Egyetemi hallgatók motivációs tényezőinek és preferenciáinak vizsgálata a munkahely választás tekintetében
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.2.pp.58-71Schlagwörter:
motiváció, egyetemi hallgató, Z generáció, munkaerőpiac, duális képzésAbstract
A XXI. század változó munkaerőpiacán rendkívül fontos megismerni azokat a motivációs tényezőket, hajtóerőket és preferenciákat, amelyeket az egyetemi hallgatók fogalmaznak meg leendő munkáltatójukkal szemben, hiszen ők azok, akik hamarosan a munkaerőpiacra lépve diktálhatják az új trendeket. A most hallgatói viszonyban lévő egyetemisták túlnyomó része a Z generáció szülötte, több aspektusban és személyiség jegyben is eltérnek a korábbi generációk tagjaitól. Másképp értékelik magukat, a körülöttük lévő világot, más az értékrendjük, és eltérő módon állnak a munkához és a leendő munkáltatójukhoz. Az elmúlt évtizedek munkaerőpiaci kihívásai sok szempontból átalakulóban vannak, a HR vezetők többsége ezekre keresi most a megoldást úgy, hogy valójában a helyes irány-mutatást a Hallgatóknak már az Egyetemek padsoraiban kellene megkapniuk, megkönnyítve ezzel mindkét fél helyzetét. A kérdőíves vizsgálatban 171 egyetemi hallgató került megkérdezésre Magyarország majd összes várme-gyéjéből, közel 75% -uk pedig Z generációsnak vallotta magát. A demográfiai kérdések mellett többek között a motivációs tényezőikre és preferenciáikra-, várható nettó jövedelem elvárásaikra-, és migrációs szándékaikra kér-deztem rá. Ezek mellet vizsgáltam, hogy hallgatóként milyen segítséget kapnak jelenleg az oktatási intézményükben a munkahelyválasztással kapcsolatosan. A hallgatók 59%-ának van valamilyen mértékű elvándorlási szándéka, 71%-uk nem vett eddig részt duális képzésben vagy gyakornoki programban, és majd 60%-uk válaszolta azt, hogy vagy nem szerzett tudást és tapasztalatot a munka világára való felkészüléssel kapcsolatosan, vagy ha volt is ilyenben része, nem érzi magát kellőképpen felkészültnek.
Literaturhinweise
Balogh, P. – Nagy, R. (2018): A 9M modell motivációs vizsgálata egy vidéki egyetem gazda-sági szakos hallgatóinak körébe, METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat, 7 (4), 24–33. https://doi.org/10.18392/metsz/2018/4/2
Balogh R. – Kardos M. V. – Bába É. B. (2021): Az y és z generáció munkahelyválasztásának szempontjai, Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 16 (1–2), 59–67. https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.59-67
Barhate, B. – Dirani, K. M. (2022): Career aspirations of generation Z: a systematic literature review, European Journal of Training and Development, 46 (1–2), 139–157. https://doi.org/10.1108/EJTD-07-2020-0124
Cseh, N. (2024): Hatékony motivációs stratégiák a Z-generációs fiatal munkavállalók hatékony foglalkoztatása érdekében, Új Munkaügyi Szemle, 5 (2), 82–93.
Garai-Fodor, M. – Jäckel, K. (2018): Kvalitatív kutatási eredmények a Z generáció körében-milyen karrierről álmodnak, milyen munkahelyen dolgoznának szívesen a „Z”-k, Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, pp. 70–80.
Greutter, Z. – Greutter-Gregus, É. – Hajdú, D. (2022): Szakmai képzéseken résztvevő nappali tagozatos tanulók jövőbeni tervei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19 (1), 58–65. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.5
Greutter, Z. G. –Vafnóczki, A. J. (2025): Hegesztő tanulók kivándorlási motivációjának vizsgá-lata Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Studia Mundi – Economica, 12 (1), 22–31. https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.1.pp.22-31
Hetesi, E. (ed.) (2023): Megváltozik-e a nonbusiness marketing szerepe a globális trendek hatá-saira? Szeged, Hungary: Szegedi Tudományegyetem.
Kocsis, Z. (2020): A duális képzés eredményességre gyakorolt hatása, Opus et Educatio, 7 (1).
Kozák, A. – Pózner, B. M. (2024): A Z generáció munkahelyi motivációja a 9M modell alapján, Új Munkaügyi Szemle, 5 (4), 2–13. https://gephaz.metropolitan.hu/storage/contentblocks/U%CC%81j%20Munkau%CC%88gyi%20Szemle%202024_4_v02_DOI-1737986736.pdf
Mathe, H. – Pavie, X. – O’keeffe, M. (2011): Valuing People To Create Value: An Innovative Approach To Leveraging Motivation At Work. World Scientific.
Mccrindle, M. – Wolfinger, E. (2010): Az XYZ ábécéje. A nemzedékek meghatározása. Korunk, 21 (11) 13–18.
Pintér, D. G. (2015): Nem a Z-generáció butább, csak az oktatás ragadt a 20. században, Média 2.0. http://media20.blog.hu/2015/10/09/a_z-generacio_szamara_alkalmatlan_a_jelenlegi_oktatas
Reinikainen, H. – Kari, J. T. – Luoma-aho, V. (2020): Generation Z and Organizational Liste-ning on Social Media, Media and Communication, 8 (2), 185–196.
Ruzsa, R. C. (2018): „Z” generáció fő jellemzői és a várható munkerő-piaci kihívások = Main characteristics of generation Z and the challenges to come in the labour market, Közép-Európai Közlemények, 11 (3), 149–157.
Sipos, N. (2016): A munkaelégedettség Herzberg-modelljének továbbfejlesztése a Frissdiplo-mások 2011–2014 adatbázisok alapján, Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 47 (12), 97–108. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.12.09
Thuma, O. (2016): Generációs különbségek a munka és az iskola világában. In Fenyvesi É. and Vágány J. (eds) Korkép : XXI. századi kihívások. Budapesti Gazdasági Egyetem, pp. 212–232. https://doi.org/10.29180/KORKEP.2016.10.
Visontai-Szabó, K. (2020): Generációs különbségekből adódó motivációs nehézségek a mun-kahelyeken, Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica, 10 (2), 289–310.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2025 Vafnóczki Attila József
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
