A magyar hidegvérű csikók növekedésének vizsgálata
Schlagwörter:
magyar hidegvérű, születési súly, súlygyarapodás, növekedési erély, testméretAbstract
A magyar hidegvérű csikók születéstől választásig 1450-1560 g napi súlygyarapodásra képesek. A magyar hidegvérű és a sodrott apai féltestvér csikóknál a születéskori testsúly különbség 13,88 kg (34,52%). A különbség a 180 napos kori testsúly esetében 80,46 kg (33,08%) és a súlygyarapodásban 370 g/nap (32,80%) amely szignifikáns (P < 0,1%).
A kancák testsúlya és a csikók születési súlya között r = 0,29, a kancák testsúlya és a csikók 180 napos testsúlya között r = 0,40 és ugyancsak a kancák testsúlya és a csikók súlygyarapodása között r = 0,43 korreláció van. A csikók születési és a 180 napos kori testsúlya közötti korreláció
r = 0,89, a születési súly és a súlygyarapodás közötti pedig r = 0,79 az összefüggés. A hidegvérű csikók 180 napos kori testsúlya átlagosan anyjuk testsúlyának 51,03%-a.
A vizsgálatok alapján a magyar hidegvérű csikók leválasztásának, illetve értékesítésének optimális időpontja 320–330 kg élősúly mellett 6 hónapos korban van.
Literaturhinweise
Becze, J., Lukáts, K., Zilahy, A. (1957): A hidegvérű ló tenyésztése
Becze, J. (1981): A nőivarú állatok szaporodásbiológiája. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Becze, J. (1987): Kérdések és válaszok a szaporodásbiológia gyakorlatából. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Bodó, I., Hecker, W. (1992): Lótenyésztők kézikönyve. Mezőgazda kiadó. Budapest.
Dér, F., Makray, S., Stefler, J., Gombos, S., Vanyur, G. (1995): Gyephasznosítás hagyományos és újabb lehetősége. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. 15–18.p.
Dér, F. (1995): A legeltetéses állattartás lehetőségei. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. 119–121.p.
Gulyás, L. (1996): Magyar hidegvérű csikók növekedésének vizsgálata születéstől választásig. Állattenyésztés és takarmányozás, 4(6) 481–493. p.
Gulyás, L. (1997): alternatív hasznosítási lehetőségek a lótenyésztés területén. Szaktanácsadási füzetek. ÁTK. Herceghalom. 41–53. p.
Gulyás, L., Kovácsné, Gaál K., Gulyás, T. (1998): A magyar hidegvérű ló tartásának ökonómiai vizsgálata. XXVII. Óvári Tudományos Napok I. 674–679. p.
Gulyás, L., Kovácsné, Gaál K. (1998): A magyar hidegvérű ló természetszerű tartása. VI. Nemzetközi Agroökonómiai Tudományos Napok. Gyöngyös.
Makray, S. (1998): a hidegvérű ló tartásának újabb lehetőségei. Nemzetközi Lótenyésztési tanácskozás, Debrecen.
Makray, S., Dér, F., Hancz, Cs., Stefler, J. (1995): Gyepen nevelt hidegvérű csikók hústermelésének mennyiségi és minőségi jellemzői. Természetes állattartás 5. debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. 5–7. p.
Makros, L. (1992): A magyar hidegvérő ló hasznosítása. Kistermelők Lapja. Budapest. 1. p.
Makros, L., Pásztory, Cs. (1993): Magyar lótenyésztés’ 93. Magyar Lovas Szövetség kiadványa.
Budapest. 32–33. p.
Mihók, S. (1995): A lólegelők követelményei. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. 101–104. p.
Ócsag, I. (1971): A csikónevelés haszna. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Pataki, B. (1990): ÁKI közlemények. Lótenyésztési Kutató Csoport.
Pataki, B. (1994): A vágónevelés lehetőségei. Kistermelők Lapja. Budapest. 5. 6–7. p.
Stefler, J. (1991): Jó piaca van a vágólónak. Kistermelők Lapja. Budapest. 8. 10–1. p.
Stefler, J., Makray, S., Dér, F. (1993): Természetes állattartás 3. Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. 163–167. p.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2007 Gulyás László, Varga Petra, Kiss Csilla
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
