Adatok az anya-bárány kapcsolat kialakulásához az ellést követően, hortobágyi rackáknál

Szerzők

  • Bodnár Ákos Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Pajor Ferenc Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Hegedűs Bettina Berill Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Póti Péter Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Egerszegi István Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2016.1.032

Kulcsszavak:

anya-bárány kapcsolat, ellés, hortobágyi racka

Absztrakt

Gazdasági állataink, köztük a juhok viselkedésének tanulmányozása nagy jelentőséggel bír gazdálkodási és technológiafejlesztési szempontból. A hortobágyi racka juh (Ovis aries strepsiceros Hortobagyensis) egy őshonos juhfajta. Magyarország juhállományának mindössze 2,5%-t alkotják az őshonos fajták, ennek közel felét pedig a racka juh adja, ami körülbelül 10000 egyedet jelent. Megfigyeléseinket a NAIK herceghalmi Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének telepén, a juhhodályban elhelyezett, rögzített kamerák segítségével végeztük. Célunk volt, hogy adatokat gyűjtsünk a bárányok születés utáni viselkedéséről és napi aktivitásuk ritmusáról. Öt bárány viselkedését és az ellés lefolyását vizsgáltuk az ellés pillanatától kezdve az első 48 órában. A vizsgálatok alkalmával az alábbi viselkedéselemek esetszámait és napi szintű teljes időtartamát, valamint ezek százalékos arányát vetettük össze: fekvés, állás, mozgás, táplálkozás és játék. Megfigyeltük, hogy a vizsgált időszak legnagyobb részét a fekvés/pihenés tette ki (57,31%). Táplálkozást tekintve folyamatos, rövid időtartamú szopások voltak jellemzők az egész nap folyamán, de ez a napi cselekvések mindössze 4,81%-át tette ki. A mozgás és az állás szinte folyamatosan váltakozva voltak jelen, időtartam szerint az állás minimum két-háromszorosa volt a mozgásnak. A játék az első napon egyáltalán nem jelent meg, a második napon is csak elhanyagolható százalékban (0,05%).

Információk a szerzőről

  • Bodnár Ákos, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    levelezőszerző
    bodnar.akos@mkk.szie.hu

Hivatkozások

Alexander, G., Shillito, E. (1977): Importance of visual cues from various body regions in maternal recognition of the young in Merino sheep (Ovis aries). Applied Animal Ethology, 3(2) 137–143. https://doi.org/10.1016/0304-3762(77)90022-0

Bodnár, Á. (2015): Mesterségesen nevelt awassi bárányok viselkedési és termelési jellemzőinek összefüggései. Doktori (PhD) értekezés, Biológia Tudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 90 p.

Czakó, J. (1974): Gazdasági állatok viselkedése. Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 196 p.

Csányi, V. (1990): Etológia, I. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest; 357 p.

Dunka, B. (2002): Magyar juh (Ovis aries strepsiceros hungaricus) In: Génmegőrzés: Kutatási eredmények régi háziállatfajták értékeiről, Debrecen

Fésüs, L., Zsolnai, A., Horogh, G. P., Anton I. (2004): A juhok surlókórja. 2. A prion genotípusok gyakorisága hazai őshonos juhállományainkban. Magyar Állatorvosok Lapja, 11. 670–675.

Gere, T. (2004): A juhok viselkedése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 116 p.

Goodenough, J., McGuire, B., Wallace, R. A. (1993): Perspectives on Animal Behavior. John Wiley & Sons, New York, 816 p.

Hankó, B. (1937): A magyar juh eredete, múltja és jelene. Zool. Inst. d. St. Tisza Univ., Debrecen, 69 p.

http 1.: Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége. http://mjksz.hu/sites/default/files/fajtakiadvanyok/oshonos__05 horobagyi_racka.pdf (2016. április)

Janan, J. (2009): Az állatokkal való bánásmód. SZIE jegyzet, Gödöllő 43 p.

Jávor, A., Kukovics, S., Dunka, B. (2006): Régi magyar juhfajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 124 p.

Jensen, P. (szerk.) (2006): A háziállatok etológiája. Mezőgazda kiadó, Budapest, 172 p.

Matolcsi, J. (1975): A háziállatok eredete. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 257 p.

Mucsi, I. (szerk.) (1997): Juhtenyésztés és tartás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 412 p.

Nagy, L., Domanovszky, Á., Székely, P. (2004): A magyar racka juh hizlalási- és vágási vizsgálata. Acta Agraria Debreceniensis, 13. 1–6.

Nagy, L., Komlósi, I. (2005): A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt. Acta Agraria Debreceniensis, 16. 24–28. https://doi.org/10.34101/actaagrar/16/3284

Neubauer, V., Vogl, C., Seregi, J., Sáfár, L., Brem, G. (2015): Genetic diversity and population structure of Zackel sheep and other Hungarian sheep breeds. Archives Animal Breeding, 58(2) 343–350. https://doi.org/10.5194/aab-58-343-2015

Ottoni, E. B. (2000): EthoLog 2.2: a tool for the transcription and timing of behavior observation sessions. Behavior Research Methods, Instruments & Computers, 32. 3. 446–449. https://doi.org/10.3758/BF03200814

Schandl, J. (1955): Juhtenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 263 p.

Tóthné Maros, K. (2008): Etológia. SZIE jegyzet, Gödöllő, 104 p.

Letöltések

Megjelent

2016-03-18

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Adatok az anya-bárány kapcsolat kialakulásához az ellést követően, hortobágyi rackáknál. (2016). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 12(1), 32-42. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2016.1.032

Hasonló cikkek

11-20 a 20-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>