csak néhány éve került a figyelem és az érdeklődés középpontjába. Ennek hátterében leginkább az energiakrízis következtében egekbe szökő energiaárak állnak, de vannak további tényezők is, például a napjainkban töretlen érdeklődésnek örvendő „zöld mozgalmak”, amelyek éppúgy aktivizálták a társadalmat, mint a rapszodikus energia kiadások. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen összefüggésben áll az energiaválság és a megújuló energiaforrások iránti kereslet, továbbá primer kutatás segítségével elemezzük az ebben rejlő online kommunikációs kapcsolódási pontokat, lehetőségeket és kihívásokat. A kutatási kérdőívet összesen 418 fő töltötte ki. Kutatásunknak két célt határoztunk meg, elsőként azt, hogy fény derüljön arra a belső mozgatóerőre, amely hatással van a fogyasztók viszonyára a megújuló energiaforrásokat tekintve, a másik cél pedig annak feltárása, hogy az online kommunikációhoz vezető eszköztárak közül, melyek alkalmazhatóak a lakosság prekoncepcióinak és attitűdjének formálására. Az eredmények alapján, a vizsgált minta jelentős része állította, hogy az energiakrízis befolyással volt döntésére, amikor a megújuló energia mellett tette le voksát. A megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy az energiaválság következtében nyitottabbá vált a társadalom a megújulók felé, valamint nagy részük azontúl, hogy a közösségi média felületein tájékozódik a témában, figyelemmel is kíséri az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos híreket, aktualitásokat valamilyen online média fogyasztásával, továbbá érdekelné egyéb opció, ami lehetőséget ad az ismeretek bővítésére.
Literaturhinweise
Aldabas, M. – Gstrein, M. – Teufel, S. (2015). Changing Energy Consumption Behaviour: Individuals’ Responsibility and Government Role. Journal of Electronic Science and Technology, 13(4), 343–347.
Bozsik, No. – Szeberényi, A. – Bozsik, Ná. (2023): Examination of the Hungarian Electricity Industry Structure with Special Regard to Renewables. Energies, 16(9), 3826. https://doi.org/10.3390/en16093826
Czvikovszky, T. – Mészáros, L. – Toldy, A. (2019): A Fenntartható fejlődés technológiái. Akadémiai Kiadó, Budapest. http://dx.doi.org/10.1556/9789634544005
Csáki, Sz. (2021): Energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek és összefüggések vizsgálata. In: Örökség és megújulás. Sárospataki Pedagógiai Füzetek, 28, 295–310. https://doi.org/10.33031/SPF.2021.295
Csiszárik-Kocsir, Á. – Varga, J. (2023). Perception of Public Transport Megaprojects through a User Perspective. Eurasia Proceedings of Science Technology Engineering and Mathematics, 23, 11–18. https://doi.org/10.55549/epstem.1357597
Csutora, M. – Szigeti, C. – Harangozó, G. (2024). A fenntarthatóságot szolgáló üzleti gyakorlatok fogyasztói elfogadása a COVID idején: Egy egyetemista minta tapasztalatai. Vezetéstudomány Budapest Management Review, 55(2), 2–16. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.02.01
Törőcsik, M. – Németh, P. – Jakopánecz, E. – Szűcs, K. (2014). Megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében. Marketing & Menedzsment 2014 Különszám, 89–101.
Karasmanaki, E. – Tsantopoulos, G. (2021). Public attitudes toward the major renewable energy types in the last 5 years: A scoping review of the literature. 117–139. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-822897-5.00004-3
Durmus Senyapar, H. N. – Duzgun, B. – Boran, F. E. (2024): Energy Labels and Consumer Attitudes: A Study among University Staff. Sustainability, 16(5), 1754. https://doi.org/10.3390/su16051754
Gergely, G. (2009): A hazai zöld civil szerveződések szerepe, lehetőségei a helyi környezeti konfliktusok megoldásában. Stratégiai perek: szűkülő mozgástér?. Tér és Társadalom, 23(3), 161–171. https://doi.org/10.17649/TET.23.3.1263
Horváth, D. – Bauer, A. (2016): Marketingkommunikáció, Stratégia, új média, fogyasztói részvétel. Akadémiai Kiadó, Budapest, 436 p. https://doi.org/10.1556/9789630597227
Káposzta, J. – Nagy, H. (2022): The Major Relationships in the Economic Growth of the Rural Space. European Countryside, 14(1), 67–86. https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004
Kiss, S. (2022): Válságkezelés, energiapolitika, háború: Az 1970-es évek kríziseinek amerikai tapasztalatai. Külügyi Műhely, 4(2), 153–168. https://doi.org/10.36817/km.2022.2.7
Kucséber, L. Z. (2022): Fenntartható technológiai vállalatok relatív értékelése a Covid tükrében. Controller Info, 10(2), 2–7.
Latapí Agudelo, M. A. – Johannsdottir, L. – Davidsdottir, B. (2020): Drivers that motivate energy companies to be responsible. A systematic literature review of Corporate Social Responsibility in the energy sector. Journal of Cleaner Production, 247, 119094. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.119094
Lucas, H. – Carbajo, R. – Machiba, T. – Zhukov, E. – Cabeza, L.F. (2021): Improving Public Attitude towards Renewable Energy. Energies, 14, 4521. https://doi.org/10.3390/en14154521
Pál, V.G. (2021): Magyarország energiastratégiája a klímasemlegesség tükrében. Multidiszciplináris tudományok, 11(1), 69–75. https://doi.org/10.35925/j.multi.2021.1.7
Pólya, É. – Máté, Z. (2021): The results of a primary research that investigated some aspects of conscious consumption among millennials and generation Z. Academy of Strategic Management Journal, 20(6), 1–10.
Rekettye, G. (2018): Értékteremtés 4.0. Akadémia Kiadó, Budapest, 236 p.
Rimóczi, Cs. – Kozik, E. (2023): Influencerek hatása a Z-generáció fogyasztási szokásaira - feltáró kutatás. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 18, 397–409. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.kulonszam.397-409
Siphesihle, N. – Nagy, H. (2021): Legal regulations and policy barriers to development of renewable energy sources in South Africa, Engineering for rural development, 20, 234–240, https://www.doi.org/10.22616/ERDev.2021.20.TF049
Törőcsik, M. (2016): Fogyasztói magatartás – Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest, 499 p. https://doi.org/10.1556/9789630597371
Wani, M.I. – Mir, M.A. (2015): Energy consumption and economic growth: An analysis of central Asian states. The Journal of Central Asian Studies, 22(1), 169–178. https://www.proquest.com/scholarly-journals/energy-consumption-economic-growth-analysis/docview/1838984881/se-2
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2024 Szeberényi András, Fűrész Ágnes
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
