Különböző gyepkezelések gyepgazdálkodási eredményei Aba melletti kaszálón
DOI:
https://doi.org/10.17205/aweth.5909Kulcsszavak:
kaszálás, trágyázás, gyepszellőztetés, gyeplazítás, Festuca arundinacea, Poa humilisAbsztrakt
A munka célja, hogy bemutassa a digitalizáció fontosságát és lehetőségeit a méhészetekben. Két alkalmazást, a Züminaplót és az ApiManagert mutatjuk be. Letöltést követően bal oldalt található meg a menü, amelyben rögzíthetőek az alapadatok és a méhészkedéskor tapasztaltak mindkét applikációban. Züminapló esetében a következő választási lehetőségek, adatok rögzíthetőek: telephelyek, kaptárok, mérleg, etetések, pörgetés, vándorlások, kezelések. Az ApiManagernél pedig a kezdőoldal, a méhész, a kaptárak, ellenőrzések, feladatok, a méhek élelme, a pergetési munkálatok, kezelések, tárolások. Az applikációk megfelelően működnek és gyors nyomonkövetést biztosítanak a méhészeti munka alkalmával. Véleményünk szerint népszerűsítésük fontos lenne, mert precízebb adatgyűjtést tesz lehetővé, ám a méhészek idősebb átlagéletkora miatt Magyarországon még kevéssé alkalmazottak.
Hivatkozások
Ángyán J., Tardy J., Vajnáné Madarassy A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti te-rületek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Bajnok M., Tasi J., Török G. (2019): A gyep gyökérzónájának szellőztetése. Első eredmények. Gyepgazdálkodási Közlemények, 17(2), 3–9, https://doi.org/10.55725/gygk/2019/17/2/9470
Balázs F. (1949): A gyepek termésbecslése növényszociológiai felvételek alapján. Agrártudo-mány, Budapest, 1, 109–118.
Balázs F. (1960): A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. Mezőgazdasági kiadó, Budapest.
Barcsák Z. (2004): Biogyep-gazdálkodás Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Barcsák Z., Kertész I. (1986): Gazdaságos gyeptermelés és gyephasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Bartha S., Dancza I., Házi J., Horváth A., Margóczi K., Molnár Cs., Molnár Zs., Óvári M., Pur-ger D., Schmidt D. (2010): A parlagszukcesszió állandó és változó jellegzetességei. In: Mol-nár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit Isten csak jó-kedvében teremt” (selection from the first 13 MÉTA field guides: 2003-2009), MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 480–482.
Billeter R., Peintinger M., Diemer M. (2007): Restoration of montane fen meadows by mowing remains possible after 4–35 years of abandonment. Acta Botanica Helvetica, 117, 1–13, https://doi.org/10.1007/s00035-007-0743-9
Bódis J., Fülöp B., Lábadi V., Mészáros A., Pacsai B., Svajda P., Valkó O., Kelemen A. (2021): One year of conservation management is not sufficient for increasing the conservation value of abandoned fen meadows. Tuexenia, 41, 381–394, https://doi.org/10.14471/2021.41.015
Briemle G., Nitsche S., Nitsche L. (2002): Nutzungswertzahlen für Gefäßpflanzen des Grün-landes. Schriftenreihe für Vegetationskunde. Bundesamt für Naturschutz, Bonn, pp. 203–225.
Catorci, A.-Piermarteri, K.-Penksza, K.-Házi, J.-Tardella, F. M. (2017): Filtering effect of tem-poral niche fluctuation and amplitude of environmental variations on the trait-related flo-wering patterns: lesson from sub-Mediterranean grasslands. Scientific Reports, 7, 12034, https://doi.org/10.1038/s41598-017-12226-5
Centeri Cs., Herczeg E., Vona M., Penksza K. (2009): The effects of land use change on plant-soil-erosion relations, Nyereg Hill, Hungary. Journal of Plant Nutrition and Soil Science, 172, 586–592, https://doi.org/10.1002/jpln.200625101
Deák B., Tóthmérész B. (2007): A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásá-ban (Effect of cutting on a Bolboschoenetum maritimi eleochariosum association in the Nyi-rőlapos Hortobágy). Természetvédelmi Közlemények, 13, 179–186.
