Az ízesített akácmézek fogyasztói megítélése és fejlesztési lehetőségeik
DOI:
https://doi.org/10.17205/aweth.7328Schlagwörter:
akácméz, ízesített méz, fogyasztói preferenciaAbstract
Az ízesített mézek, különösen az akácméz alapú variációk, egyre népszerűbbek a hazai és nemzetközi piacon. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérje ezen termékekkel kapcsolatos fogyasztói ismereteket, vásárlói szokásokat, valamint kóstolás utáni megítélésüket. Az organoleptikus vizsgálat során ötféle ízesítést – levendula, meggy, fekete bodza, vízimenta, citromfű – tettünk ki vaktesztnek. A kérdőíves felmérés (308 fő) eredményei azt mutatják, hogy az ízesített akácmézek iránt jelentős fogyasztói érdeklődés mutatkozik, és a preferenciák szorosan kapcsolódnak a természetes összetevőkhöz, az egészségességhez, a harmonikus ízvilághoz, valamint a megbízható, helyi forrásból származó termékekhez. Az organoleptikus vizsgálat során citromfüves és levendulás mézek voltak legkedveltebbek több paraméter megítélésében, míg a bodzás, meggyes és különösen a vízimentás változatok inkább speciális, rétegigényeket elégítenek ki. Az ízesített mézek fejlesztése új lehetőségeket teremt a magyar méhészet számára, különösen a fiatal, egészségtudatos fogyasztók körében.
Literaturhinweise
Alvarez-Suarez, J. M., Tulipani, S., Romandini, S., Bertoli, E., Battino, M. (2010): Contribution of honey in nutrition and human health: a review. Mediterranean Journal of Nutrition and Metabolism, 3(1), 15–23. https://doi.org/10.1007/s12349-009-0051-6
Bodor, Zs. (2023): Méz: összetétel, egészségvédő hatások és alkalmazási lehetőségek. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 69(2), 120–130.
Bodor, Zs., Koncz, F. A., Zaukuu, J.-L. Z., Kertész, I., Gillay, Z., Kaszab, T., Kovács, Z., Benedek, C. (2017): Effect of heat treatment on chemical and sensory properties of honeys. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia, 13(2), 39–48. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2017.2.039
Bogdanov, S. (2017): Honey Composition. In: Bee Product Science. http://www.bee-hexagon.net (Utolsó letöltés: 2025. 07. 23.)
Chua, L. S., Rahaman, N. L. A., Adnan, N. A., Eddie Tan, T. T. (2013): Antioxidant activity of three honey samples in relation with their biochemical components. Journal of Analytical Methods in Chemistry, 1–8. https://doi.org/10.1155/2013/313798
Cosmina, M., Gallenti, G., Marangon, F., Troiano, S. (2016): Attitudes towards honey among Italian consumers: A segmentation approach. Food Quality and Preference, 54, 163–171. https://doi.org/10.1016/j.appet.2016.08.005
Ficzek, G. (2012): Gyümölcsök antioxidáns tartalma és egészségvédő szerepe. Magyar Dietetikusok Lapja, 21(3), 14–17.
Future Data Stats, (2024): Global Flavoured Honey Market Size, Share and Trends Analysis Report. https://futuredatastats.com (Utolsó letöltés: 2025. 07. 23.)
Horváth, G. (2024): Az akácméz szerepe a magyar méhészetben. Méhészeti Szemle, 72(1), 22–28.
Mascarello, G., Crovato, S., Rizzoli, V., Pinto, A. (2024): Consumers’ Perceptions and Behaviors Regarding Honey: A Cross-Country Study. Sustainability, 16(20), 8846. https://doi.org/10.3390/su16208846
Mezőné Oravecz, A., Kovács, A. (2019a): Fogyasztói preferenciák a magyar mézpiacon. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 16(2), 45–53.
Mezőné Oravecz, T. M., Kovács, I. (2019b): A hazai termelői mézek és méhészeti termékek iránti fogyasztói bizalom kvalitatív vizsgálata. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 14(2), 79–89. https://doi.org/10.14232/jtgf.2019.2.79-89
Oravecz, A., Kovács, A., Tóth, L. (2021): Az akácméz fizikai-kémiai tulajdonságai és piaci lehetőségei. Magyar Élelmiszeripar, 75(3), 139–144.
Oravecz, T.É. (2015): A magyar méz minőségi garanciája. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia, 11(2), 140–147. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2015.2.140
Oravecz, T., Kovács, I. (2019): Sensory examination of honey and the effect of sensory characteristics on purchase decisions. Analecta Technica Szegedinensia, 13(1), 64–71. https://doi.org/10.14232/analecta.2019.1.64-71
Oravecz, T., Mucha, L., Magda, R., Totth, G., Illés, C. B. (2020): Consumers' Preferences for Locally Produced Honey in Hungary. Acta Universitatis Agriculturae et Silviculturae Mendelianae Brunensis, 68(2). https://doi.org/10.11118/actaun202068020407
Predanócyová, K., Šedík, P. (2024): Honey market challenges: flavored honey as healthy food choice for consumers. Journal of Microbiology, Biotechnology and Food Sciences, 13(6), e11021. https://doi.org/10.55251/jmbfs.11021
Schmitzer, V., Slatnar, A., Stampar, F., Veberic, R. (2017): Elderberry (Sambucus nigra L.) fruit: A rich source of antioxidants. Journal of Food Science, 82(3), 640–646. https://doi.org/10.1021/jf102083s
Šedík, P., Čvirik, M., Pocol, C. B., Oravecz, T. (2025): Factors influencing honey choice in Slovakia and Hungary: A comparative study. Amfiteatru Economic, 27(69), 431–451. https://doi.org/10.24818/EA/2025/69/431
Szakály, Z., Soós, M., Berke, Sz., Szente, V. (2021): Egészségtudatos fogyasztói magatartás a mézpiacon. Marketing & Menedzsment, 55(1), 41–53.
Topa, S., (2023): Akácméz és ízesített mézek: technológia és piaci lehetőségek. Méhészeti Tudomány, 8(2), 88–94.
Trepinszki, Zs. (2022): Ízesített mézek érzékszervi vizsgálata. Élelmiszer Minőségbiztosítás, 33(1), 27–33.
Vásárhelyi, P. B., Szabó, R. T., Albert, C. (2024): Különböző székelyföldi mézminták változásának vizsgálata az idő függvényében. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia, 20(1), 45–57. https://doi.org/10.17205/aweth.5910
Viuda-Martos, M., Ruiz-Navajas, Y., Fernández-López, J., Pérez-Álvarez, J. A. (2008): Functional properties of honey, propolis, and royal jelly. Journal of Food Science, 73(9), 117–124. https://doi.org/10.1111/j.1750-3841.2008.00966.x
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2025 Janda Zsófia, Szabó Rubina Tünde
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
