Baktérium okozta kéregbetegség szilfákon
Keywords:
baktérium, kéregbetegség, szil, Ulmus spp., váladékfolyásAbstract
A szilfélék már a 18. században is a kedvelt díszfák közé tartoztak: gyakran ültették útsorfaként, illetve parkokba és közterületekre. Napjainkban már ritkábban alkalmazzák, ugyanis a hazánkban előforduló szilfajok nagy része érzékeny a szilfavészre (Ophiostoma ulmi (Buisman) Nannf. 1918). Emellett a szilfák ki vannak téve az abiotikus (városi környezet velejárói, szélsőséges éghajlati viszonyok, stb.) és a biotikus tényezőknek (kórokozók, kártevők) egyaránt. Az utóbbi években kisebb-nagyobb kéregrepedéseket, valamint azokból szivárgó világosbarnás színű váladékfolyást figyeltünk meg a szilfákon (Ulmus spp.). Néhány, különböző helyről származó, tüneteket mutató fákról mintát gyűjtöttünk. Az izolátumokat tiszta tenyészetbe hoztuk, majd klasszikus és molekuláris módszerekkel azonosítottuk. Az eddigi vizsgálatok alapján a tünetekért felelős kórokozó a Brenneria nemzetségbe tartozik. Az elmúlt években megjelent publikációk és a szakirodalmak is tanúsítják a Brenneria és Lonsdalea nemzetség kórokozóinak térhódítását, terjedését. Növekszik a gazdanövények száma, az előfordulásuk egyre gyakoribb. Ez többek között a kedvező klimatikus tényezőknek, illetve a városi környezetbe ültetett, sok stressz tényezőnek kitett díszfák könnyebb támadhatóságának köszönhető. Annak érdekében, hogy megvédjük értékes díszfáinkat, fontos lenne pontosan azonosítani a kórokozókat, gazdanövényeiket, megismerni a terjedésük módjait és a kialakuló tüneteket.
References
Bartha, D. 1999. Magyarország fa- és cserjefajai. Mezőgazda Kiadó. 197–203.
Gentischer, G. 2010. Szilfák 5 nemzetsége: kocsikeréktől az ágyútalpig.
King, E., O., Ward, M., K., Raney, D., E. 1954. Two simple media for the demonstration of pyocyanin and fluorescin. Journal of Laboratory and Clinical Medicine. 44. 301–307.
Németh, J., Csonka, I., Szabó, L. 1999. Erwinia salicis okozta fapusztulás fehér fűz állományban. 45. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest. 119.
Németh, R., Bak, M., Börcsök, Z. 2016. A mezei szil faanyagának jellemzői. Erdészeti Lapok. 151 (11) 386–387.
Saccardi, A., Bonetti, V., Melegatti, A., Cristanini, M. 1998. Occurence of Erwinia nigrifluens on English Walnut (Juglans regia) in the Veneto Region (Northern Italy). Journal of Plant Pathology. 80 (1) 63–65.
Schmidt, G. 2006. Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 101–102.
Tenorio-Baigorria, I., Végh, A., Galambos, N., Palkovics, L. 2017. A brennériás betegség megjelenése nyírfán (Betula pendula Roth.). 63. Növényvédelmi Tudományos Napok kiadványa. 59.
Tóth, T., Lakatos, T., Koltay, A. 2013. Lonsdalea quercina subsp. populi subsp. nov. isolated from bark canker of poplar trees. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology. 63. 2309–2313. https://doi.org/10.1099/ijs.0.042911-0
Turcsányi, G. 2005. Növénytan. 1815.
Végh, A., Tóth, A., Zámbó Á., Borsos, G., Palkovics, L. 2013. A dió (Juglans regia L.) kéregrepedése, feketefolyása: új baktériumos betegség Magyarországon. Növényvédelem. 49 (9) 397–401.
Végh, A., Soós, I., Palkovics, L. 2015. A Brenneria salicis baktériumfaj jellemzése, első hazai molekuláris azonosítása. 61. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest. 55.
Végh, A., Dávid, O., Tenorio-Baigorria, I., Némethy, Zs., Palkovics, L. 2016. A platán új baktériumos betegsége. 62. Növényvédelmi Tudományos Napok kiadványa. 45.
Wilson, E. E., Starr, M. P., Berger, J. A. 1957. Bark canker, a bacterial disease of Persian walnut tree. Phytopathology. 47. 669–673.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2018 Tenorio-Baigorria Imola, Végh Anita, Némethy Zsuzsanna, Hadar Zsófia , Palkovics László

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Cikkre a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).