Deák B., Török P., Kapocsi I., Lontay L., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. (2008): Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemze-ti park területén (Egyek-Pusztakócs). Tájökológiai Lapok, 6, 323–332.
Dengler J., Janisová M., Török P., Wellstein C. (2014): Biodiversity of Palaearctic grasslands: a synthesis. Agriculture, Ecosystems and Environment, 182, 1–14, https://doi.org/10.1016/j.agee.2013.12.015
Dér F. (1995): A legeltetéses állattartás lehetőségei. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. pp. 119–121.
Dér F. (2007): A gyepgazdálkodás elmúlt 50 évének tapasztalatai, jelenlegi és jövőbeni lehető-ségei. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve – tanulságai a mai gyakorlat számára – Gyepgaz-dálkdási Ankét, Szent István Egyetem Gödöllő, 2007. március 9., 11–16.
Dövényi Z. (2010): Magyarország kistájainak katasztere. Pannónia-Print Kft. pp. 107–110.
Erickson, G. (2005): Beef Cattle Management: Intensive. Encyclopaedia of Animal Science. New York. 68–70.
Fanning, P. (1994): Long-term contemporary erosion rates in an arid rangelands environment in western New South Wales, Australia. Journal of Arid Environments, 28, 173–187, https://doi.org/10.1016/S0140-1963(05)80055-2
Frame, J., Laidlaw, A.S. (2011): Improved grassland management. Marlborough, UK: The Crowood Press Ltd. New edition.
Gerard M., El Kahloun M., Rymen J., Beauchard O., Meire P. (2008): Importance of mowing and flood frequency in promoting species richness in restored floodplains. Journal of App-lied Ecology, 45, 1780–1789, https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2008.01572.x
Haraszthy L. (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Természet-védelmi Közalapítvány, Csákvár, Hungary
Házi J., Nagy A., Szentes Sz., Tamás J., Penksza K. (2009): Adatok a siska nádtippan (Cala-magrostis epigeios) (L.) Roth. Cönológiai viszonyaihoz Dél-tiszántúli gyepekben. Tájökológiai Lapok, 7(2), 1–13, https://doi.org/10.56617/tl.4120
Házi J., Bartha S., Szentes Sz., Wichmann B., Penksza K. (2011): Seminatural grassland mana-gement by mowing of Calamagrostis epigejos in Hungary. Plant Biosystems, 145, 699–707, https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601339
Házi, J., Penksza, K., Bartha, S., Hufnagel, L., Tóth, A., Gyuricza Cs., Szentes, Sz. (2012): Cut mowing and grazing Effects with grey cattle on plant species composition in case of Pannon wet grasslands. Applied Ecology and Environmental Research, 10(3), 223–231.
Házi, J.; Penksza, K.;Barczi, A.; Szentes, S.; Pápay, G (2022): Effects of Long-Term Mowing on Biomass Composition in Pannonian Dry Grasslands. Agronomy, 12, 1107, https://doi.org/10.3390/agronomy12051107
Isépy I. (1989): Gyógynövények. Búvár zsebkönyvek, Móra könyvkiadó. pp. 8–18.
Katona K., Fehér Á., Szemethy L., Saláta D., Pápay G., S. Falusi E., Kerényi-Nagy V., Szabó G., Wichmann B., Penksza K. (2016): Vadrágás szerepe a mátrai hegyvidéki gyepek becser-jésedésének lassításában. Gyepgazdálkodási Közlemények, (14)2, 29–36
Kádár I. (2013): A gyepek műtrágyázásáról. MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, pp. 289.
Kelemen, A., Török, P., Valkó, O., Miglécz, T., Tóthmérész, B. (2013a): A fitomassza és fajgaz-dagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben. Botanikai Közle-mények, 100, 1–13.
