Az alompor felhasználásának hatása a tejelő tehenek tőgyegészségére

Szerzők

  • Libis-Márta Krisztina Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék, H-2100, Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Pajor Ferenc Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék, H-2100, Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Póti Péter Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék, H-2100, Gödöllő, Páter Károly u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2021.2.125

Kulcsszavak:

holstein-fríz, tehén, tőgyegészség, szomatikus sejtszám, tejminőség

Absztrakt

A kísérlet célja volt, hogy megvizsgálják a pihenőboxokban lévő matracra kiszórt alompor hatását a tejelő tehenek tejének szomatikus sejtszámára. A vizsgálatokat 2018-ban, egy átlagos nagyüzemi holstein-fríz telepen végeztük. Két hasonló termelési csoport adatait hasonlítottuk össze a tehenek tejminta alapján. Az egyik istállóban minden második nap szórták a matracos fekhelyekre az alomport, 100g/m2 koncentrációban, míg a másik, kontroll istállóban nem juttattak ki semmilyen szert a tehenek matracaira. A szomatikus sejtszámokat február és május között hetente mértük. A vizsgálat alatt a két csoport szomatikus sejtszámának alakulásában közel 100 ezer sejt/ml volt a különbség, az alomporral kezelt csoport javára. Az alomporral leszórt istálló átlag szomatikus sejtszáma a vizsgált időszakban 123.875 sejt/ml volt, míg a kontroll csoportnak szomatikus sejtszám átlaga 233.625 volt. Több, már a gyakorlatban is bizonyított vizsgálat és eredmény számolt be arról, hogy ilyen szomatikus sejtszám különbségnél már mérhető a tejtermelés csökkenése, a tej összetételének változása, még akkor is, ha mind a két csoport átlag szomatikus sejtszáma még megfelelőnek tekinthető.

Információk a szerzőről

  • Libis-Márta Krisztina, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék, H-2100, Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    levelezőszerző
    marta.krysztyna@gmail.com

Hivatkozások

Bendő, B. A. (2019): Tehéntejek mikroorganizmus profilvizsgálata, különös tekintettel egyes tőgypatogén mikroorganizmusokra. Diplomadolgozat, Állatorvostudományi Egyetem, Budapest, 1–43.

Bíró, G. (1993): Élelmiszer-higiénia. AGROINFORM Kiadó, Budapest.

Gonçalves, J. L., Cue, R. I., Botaro, B. G., Horst, J. A., Valloto, A. A., Santos, M. V. (2018): Milk losses associated with somatic cell counts by parity and stage of lactation. Journal of Dairy Science, 101. 5. 4357–4366. https://doi.org/10.3168/jds.2017-13286

Gulyás, L. (2002): A nyers tej szomatikus sejtszámát befolyásoló néhány biológiai és környezeti tényező vizsgálata. Doktori (Ph.D.) értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár, 1–163.

Halasa, T., Huijps, K., Østerås, O., Hogeveen H. (2007): Economic effects of bovine mastitis and mastitis management: A review. Veterinary Quartely, 29. 18–31. https://doi.org/10.1080/01652176.2007.9695224

Haraszti, J., Zöldág, L. (1994): A háziállatok születészete és szaporodásbiológiája. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Hocevar, J. (1993): Somatic cell count as a toal for detecing subclinical mastitis in cows kept in stables. Prvi Slovenski Veterinarski Kongres. Portoroz, 18-20. Nov.1993. Zbornik 1. 71–76.; 7. ref.

Horváth, Gy. (szerk.) (1982): A tőgygyulladás elleni védekezés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 327. p.

Jánosi, S., Ratz, F., Szigeti, G., Kulcsar, M., Kerényi, J., Laukó, T., Katona, F., Huszenicza, Gy. (2001): Pathophysiology: Review of the microbiological, pathological, and clinical aspects of bovine mastitis caused by the alga Prototheca zopfii , Veterinary Quarterly, 23. 2. 58–61. https://doi.org/10.1080/01652176.2001.9695082

Juozaitiene, V., Juozaitis, A., Micikevicien, E. R. (2006): Relationship between somatic cell count and milk production or morphological traits of udder in Black-and-White Cow. Turkish Journal of Veterinary and Animal Sciences 30, 47–51.

Kovács, P., Tibold, J., Ózsvári, L. (2015): A Staphylococcus aureus tőgygyulladás elleni védekezés egy nagyüzemi holstein-fríz állományban és a fertőzés gazdasági hatásai. Magyar Állatorvosok Lapja, 137. 707–718.

Laevens, H., Deluyker, H., Schukken, Y.H., Meulemeester, L. De., Vandermeersch, R., Muêlenaere, E. DE., Kruif, A. De. (1997): Influence of parity and stage of lactation on the somatic cell count in bacteriologically negative dairy cows. Journal of Dairy Science, 80. 12. 3219–3226. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(97)76295-7

Ózsvári, L., György, K., Illés, B. Cs., Bíró, O. (2003): A tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja 125. 273–279.

Ózsvári, L., Muntyán, J., Filipsz, I. (2016): A staphylococcusok és az E. coli által okozott tőgygyulladás elleni vakcinás védekezés termelési tapasztalatai és gazdasági megtérülése egy hazai nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magyar Állatorvosok Lapja, 138. 195–206.

Peles, F., Máthéné, Sz. Zs., Béri, B., Szabó, A. (2008): A tartástechnológia hatása a nyers tej mikrobiológiai állapotára. Agrártudományi Közlemények, Debrecen, 31. 67–75. https://doi.org/10.34101/actaagrar/31/3009

Ryhanen, E. L., Tallavaara, K., Griinari, J. M., Jaakkola, S., Mantere-Alhonen, S., Shingfield, K. J. (2005): Production of conjugated linoleic acid enriched milk and dairy products from cows receiving grass silage supplemented with a cereal-based concentrate containing rapeseed oil. International Dairy Journal, 15. 207–217. https://doi.org/10.1016/j.idairyj.2004.07.003

Sandholm, M., Mattila, T. (1985): Merits of different indirect tests in mastitis detection (cell counting, NAGasc, DSA, antrypsin). Kieler Milchw. Forschungsber. 37. 4. 334–339.

Shook, G. E., Schutz, M. M. (1994): Selection on somatic cell score to improve resistance to mastitis in the United States. Journal-of-Dairy-Science, 77. 2. 648–658. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(94)76995-2

Szakály, S. (1999): A tejgazdaság időszerű gazdasági és minőségügyi kérdései. A minőség időszerű kérdései a tejgazdaságban. III. Tejtermelési tanácskozás. Keszthely. (Ápr. 8.)

Unger, A. (1996): A nyers tej korszerű minősítésének tudományos megalapozása, gyakorlati bevezetése és a minőség alakulása Magyarországon. Egyetemi doktori értekezés. Pannon ATE. Mosonmagyaróvár.

A 853/2004/EC (2004): Laying down specific hygiene rules for food of animal origin (EU Regulation). Annex III, Section IX, Chapter I / III. 3.(b) p. 66.

Letöltések

Megjelent

2021-12-31

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Az alompor felhasználásának hatása a tejelő tehenek tőgyegészségére. (2021). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 17(2), 125-131. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2021.2.125

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei