A kukorica nyersfehérje-tartalma a kukorica sorközeibe vetett takarónövényes technológiával

Szerzők

Kulcsszavak:

takarónövény, kukorica nyersfehérje-tartalom, védőnövény, kukorica, kukorica fehérje

Absztrakt

A kukorica hazánkban az egyik legnagyobb termőterülettel rendelkező növény. A klímaváltozás miatt egyre kockázatosabbá válik a kapás kultúrák termesztése. A termesztéstechnológiák újragondolására, az egyre szárazabbá váló klímához való adaptációra van szükség a hazai kukoricatermesztésben. A klímakitettség egyik mérséklési lehetősége a takarónövényes termesztés.  Agrotechnikai kísérleteinkben olyan a kérdésekre keressük a választ, hogy Szegedhez hasonló csapadékban szegény agroökológiai környezetben, milyen takarónövényeket lehet használni, illetve a különböző védőnövények hogyan hatnak a kukorica fehérjetartalmára. Takarónövényes kísérleteinket Szegeden állítottuk be, típusos mészlepedékes csernozjom talajon. Szántóföldi kisparcellás takarónövényes kukorica kísérletet négy ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben, nettó 10,5m2/parcella méretben vizsgáltuk. A kísérlet a kukorica 6-8 leveles állapotában a sorok közé vetett takarónövények (interseeding cover crops) vizsgálatát célozza. Ebben az esetben a kukorica és a takarónövények együtt fejlődnek egészen a kukorica betakarításáig, amikor a védőnövények továbbra is a talajon maradnak, és tovább fejlődnek. A takarónövények egy része télen kifagy a megmaradó növényeket pedig a kukorica vetése előtt 6 héttel termináljuk. Ezután egy regenerálódási idő következik a talaj számára, hogy felkészüljön a főnövény vetésére. A kísérlet 20 takarónövényt és egy kontroll kezelést tartalmaz. A kukorica betakarítását a teljesérés időszakában parcellakombájnnal végeztük és egyedileg jelölt papírzacskóba 500-600 g mintát vettünk minőségvizsgálat céljából. Foss Infratec1241 NIR gabonaanalizátorral meghatároztuk a szemeskukorica nyersfehérje-tartalmát (%). A kapott eredmények kiértékeléséhez IBM SPSS Statisztika 29. szoftvert és Microsoft Office Excel 2019 Professional Plus programokat használtunk. One-Way ANOVA segítségével elemeztük a takarónövények hatását a kukorica nyersfehérje-tartalmára (%). A kukorica interseeding cover crops-os kísérlet első évében a kukoricánál a legmagasabb fehérjetartalmat a Brassicaceae ssp. családba tartozó olajretek (Raphanus sativus L. convar. oleiferus) és fehér mustár (Sinapsis alba L.) takarónövények használata mellett mértünk (p 〱0,05 szignifikancia szinten). A legalacsonyabb fehérjetartalom két pillangós esetében volt kimutatható, ezek a szegletes lednek (Lathyrus sativus L.), és a lucerna (Medicago sativa L.) voltak. Közel 1,5%-os nyersfehérje-különbség mutatkozott a különböző takarónövények használata mellett.

Szerző életrajzok

  • Fodor Mária Ágnes, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Gödöllő Campus, Gödöllő, Páter Károly street 1.

    levelezőszerző
    Fodor.Maria.Agnes@phd.uni-mate.hu

  • Ujj Apolka, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Gödöllő Campus, Gödöllő, Páter Károly street 1.

    Ujj.Apolka@uni-mate.hu

  • Irmes Katalin, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Gödöllő Campus, Gödöllő, Páter Károly street 1.

    Irmes.Katalin@uni-mate.hu

  • Szentpéteri Lajos, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Gödöllő Campus, Gödöllő, Páter Károly street 1.

    Szentpeteri.Lajos@uni-mate.hu

  • Rácz Attila, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Gödöllő Campus, Gödöllő, Páter Károly street 1.

    Racz.Attila@uni-mate.hu

  • Kristó István, Cereal Research Non-Profit Ltd., Szeged, Alsó Kikötő line 9

    istvan.kristo@gabonakutato.hu

Hivatkozások

Badu A., B., Fakorede, M.A.B. 2017. Breeding of quality protein and provitamin A corn. In: Advances in Genetic Improvement of Early and Early-Maize in Sub-Saharan Africa. Springer, Cham. 217–244. https://doi.org/10.1007/978-3-319-64852-1_9

Blanco C, Ruis S. J., Holman J. D. 2022. Can cover crops improve soil ecosystem services in water‐limited environments Soil Science Society 86 (1) 1–18. https://doi.org/10.1002/saj2.20335

Gáspár L. 1970. Agrártudományi Közlemények 29. 291–301.

Győrffy B. 1958. Trágyázási kísérletek (II) Kukoricatermesztési kísérletek 1953–1957. Akadémiai Kiadó, Bp.

Győrffy B. 1959. A műtrágyázás hatékonysága különböző sűrűségű kukoricaállományokban. Magyar Mezőgazdaság 16 (8) sz.

Jüan M., Burjel J.C., Isermann J., Goeser, N.J., Pittelkow C.M. 2019. Unmanned aerial vehicle-based assessment of cover crop biomass and nitrogen uptake variability Journal of Soil and Water Conservation 74 (4) 350–359. https://doi.org/10.2489/jswc.74.4.350

Gayral M., Gaillard C., Bakan B., Dalgalarrondo M., Elmorjani K., Delluc C., Brunet S., Linossier L., Morel M-H., Marion D. 2016. The transition from vitreous to floury endosperm in maize (Zea mays L.) kernels is associated with protein and strach gradiens Journal of Cereal Science 68 148–154. https://doi.org/10.1016/j.jcs.2016.01.013

Nagy J. 2021. Kukorica. A nemzet aranya. Élelmiszer, takarmány, bioenergia, Szaktudás Kiadó, Bp. 418–424

Nuss E. T., Tanumihardjo S. A. 2011. Quality Protein Maize for Africa: Closing the Protein Inadequacy Gap in Vulnerable Populations. Advances in Nutrition An International Review Journal 2 (3) 217–224. https://doi.org/10.3945/an.110.000182

Radics L. 2012. Fenntartható szemléletű szántóföldi növénytermesztéstan 14–18.

Serna-Saldivar S. O. 2016. Maize: foods from maize. pp. 97–109. In Encyclopedia of Food Grains, Vol 3. Elsevier Ltd. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-394437-5.00126-1

Széll E., Dévényi K.-né: 2009. A kukorica hasznosításának és termesztésének néhány kérdése – a racionális felhasználás és a termésingadozás mérséklésének jegyében. Agrofórum Extra. 27 20–25.

Tanács L. 2005. Élelmiszer-ipari nyersanyagismeret Szaktudás Kiadó, Bp. 60–62.

Wagg C., Bender S. F., Widmer F., van der Heijden M. G. 2014. Soil biodiversity and soil community composition determine ecosystem multifuntionality P Natl Acad Sci USA 111. 5266–5270. https://doi.org/10.1073/pnas.1320054111

Zevallos V., Herencia I. 2016. The gluten-free diet. pp. 91–97. In Encyclopedia of Food Grains, Vol. 2. Elsevier Ltd. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-394437-5.00086-3

Letöltések

Megjelent

2024-06-28