Kelemen A., Török P., Valkó O., Miglécz T., Tóthmérész B. (2013b): Mechanisms shaping plant biomass and species richness: plant strategies and litter effect in alkali and loess grass-lands. Journal of Vegetation Science, 24, 1195–1203, https://doi.org/10.1111/jvs.12027
Kelemen, A., Török, P., Valkó, O., Deák, B., Miglécz, T., Tóth, K., Ölvedi, T., Tóthmérész, B. (2014): Sustaining recovered grasslands is not likely without proper management: vegetati-on changes and large-scale evidences after cessation of mowing. Biodiversity and Conserva-tion, 23, 741–751, https://doi.org/10.1007/s10531-014-0631-8
Kenéz Á., Szemán L., Szabó M., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Breuer L. (2007): Ter-mészetvédelmi célú gyephasznosítási terv a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Tájökológiai Lapok, 5, 35–41, https://doi.org/10.56617/tl.4361
Kiss T., Lévai P., Ferencz Á., Szentes Sz, Hufnagel L., Nagy A., Balogh Á., Pintér O., Saláta D., Házi J, Tóth A., Wichmann B., Penksza K. (2011): Change of composition and diversity of species and grassland management between different grazing intensity - in Pannonian dry and wet grasslands. Applidied Ecology and Environmental Research, 9(3), 197–230.
Kiss T., Penksza K. (2018): A legeltetés hosszú távú hatása kiskunsági füves pusztákon. Ter-mészetvédelmi Közlemények, 24, 104–113.
Klapp E., Boeker P., König F., Stählin A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland, 2, 38–40.
Klimek S., Gen. Kemmermann A. R., Hofmann M., Isselstein J. (2007): Plant species richness and composition in managed grasslands: The relative importance of field management and environmental factors. Biological Conservation, 134, 559–570, https://doi.org/10.1016/j.biocon.2006.09.007
Komarek, L. (2007): The structural changes in the agriculture of the South Great Plain since the regime change. In: Kovács, Cs. (szerk.): From villages to cyberspace: In commemoration of the 65th birthday of Rezső Mészáros, Academician: Falvaktól a kibertérig: Ünnepi kötet Mészáros Rezső akadémikus 65. születésnapjára, Szeged, pp. 329–339.
Komarek L. (2008): A Dél-Alföld agrárszerkezetének sajátosságai. Csongrád Megyei Agrár In-formációs Szolgáltató és Oktatásszervező Kht., Szeged. 143 p.
Kovács Gy., Tuba G., Czimbalmos R., Csízi I. (2013): Különböző komposztadagok hatása az ex-tenzív gyep talajának néhány tulajdonságára. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2010/2011(2), 9–14.
Kovácsné Koncz N., Penksza V., Pota J.,Béri B. (2017): Különböző szarvasmarhák legelői ösz-szehasonlító vizsgálata hortobágyi szikeseken. Gyepgazdálkodási Közlemények 15(2), 1–7.
Lasanta T., Arnáez J., Oserin M., Ortigosa L. (2001): Marginal lands and erosion in terraced fields in the Mediterranean mountains. Mountain Research and Development. Spain. 21. 69–76, https://doi.org/10.1659/0276-4741(2001)021[0069:MLAEIT]2.0.CO;2
Lipinska H. és Wanda H. (2005): Allelopathic effects of Poa pratensis on other grassland spp. Allelopathy Journal, 16(2), 251–260.
Margóczi K. (1995): Interspecific associations in different succesional stages of the vegetation in a Hungarian sandy area. Tiscia, 29, 19–26.
Margóczi K. (2001): Gyepek természetvédelmi értékei. In: Nagy G. et al. (szerk.):
Margóczi K. (2003): A bugaci puszta legeltetett és nem legeltetett részének összehasonlítása a vegetáció természetessége szempontjából. Gyepgazdálkodási Közlemények, 1, 22–24.
Nagy G. (1997): Néhány többhasznú gyepnövény. Legeltetéses állattartás DATE Debrecen pp. 27–33.
Nagy G. (2005a): A gyepek fontossága a vidékfejlesztésben. Gyep-állat-vidék-kutatás-tudomány. DE Debrecen, pp. 77–85.
Nagy G. (2005b): A simple theorical model for calculating agrcultural value of grasslands. In: O’Mara et al. (eds.): XX. International Grassland Congress: offered papers, Wageningen Academic Publischers, p. 893.
