Effect of different harvesting methods on the germination and vigour of hybrid maize (Zea mays L.) seeds

Absztrakt

2009. évben összesen 8 Pioneer fajta hibridkukorica vetőmag csírázóképességét és életerejét vizsgáltunk. A vetőmag szaporító táblákon kísérleti táblarészeket jelöltünk ki. A táblarész egyik felét szemesen, a másik részét pedig csövesen takarítottuk be. A hibridek morzsolt és kontroll csoportjait előtisztítva, frakcionálatlanul csíráztattuk, emellett két, véletlenszerűen kiválasztott hibridet 4 frakcióra bontottunk, és frakciónként is vizsgáltunk. A vizsgálatot 4 vetőmagvizsgáló laboratóriumban, ISTA szabvány szerint, klimatizált kamrákban végeztük. Négyszeri ismétlésben, nedves szűrőpapír között, 100–100 szemet, csíráztattunk. A morzsolt és csöves betakarítású vetőmagok csíráztatása során megállapítottuk, hogy összességében valamennyi csírázóképességi eredmény szabványos (90% feletti) volt. A morzsolt betakarítású vetőmag csíraeredményei nem érték el a csövesen betakarítottét, az abnormális csíranövényeknek a számában viszont a kísérleti (szemes) csoport meghaladta a kontrollét (csöves). Két hibrid esetében (PR35Y65 SzD 0,1%; PR39R20 SzD 5%) a csöves betakarítás vetőmag-minőségre gyakorolt pozitív hatása statisztikailag igazolható volt. A frakcionált vetőmagtételek csíráztatása során a legkisebb csírázóképességi mutatót a közepes gömbölyű, a legnagyobbat a nagy lapos frakció érte el. A csöves csoport fölénye nem jelent meg minden frakcióban, a két kezelés között nem találtunk szignifikáns különbséget. A vigorvizsgálati értékek között meglepő eredményeket kaptunk. Az egyik hibridnél a csöves betakarítású vetőmag hozta a csíráztatásban tapasztalható fölényét, míg három hibridnél a morzsolt csoport életképessége bizonyult jobbnak a csöves csoporttal szemben. Két hibrid esetében nem, vagy minimális különbséget tapasztaltunk a kísérleti és a kontroll csoport biológiai értéke között.