Selektions- und Fressverhalten von Weidetieren
Schlagwörter:
Selektionsverhalten von Weidetieren, Bissanzahl, SpeiseröhrenfistelAbstract
Die Kosten der Fütterung spielen eine wichtige Rolle in der Tierproduktion, weshalb der Grundfutterquälität beim Wiederkäuer große Bedeutung zukommt. Die verschiedenen Tierarten stellen dabei recht unterschiedliche Anforderungen an das Weidefutter. Auf der Weide wählen die Tiere nach Möglichkeit die einzelnen Pflanzenarten aus.
Eine Forschergruppe in Gödöllö hat das Selektionsverhalten von Weidetieren in den Jahren 1978- 1996 ausführlich untersucht, wobei in den Versuchen drei unterschiedliche Methoden eingesetzt wurden. Die Parzellen der Reinsaat-Versuche wurden mit Mutterkühen der Rassen Hereford- und Limousine beweidet und dabei die Bissfrequenz beobachtet. Außerdem wurden Versuche mit Schafen und Pferden durchgeführt und die Beweidungsdauer pro Parzelle beobachtet. Eine Naturweide wurde mit Schafen beweidet und die beliebtesten Pflanzenarten mit Hilfe einer Speiseröhrenfistel und der Mikrohistologie bestimmt.
Wie auch erwartet, schmeckte der Mischbestand den Tieren sehr gut. Erstaunlich hingegen war, dass die Schafe vom gesamten Futterangebot 35 % Kräuter auswählten.
Die Futterqualität und die Beliebtheit der Pflanzenarten hängen zusammen. Die Verdaulichkeit und der Rohfasergehalt beeinflussen meistens eng die Beliebtheit der Pflanzenarten.
Literaturhinweise
Abdullahi, A.N. (1982): Microscopic Analysis of Feces. A Technique for Studying the Food Preference of Grazing Herbivore. Anim.Sci. Division, ACSAD/AS/P31/1982 (p.85).
Baker, D.L., Hobbs, N.T. (1982): Composition and Quality of elk Summer Diet in Colorado. J. Wildl. Manage., 46(3) 694–703. https://doi.org/10.2307/3808561
Barcsák Z. (1979): Tápanyagutánpótlás gyepterületeken. Magyar Mezőgazdaság, 34. 16–19.
Barcsák, Z., Kispál, T., Mezősi, L. (1989): Use of on Esophageal Fistula for Study the Grazing and Selective Ability of Sheeps. Anim. Husbandry and Nutrition, 537–541.
Bedő, S., Póti P. (1999): A legelő, mint takarmány szerepe a juhtenyésztésben. Állattenyésztés és takarmányozás, 48(8) 690–692.
Bell, F.R., Dennis, B., Sly, J. (1979): A Study of Olfaction and Gustatory Senses in Sheep After Olfactory Bulbectomy. Physiology and Behavior, 23(5) 919–924. https://doi.org/10.1016/0031-9384(79)90201-4
Bisoph, J.P., Froseth, J.A. (1970): Improved Techniques in Esophageal Fistulization of Sheep. American J.Vet. Res., 31(8) 1505–1507. https://doi.org/10.2460/ajvr.1970.31.08.1505
Brouwer, W. (1962): Beobachtungen über Schmackhaftigkeit und Freßlust auf der Weide. Das wirtschaftseigene Futter, 8. 186–192.
Cook, C.W.,Thorne, J.L., Blake, J.T., Edlefsen, J. (1958): Use of an Esophageal-Fistula Cannula for Collecting Forage Samples by Grazing Sheep. J. of Anim. Sci., Albany, 17(1) 189–193. https://doi.org/10.2527/jas1958.171189x
Goatcher, W.D., Church, D.C. (1970): Taste Responses in Ruminants. IV. Reactions of Pygmy Goats, Normal Goats, Sheep and Cattle to Acid and Quinin Hidrocloride. J. of Anim. Sci., Albany, 31(2) 373–382. https://doi.org/10.2527/jas1970.312373x
Herold, I., Jávor, A. (1984): A juh takarmányozása. Mg. Kiadó, Bp., 10–141.
Holechek, J.L., Shenk, J.S., Vavra, M., Arthun, D. (1982): Prediction of Forage Quality Using Near Infrared Reflectance Spectroscopy on Esophageal Fistula Samples from Cattle on Mountain Range. J. of Anim. Sci., Albany, 55(4) 971–975. https://doi.org/10.2527/jas1982.554971x
Little, D.A., Takken, A. (1970): Preparation of Oesophageal Fistulae in Cattle under Local Anaesthesia. Australian Vet. J., 46(7) 335–337. https://doi.org/10.1111/j.1751-0813.1970.tb07914.x
Mátrai, G-né. (1984): Az őz (Capreolus capreolus L.) téli táplálékösszetételének meghatározása mikroszövettani határozókulcs alapján. Doktori Értekezés, Gödöllő.
Pajor, F., Póti, P., Láczó, E. (2004): Comparison of slaughter performance of Hungarian Merino, German Mutton Merino and German Blackheaded lambs. Acta Ovariensis, 46(1) 77–83.
Rusoff, L.L., Foote, L.E. (1961): A Stainless Steel Esophageal-Fistula Cannula for Dairy Cattle Nutrition Studies. J. of Dairy Sci., 44. 1549–1550. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(61)89918-9
Szabó I. (1979): Adatok a kérődzők ízválogatásához. ATEK, Mosonmagyaróvári Mg. Tud. Kar Közleményei, 21(2) 25–38.
Szabó I. (1981): A kérődzők akaratlagos takarmányfelvétele és a takarmányok íze I. I. ATEK, Mosomagyaróvári Mg. Tud. Kar Közleményei, 23(2) 21–34.
Torell, D.T. (1954): An Esophageal Fistula for Animal Nutrition Studies. J. of Anim. Sci., Albany, 13(4) 878–884. https://doi.org/10.2527/jas1954.134878x
Tőzsér J., Holló G., Seregi I., Holló I., Andrássy Z. (2005): Magyar szürke és Holstein-fríz hízóbikák ismételt temperamentumtesztjének értékelése. Evaluation of repeated temperament tests in Hungarian Grey and Holstein Friesian fattening bulls. Magyar Állatorvosok Lapja (Hungarian Veterinary Journal), 127(2) 67–71.
Voisin, A. (1964): A talaj és a növényzet, az állat és az ember sorsa. Mg. Kiadó, Bp., 13–146.
Voisin, A. (1968): A legelő termőképessége. Mg. Kiadó, Bp., 18–240.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2005 Tasi Julianna, Barcsák Zoltán
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