Nagy G. (2007): A nádképű csenkesz tavaszi fenológiai fejlődése és beltartalma. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve – tanulságai a mai gyakorlat számára – Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 93–99.
Ordas E., Török G., Bajnok M., Tasi J. (2011): Természetvédelmi célú hasznosítási rendszer hatása különböző legelők hozamára és takarmányminőségére. Animal Welfare Etológia és Tartástechnológia, 7(4), 381–336.
Penksza K. (2009): Poa – Perje. In: Király G. (szerk.): Új magyar fűvészkönyv. pp. 510–511
Penksza, K., Böcker, R. (1999/2000): Zur Verbreitung von Poa humilis Ehrh. ex Hoffm. in Un-garn. Botanikai. Közlemények, 86–87, 89–93.
Penksza K., Tasi J., Szentes, Sz. (2007): Eltérő hasznosítású Dunántúli középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása. Gyepgazdálkodási Közlemények, 5, 26–33.
Penksza K., Tasi J., Szentes Sz., Centeri Cs. (2008): Természetvédelmi célú botanikai, takar-mányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli-medence szürkemarha és bivaly le-gelőin. Gyepgazdálkodási Közlemények, 6, 47–53.
Penksza K., Tasi J, Szabó G, Zimmermann Z., Szentes Sz. (2009a): Természetvédelmi célú bo-tanikai és takarmányozástani vizsgálatok adatai Káli-medencei juhlegelőhöz. Gyepgazdálko-dási Közlemények, 7, 51–58.
Penksza K., Wichmann B., Szentes Sz (2009b): Szarvasharha-, juh- és lólegelők összehasonlító vizsgálata a Tapolcai és a Káli-medencében – 2008. év. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7, 59–63.
Penksza K., Fehér Á., Saláta D., Pápay G., S-Falusi E., Kerényi Nagy V., Szabó G., Wichmann B., Szemethy L., Katona K. (2016): Gyepregeneráció és vadhatás vizsgálata cserjeirtás után parádóhutai (Mátra) mintaterületen. Gyepgazdálkodási Közlemények, 14(1), 31–41, https://doi.org/10.55725/gygk/2016/14/1/9689
Penksza K., Házi J., Tóth A., Wichmann B., Pajor F., Gyuricza Cs., Póti P., Szentes Sz. (2013): Eltérő hasznosítású szürkemarha legelő szezonális táplálóanyag tartalom alakulás, fajdiver-zitás változása és ennek hatása a biomassza mennyiségére és összetételére nedves pannon gyepekben. Növénytermelés, 62(1), 73–94.
Penksza K., Pápay G., Házi J., Tóth A., Saláta-Falusi E., Saláta D., Kerényi-Nagy V., Wich-mann B. (2015): Gyepregeneráció erdőirtással kialakított gyepekben mátrai (Fallóskút) min-taterületeken. Gyepgazdálkodási Közlemények, 13(1-2), 31–44, https://doi.org/10.55725/gygk/2015/13/1-2/9756
Pignatti S. (2005): Braun-Blanquetia. Valori di bioindicazione delle piante vascolari della flora d’Italia. Dipartimento di Botanica ed ecologia dell'Università di Camerino. pp. 97.
Pywell R. F., Bullock J. M., Hopkins A., Walker K. J., Sparks T.H., Burke M. J. W. Peel S. (2002: Restoration of species-rich grassland on arable land: assessing the limiting processes using a multi-site experiment. Journal of Applied Ecology, 39, 294–309, https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2002.00718.x
Saláta D., Falusi E., Wichmann B., Házi J., Penksza K. (2012): Faj és vegetáció-összetétel elemzés legeltetési terhelés alatt a cserépfalui és az erdőbényei fás legelők különböző nö-vényzeti típusaiban. Botanikai Közlemények, 99, 143–160.
Saláta D., Wichmann B., Házi J., Falusi E., Penksza K. (2011): Botanikai összehasonlító vizsgá-lat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia, 7(3), 234–262.
Sleper A.D., Bruckner R. C. (1995): The Fescues. In: Barnes R. F. et al. (eds.): Forages volume I. An Introductin to grassland Agriculture, Iowa State Unyversity press, Ames, Iowa, USA, pp. 345–356.
Szabó G., Zimmermann Z., Bartha S., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2011): Botanikai, természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok Balaton-felvidéki szarvasmarha-legelőkön. Tájökológiai Lapok, 9(2), 431–440, https://doi.org/10.56617/tl.3931
Szabó G., Zimmermann Z., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2010): Természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dinnyési, fertő gyepeiben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 8, 31–38.
Szabó M., Kenéz Á., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Breuer L. (2007): Természetvédel-mi-gyepgazdálkodási célú botanikai vizsgálatok a pénzesgyőri-hárskúti hagyásfás legelőn. Tájökológiai Lapok, 5, 27–34, https://doi.org/10.56617/tl.4360
Szemán L. (1994-95): Grassland yield and seedbed preparation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő, pp. 45–51.
Szemán L. (1997): Possibilities of Renovation on Hungary Grasslands. XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Volume 2. Canada, Saskatoon, pp. 83–84.
Szemán L. (2003a): Parlag gyepek javítása. Gyepgazdálkodási Közlemények 1. DE Debrecen, 42–45.
Szemán L. (2003b): Ökológiai gyepgazdálkodás. A NAKP „B” kötete, Budapest-Gödöllő.
Szemán L. (2005): A rét- és legelőgazdálkodás. In: Glatz F. (szerk.): A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, pp. 67–92.
Szentes Sz., Penksza K., Tasi J. (2007): Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli középhegy-ség néhány természetes gyepében. Animal Welfare, Eológia és Tartástechnológia, 3, 127–149.
Szentes Sz., Tasi J., Házi J., Penksza K. (2009a): A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi gyepgazdálko-dási idényben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7, 65–72.
Szentes Sz., Tasi J., Wichmann B., Penksza K. (2009b): Botanikai és gyepgazdálkodási vizsgála-tok 2008. évi eredményei a badacsonytördemici szürkemarha legelőn. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7, 73–78.
Tharmaraj J., Champan D. F., Nie Z. N., Lane A. P. (2005): Milk production potential of diffe-rent dairy pasture types in southern Australia. In: O’Mara et al. (eds.): XX. International Grassland Congress: offered papers, Wageningen Academic Publischers, p. 135.
Tasi J, Bajnok M, Sutyinszki Zs, Szentes Sz. (2010): Assesing the quality and quantity of green forage with the help of a three-dimensional method. In: Proceedings of the 19th Internatio-nal Scientific Symposium on Nutrition of Farm Animals „Zadravec-erjavec Days”. Radenci, Szlovénia, 2010.10.28-2010.10.29. pp. 152–160.
Tasi J. (2002): Gyepek gyomnövényei és a gyomszabályozás lehetőségei. Gödöllő.
Tasi J. (2003): Gyepek mérgező és gyomnövényei. SZIE Gödöllő.
Tasi J. (2006): Gyepnövények fenofázisainak hatása a minőségre és a legelési sorrendre. Dok-tori (PhD.) Gödöllő.
Tasi J. (2007): Diverse impacts of nature conservation grassland management. Cereal Research Communications, 35, 1205–1209, https://doi.org/10.1556/crc.35.2007.2.260
Tasi J. (2010): Gyepgazdálkodás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Gödöllő. 1–105.
Tasi J. (2018): Legeltetési módszerek, Magyar Állattenyésztők Lapja, 12, 38–39.
Tasi J., Bajnok M., Halász A., Szabó F., Harkányiné Székely Zs., Láng V. (2014): Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei. Gyepgaz-dálkodási Közlemények, 12(1-2), 57–64.
Török P., Deák B., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. (2010): Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Bio-logical Conservation, 143, 806–812, https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Török, P., Kelemen, A., Valkó, O., Deák, B., Lukács, B., Tóthmérész, B. (2011): Lucerne domi-nated fields recover native grass diversity without intensive management actions. Journal of Applied Ecology, 48, 257–264, https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2010.01903.x
Török P., Miglécz T., Valkó O., Kelemen A., Deák B., Lengyel Sz., Tóthmérész B. (2012a): Re-covery of native grass biodiversity by sowing on former croplands: Is weed suppression a feasible goal for grassland restoration? Journal for Nature Conservation, 20, 41–48, https://doi.org/10.1016/j.jnc.2011.07.006
Török, P., Miglécz, T., Valkó, O., Kelemen, A., Tóth, K., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. (2012b): Fast recovery of grassland vegetation by a combination of seed mixture sowing and low-diversity hay transfer. Ecological Engineering, 44, 133–138, https://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2012.03.010
Török, P., Penksza K., Tóth, E., Kelemen A., Sonkoly, J., Tóthmérész, B. (2018): Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing on grassland biodiversity. Ecology and Evo-lution, 8, 10326-10335. https://doi.org/10.1002/ece3.4508
Uj B.-Juhász L., Szemán L., ifj. Viszló L., Penksza A., Szentes Sz., Tóth A., Penksza K. (2013): Cönológiai vizsgálatok különböző telepített és felújított gyepekben, Agrártudományi Közle-mények, 51, 55–58.
Uj B.-Juhász L., Szemán L., Ifj. Viszló L., Penksza A., Szentes Sz., Házi J., Sutyinszki Zs., Tóth A., Penksza K. (2014): Telepített és felújított gyepek, parlagok összehasonlító botanikai, gyepgazdálkodási vizsgálata, Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia, 10(1), 85–106.
Valkó O., Vida E., Kelemen A., Török P., Deák B., Miglécz T., Lengyel Sz., Tóthmérész B. (2010): Gyeprekonstrukció napraforgó- és gabonatáblák helyén alacsony diverzitású magke-verék vetésével. Tájökológiai Lapok, 8, 53–64, https://doi.org/10.56617/tl.3958
Valkó O., Török P., Matus G., Tóthmérész B. (2012): Is regular mowing the most appropriate and cost-effective management maintaining diversity and biomass of target forbs in moun-tain hay meadows? Flora, 207, 303–309, https://doi.org/10.1016/j.flora.2012.02.003
Valkó O., Török P., Deák B, Tóthmérész, B. (2014a): Review: Prospects and limitations of prescribed burning as a management tool in European grasslands. Basic and Applied Eco-logy, 15, 26–33, https://doi.org/10.1016/j.baae.2013.11.002
Valkó O., Tóthmérész B., Kelemen A., Simon E., Miglécz T., Lukács B., Török, P. (2014b): Environmental factors driving vegetation and seed bank diversity in alkali grasslands. Agri-culture, Ecosystems & Environment, 182, 80–87, https://doi.org/10.1016/j.agee.2013.06.012
Vida E., Török P., Deák B., Tóthmérész B. (2008): Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken: a gyepesítés módszereinek áttekintése. Botanikai Közlemények, 95, 115–125.
Vinczeffy I. (1993a): Természetes gyepeink védelme. DNYN, 11, 257–281.
Vinczeffy I. (1993b): Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Vinczeffy I. (1998): Lehetőségek a legeltetéses állattartásban. DATE Debrecen.
Vinczeffy I. (2001): Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. DGYN, 17, 7–21.
Vinczeffy I. (2003): Gyepgazdálkodásunk jellemzése. Gyepgazdálkodási Közlemények, 1, 4–12.
Vinczeffy I. (2005): Legeltessünk? Gyepgazdálkodási Közlemények, 3, 36–39.
Vinczeffy I. (2006): A legelő értéke. Gyepgazdálkodási Közlemények, 4, 129–137.
Viszló L. (2007): Természetkímélő kaszálás gyakorlata. Pro Vértes Alapítvány.
Viszló L. (szerk.)(2023): Természetkímélő gyepgazdálkodás II. Hagyományőrző szemlélet, négy-lábú „munkatársak”. Csákvár, Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány.
Wenzel G. (1887): Magyarország mezőgazdaságának története. A M. Tud. Akadémia Bizottsága. Budapest pp. 200–201.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Takács Anna, Wagenhoffer Zsombor, Bajnok Márta, Penksza Károly, Saláta-Falusi Eszter, Szentes Szilárd
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
