Hogyan hat az ember ismertsége és a foglalkozás típusa a lovak személy tesztben mutatott viselkedésére?
Kulcsszavak:
nyílt tér teszt, személy teszt, kapcsolat, ló, ismerős személy, ismeretlen személy, trenírozásAbsztrakt
A szakirodalom szerint az egyedek közötti viselkedési különbségekre, vagyis a temperamentumra meghatározott viselkedési tesztek segítségével következtethetünk. Ezek közé tartozik a nyílt tér teszt, az emberre adott reakciók tesztelése (pl. személy teszt) vagy a félelmi reakciókat mérő tesztek (pl. új tárgy teszt).
Az általunk folytatott tesztsorozat a környezeti tényezők közül a ló és az ember kapcsolatát vizsgálja. Választ keres arra, hogy milyen paraméterekkel jellemezhető a ló és a számára ismerős személy kapcsolata egy standard teszthelyzetben, ill. mennyiben változnak meg ezek a paraméterek, ha a ló egy, a számára idegen személlyel kerül azonos szituációba. Kísérleteink 4 helyszínen zajlottak, a lehetőségekhez képest hasonlóan kialakított környezeti feltételek mellett. A vizsgálat egy 5 perces nyílt tér teszttel indult, amit egy személy teszt követett, ami 4 különböző fázisból állt: 1. a tesztszemély önkéntes megközelítése (180 sec); 2. a ló behívása (120 sec); 3. a ló egyhelyben tartása (120 sec); 4. a tesztszemély kijelölt útvonalon történő követése (180 sec). A lovak számára ismerős személlyel 37 egyedet vizsgáltunk, melyek közül 22 állatot visszateszteltünk ismeretlen személlyel is.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a lovak nyílt tér tesztben mutatott viselkedése az ismétléssel nem változott jelentősen. Továbbá megállapítható, hogy az egyedek bizonyos szituációkban (a ló behívása és egyhelyben tartása) hasonlóan reagáltak az ismerős és ismeretlen személyekre, más helyzetekben (az ember önkéntes megközelítése, az ember követése) viszont egyértelműen eltérő válaszokat kaptunk ismerős ill. ismeretlen tesztszemély esetében. Az egyedi eredmények függtek (1.) a lovakkal foglalkozó személyek számától és (2.) a foglalkozás típusától is.
Hivatkozások
Hausberger, M., Muller, C. (2002): A brief note on some possible factors involved in the reactions of horses to humans. Applied Animal Behavioural Science,76(4) 339–344. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(02)00016-3
Hausberger, M., Roche, H., Henry, S., Visser, E. K. (2008): A review of the human-horse relationship. Applied Animal Behavioural Science, 109(1) 1–24. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2007.04.015
Hemsworth, P.H. (2003): Human-animal interactions in livestock production. Applied Animal Behaviour Science, 81(3) 185–198. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(02)00280-0
Henry, S., Hemery, D., Richard, M.A., Hausberger, M. (2005): Human-mare relationships and behaviour of foals toward humans. Applied Animal Behaviour Science, 93(3–4) 341–362. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2005.01.008
Jezierski, T., Jaworski, Z., Gorecka, A. (1999): Effects of handling on behaviour and heart rate in Konik horses: comparison of stable and forest reared youngstock. Applied Animal Behaviour Science, 62(1) 1–11. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(98)00209-3
Krueger, K. (2006): Behaviour of horses in the “round pen technique”. Applied Animal Behaviour Science, University of Regensburg, Department of Biology I, D-93040 Regensburg, Germany.
Lansade, L., Bertrand, M., Bouissou, M.F. (2005): Effects of neonatal handling on subsequent managebility, reactivity and learning ability of foals. Applied Animal Behaviour Science, 87(1–2) 131–149. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2003.12.011
Le Scolan, N., Hausberger, M., Wolff, A. (1997): Stability over situations in temperamnetal traits of horses as revealed by experimental and scoring approaches. Applied Animal Behaviour Science, 41(3) 257–266. https://doi.org/10.1016/S0376-6357(97)00052-1
McCann J., Heird, J., Bell, W., Lutherer, L. (1988): Normal and more highly reactive horses. I. Heart rate, respiration rate and behavioural observations. Applied Animal Behavioural Science, 19(3–4) 201–214. https://doi.org/10.1016/0168-1591(88)90001-9
McDonnell, S. (2003): A practical field guide to horse behaviour. The equid ethogram. Eclipse Press, 1–375.
McGreevy, P. (2004): Equine behaviour. A guide for Veterinarians and Equine Scientists. Elsevier.
Seaman, S.C., Davidson, H.P.B., Waran, N.K. (2002): How reliable is temperamnet saessment in the domestic horse (Equus caballus)? Applied Animal Behavioural Science, 78(2–4) 175–191. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(02)00095-3
Simpson, B. (2002): Neonatal foal handling. Applied Animal Behaviour Science, 78(2–4) 303–317. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(02)00107-7
Sondergaard, E., Halekoh, U. (2003): Young horses’ reactions to humans in relation to handling and social environment. Applied Animal Behavioural Science, 84(4) 265–280. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2003.08.011
Visser, R., Van Reenen. C., Hopster, H., H., Schilder. M., Knaap, J., Barneveld, A., Blokhuis, H. (2001): Quantifying aspects of young horses’ temperament: consistency of behaviourable variables. Applied Animal Behavioural Science, 74(4) 241–258. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(01)00177-0
Wolff, A., Hausberger, M., Le Scolan, N. (1997): Experimental tests to assess emotionality in horses. Behaviour Processes, 40(3) 209–221. https://doi.org/10.1016/S0376-6357(97)00784-5
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Boross Barbara, Tóthné Maros Katalin
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
