Methodological changes of agricultural statistics from the beginning of the 19th century
Kulcsszavak:
agricultural statistics, history, methodology of agricultural statistics, digital eraAbsztrakt
A természeti adottságoknak köszönhetően a mezőgazdaság az évszázadok során mindig fontos szerepet játszott a magyar gazdaság történetében. Ennek köszönhető, hogy az 1867-ben megalapított magyar statisztikai szolgálat az agrárstatisztika kidolgozását az elsők között tűzte zászlajára. Az évtizedek során a gazdasági-, társadalmi folyamatok, a környezet változásai, a tudomány és a technika fejlődése folyamatosan új kihívások elé állította, alakította az agrárstatisztikát. Az agrárstatisztika mintegy 150 éves történetének, módszertanának vizsgálatához öt – többé kevésbé homogén – időszakot különböztettem meg, melyeket az alkalmazott módszertan markáns különbségei különböztettek meg. Míg a kezdetektől az 1867-ig terjedő időszakot (a gyökereket) az államigazgatási adatforrásokból kialakított statisztikák jellemezték, a kiegyezéstől a 19. század végéig tartó időszakot a mai értelemben vett adatgyűjtések, agrárcenzusok megjelenése jellemezte. A 20. század első fele – többnyire a világháborúk miatt – csupán a korábbi gyakorlatok, módszertanok megőrzésére, szerény működtetésre adott lehetőséget. A 20. század második felében váltak rendszeressé a nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU) javaslatai, előírásai alapján végrehajtott agrárcenzusok, de ekkor alakult ki a magyar agrárstatisztika rendszeres adatgyűjtéseinek rendszere is. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes évtizedek legfontosabb jellemzője az volt, hogy az adatgyűjtések csak a mezőgazdasági termelésben meghatározottnak tekintett gazdálkodási formákra terjedtek ki. Alapvető változást a kilencvenes évek hoztak, amikor a politikai, gazdasági, társadalmi körülmények változásával az adatgyűjtések egyre inkább kiterjedtek a magán szektorra, az agrárium esetében az egyéni gazdaságokra. Az agrárstatisztika fejlesztésében fontos szerepet játszott az informatika, technika megjelenése, fejlődése is. Az ezredfordulót követően az informatika gazdag eszköztára már nem csak az adatgyűjtések végrehajtásának módját, de az adatok feldolgozását, az adatok kommunikációját is alapjaiban változtatta meg, amiben az agrárstatisztika az esetek többségében élen járt (első reprezentatív összeírás, folttérképek kidolgozása, Egységes Adatfeldolgozási Rendszerbevezetése, térinformatikai ábrázolások alkalmazása, stb.). Vitathatatlan, hogy az agrárstatisztika módszertanának alakításában markáns változásokat hozott az Európai Unió statisztika rendszeréhez történő csatlakozás is.
Hivatkozások
Bokor, G. 1896. A Magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete, Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, (G. Bokor, 1896. Development and organisation of Hungarian official statistics, Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság
Keleti, K. 1875. Szőlészeti statisztika, Országos Magyar Statisztikai Hivatal, Budapest, (K. Keleti, 1875. Vine statistics, National Hungarian Statistical Office, Budapest
Konkoly Thege, Gy. 1927. Magyarország mezőgazdasági statisztikájának szervezete, Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság (Gy. Konkoly Thege, 1927 Organisation of agricultural statistics in Hungary, Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság
Laczka, S-né. 2000. Mezőgazdasági összeírások az Európai Unióban. Statisztikai Szemle. 75. 4-5. 282-289. (S-né Laczka, 2000. Agricultural surveys in the European Union, Statistical Review, 75, 4-5, 282-289)
Laczka, S-né. 2002. Ültetvény-összeírások Magyarországon, Statisztikai Szemle. 2002. 7. 648-662. (S-né Laczka, 2002. Plantation surveys in Hungary, Statistical Review, 7 of 2002. 648-662)
Laczka, É. 2003. A magyar mezőgazdaság strukturális változásai a kilencvenes években. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, (É. Laczka, 2003. Structural changes in Hungarian agriculture in the nineties. Hungarian Central Statistical Office)
Laczka, É. 2004. A gazdaságfogalom statisztikai és közgazdasági értelmezése, PhD. disszertáció, Szent István Egyetem, Gödöllő, (É. Laczka, 2004. Statistical and economic interpretation of the holding concept, PhD dissertation, Szent István University, Gödöllő, 2004)
Laczka, É. 2010. Agrárcenzusok 1895 és 2010 között – célok, módszertani megoldások, eredmények, Statisztikai Szemle, 88. 6. 603-622 (É. Laczka, 2010. Censuses between 1895 and 2010 – objectives, methodological solutions, results. Statistical Review, 88, 6., 603-622.)
Oros, I. 1954. A mezőgazdasági statisztika időszerű kérdései, Statisztikai Szemle, 1954. évi 6-7., 461-472 (Iván Oros, 1954. Current issues of agricultural statistics, Statistical Review, 1954, 6-7, 461-472)
Oros, I. 1999. Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban, In: Kepecs J. (szerk): Népszámlálás az ezredfordulón. KSH. Budapest, 114-146. (Iván Oros, 1999. Questions on agriculture in the national population censuses, In: Kepecs, J. (sszerk): Population census at the millennium. HCSO. Budapest, 114-146)
Európai Közösségek Tanácsa, 1988. 571/88/EGK rendelet a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó, 1988 és 1997. évek közötti közösségi felmérések szervezéséről, Európai Unió Hivatalos Lapja, L. 56. 1-23. (Council Regulation (EEC) No 571/88 on the organization of Community surveys on the structure of agricultural holdings between 1988 and 1997. Official Journal L, 56, 1-23)
Európai Parlament és Tanács, 2008. 1166/2008/EK rendelete a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. Európai Unió Hivatalos Lapja. L. 321. 14-34. (Regulation (EC) No 1166/2008 of the European Parliament and of the Council on farm structure surveys and the survey on agricultural production methods and repealing Council Regulation (EEC) No 571/88, Official Journal of the European Union, L 321, 14-34.)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Laczka Eva
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.
Georgikon for Agriculture