A tízfilléres sátán: Közelítések a ponyvához – különös tekintettel a Friss Újság Színes Regénytárának (1935–1942) ponyvafüzeteire

Áron Domokos

doi:10.33569/akk.5243

Szerzők

Domokos Áron Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet https://orcid.org/0000-0002-7615-3332

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.5243

Kulcsszavak:

tömegkultúra, tömegkönyv, ponyva, 2. világháború, Friss Újság Színes Regénytára

Absztrakt

Egyes adatok szerint a negyvenes évek elejére a pengős regények havonta 200.000, az ötvenfilléresek 150.000, a húszfilléresek 1.200.000, a tízfilléres füzetek pedig 2.000.000 példányban jelentek meg. Ha a két világháború közötti, ill. a negyvenes évekbeli ponyva világát („a ponyva aranykorát”) vizsgáljuk, több szempontból érdemes hozzáállni a munkához. Az intézményi struktúrák szintje mellett (kiadók, stratégiák, sorozatok), az állam kontra piac viszonylatára („kultúrharc”: szabályozások, rendeletek), a nyilvánosság diskurzusrendjeire (viták a ponyváról), a műfajokra (vadnyugati, légiós, feltalálós, ifjúsági, fantasztikus stb.) és befogadóik szempontjaira is tekintettel kell lenni. Tanulmányomban az 1935 és 1942 között, kéthetente megjelenő, tíz fillérért árult, több mint 200 címet közlő Friss Újság Színes Regénytára sorozatát mutatom be úgy, hogy közben a sorozatot kiadó Friss Újság napilapot és a korabeli konkurens ponyvákat is szem előtt tartom. Célom, hogy egy ponyvaelméleti-rendszer alapjait lefektetve kimutassam a háborús légkör hatásait a Friss Újság-ponyvákra.

Hivatkozások

Albert Gábor, B. (2006): Súlypontok és hangsúlyeltolódások. Középiskolai történelemkönyvek a Horthy-korszakban. Pápa: Pannon Egyetem.

Albert Gábor, B. (2019): Az „első órák” történelemtankönyvei a második világháború hullámverésében (Korirányok, geopolitikai irányváltások 1938 és 1945 között a jelenkor-történeti részek tárgyalásakor). Neveléstudomány, 7(3–4), 45–53. DOI: https://doi.org/10.21549/NTNY.27.2019.3.3

Anonymus (2017): A ponyva királyai: Sherlock Holmes a ponyvahős. In: ekönyvespolc-online. 2017. okt. 5. URL: http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/a-ponyva-kiralyai-sherlock-holmes-a-ponyvahos/

Bálint Gábor (2000): Nagy jövedelmek a könyvszakmában, 1942. Magyar Könyvszemle, 116(1), 100–103.

Bálint Gábor (2001a): A pesti ponyvaipar leleplezése a Magyarságban, 1941-ben. Magyar Könyvszemle, 117(4), 484–487.

Bálint Gábor (2001b): A Palladis, az Athenaeum és a Nova „egypengős" perei 1936-ban. Magyar Könyvszemle, 117(1), 83–99.

Bálint Gábor (2007): A pesti ponyva virágkora az 1930-as és 1940-es években. Magyar Könyvszemle, 123(1), 121–133.

Balogh János Mátyás (2014): Üzleti szellemű fővárosi napisajtó a dualizmus korában: A budapesti sajtóipar születése. Budapest, (Disszertáció)

Bárány Tibor (2011): Szépirodalom vs. lektűr. Holmi 23(2), 249–270.

Barbier, Frédéric (2005): Utószó. In: Febvre, Lucien – Martin, Henri-Jean (szerk.): A könyv születése. Budapest: Osiris.

Békés István (1966): Magyar ponyva Pitaval: A XVIII. század végétől a XX. század kezdetéig. Budapest: Minerva.

Belovári Anita (2008): A nők társadalmi helyzete a két világháború között, az 1929. XXX. Törvénycikk női választhatóságról szóló parlamenti vitája kapcsán. Acta Scientiarum Socialium, 11(28), 165–174.

Belovári Anita (2011): Közművelődés és iskolán kívüli művelődés a két világháború között a Dél-Dunántúlon. Budapest: ELTE BtK [Disszertáció].

Belovári Anita (2013): „Valljuk meg…a falunak nem is igen van viszonya a könyvvel” : Népkönyvtárügy a két világháború között. Acta Scientiarum Socialium, 15(37), 101–108.

Benjamin, Walter (2001): Ponyva. In: Uő.: „A szirének hallgatása”. Válogatott írások. Budapest: Osiris, pp. 177–178. (Fordította: Szabó Csaba)

Benyovszky Krisztián (2019): Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara.

Boldizsár Iván (1971): „Nemes ponyva” és a középosztály. In: Kovács Máté (szerk): A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig. Budapest: Gondolat, pp. 287–289.

Buzinkay Géza (1997): Bulvárlapok a pesti utcán. Budapesti Negyed, 5(2–3). 31–47.

Buzinkay Géza (1993): Kis magyar sajtótörténet. Budapest: Haza és Haladás Alapítvány.

Chesterton, G. K. (1901): A Defence of Penny Dreadfuls. In: Uő: The Defendant. London: J. M. Dent and Sons Ltd.

Csáki Pál (1988): A ponyvairodalom „megrendszabályozása" az 1940-es évek elején. Magyar Könyvszemle, 104(1), 41–53.

Császtvay Tünde (1997): A Hét bagoly esete a magyar irodalomban. Budapesti Negyed 5(2–3), 243–264.

Deczki Sarolta (2018): A ponyva megújítója: Rejtő Jenő. Híd, 13(6–7), 105–113.

Domokos Áron (2014): Borító-sztori, avagy a könyv arcai. Könyvjelző, 9(1–2), 36–37.

Domokos Áron (2016): A könyv mint dísztárgy, ajándéktárgy, fétis. In: Karlovitz János Tibor (szerk.): Társadalom, kulturális háttér, gazdaság. Komarno: International Research Institute, pp. 373–382.

Domokos Mariann (2023): „Az arany ember vagy a rongyos bankó” : Valutareform a ponyván. In: Balogh Gergő (et.al. szerk.): Poétai ökonómiák: Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben. Pécs: Verso, 141–163.

Fetzer, Günther (2019): Das Taschenbuch. Tübingen: Attepmto Verlag. DOI: https://doi.org/10.36198/9783838551555

Fodor András (1974): Így éltünk a Major utcában. Budapest, 12(4), 34–35.

Földes Ferenc (1971): Hogyan jut el az irodalom a szegény néprétegekhez. In: Kovács Máté (szerk.): A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig. Budapest: Gondolat.

Fullerton, Ronald A. (2016): The Foundations of Marketing Practice: A history of book marketing in Germany. London-New York: Routledge.

Grób László (2012): A magyar ponyva képes bibliográfiája 2. Palladis 1 pengős regények/Az Athenaeum detektívregényei. Máriabesenyő: Attraktor.

Grób László (2013): A magyar ponyva képes bibliográfiája 5, Friss Újság Színes Regénytára. Máriabesenyő: Attraktor.

Grób László (2021a): Kultúrharc a világháború közepén: a Horthy-korszak művelődéspolitikája a ponyva ellen. In: huszárvágás-online. URL: https://huszarvagasblog.hu/a_ponyyva_a_horthy_korszakban.html (2022. 08. 05.)

Grób László (2021b): A ponyva tündöklése és bukása 2. In: huszárvágás-online. URL: https://huszarvagasblog.hu/a_ponyva_tundoklese_es_bukasa.html (2022. 08. 05.)

Habermas, Jürgen (1971): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása: Vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban. Budapest: Gondolat. (Ford: Endreffy Zoltán)

Halasi Andor (1959): Utószó. In: Dutka Ákos: A nagy kaland. Budapest: Magvető, pp. 273–283.

Halász Péter (2007): Nevek és regények. Amerikai Magyar Népszava, 2007. január 19. 12.

Hansági Ágnes (2014): Tárca – Regény – Nyilvánosság: Jókai Móra és a magyar tárcaregény kezdetei. Budapest: Ráció Kiadó.

Hauser Arnold (1982): A művészet szociológiája. Budapest: Gondolat. 631–749. (Ford: Görög Lívia)

Huck, Christian (2013): The Total Mobility of the Dime Novel Detective. In: Perspectives on Mobility. Eds. Ingo Berensmeyer and Christoph Ehland. Amsterdam, New York: Rodopi, pp. 31–49. DOI: https://doi.org/10.1163/9789401209649_004

Jäger, Ernst (1988): Der Kampf gegen Schmutz und Schund. In: Estermann, Monika et. al. (eds.): Herausgegeben von der Historischen Kommission des Börsenvereins des Deutschen Buchhandels e. V. Buchhändler¬Vereinigung GmbH Frankfurt am Main. pp. 163–191.

Kálai Sándor (2016): A magyar (Kelet-Európai) médiakultúra első szakasza (1840–1920). Uő: (szerk.) Médiakultúra Közép-Kelet-Európában. Erdélyi Múzeum Egyesület, pp. 25–38.

Kerepeszki Róbert (2022): „Kokaintól részegen bomlik Budapest éjszakai világa” : Kábítószerek, „alvilág” és sajtónarratívák a két világháború közötti magyar fővárosban. Clio Műhelytanulmányok, 1. sz. Budapest: Clio Intézet.

Kiss Gábor Zoltán (2010): A Literatura és a ponyva aranykora: Széljegyzetek a hazai tömegirodalom történetéhez. Alföld, 61(2), 97–104.

Kókay György: (1997): A könyvkereskedelem Magyarországon. Budapest: Balassi. URL: https://mek.oszk.hu/03200/03233/

Kondor Vilmos (2012): Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes. Budapest: Agave.

Kovács Máté (1971, szerk.): A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig. Budapest: Gondolat.

Lányi András (1988): Az írástudók áru(vá vá)lása. Budapest: Magvető.

Lányi András (1995): Az újpesti indiánusok. Ponyvaregények a húszas években. História, 17 (3), 25–26.

Marosi Éva (1956): Forradalmi ponyva 1942-ből. Magyar Könyvszemle 72(4), 313–317.

Migozzi, Jacques (2016): A médiakultúra napja keleten is felkel: összegzés és perspektívák egy kutatás beindításához. In: Kálai Sándor (szerk.) Médiakultúra Közép-Kelet-Európában. Erdélyi Múzeum Egyesület. pp. 11–25.

Mikos Éva (2015): Regék a magyar előkorból: Folklór, irodalom és közköltészet Tatár Péter Rege kunyhójában. Csörsz-Rumen István (szerk.): Doromb 4. Közköltészeti tanulmányok 4. Budapest: Reciti. pp. 387–405.

Nagy Istvánné (1966): A Horthy-korszak „középosztályának” irodalmi ízléséről. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 3. Budapest, pp. 195–224.

Nagy Péter, H. (2022): Epidemiológiai ponyvaelemzés. Robin Cook Járvány című regényéről (és kontextusairól). Helikon, 68(1), 132–150.

Ottlik Géza (1997): Buda. Budapest: Európa.

Pogány Péter (1978): A magyar ponyva tüköre. Budapest: Magyar Helikon. (Magyar tipográfia)

Ravasz István (1997, szerk.): Magyarország a második világháborúban – Lexikon A–Zs, Budapest: Petit Real.

Révay Mór János (2006): Írók, könyvek, kiadók. Hn: Kiss József.

Révay József (2007): Pályám emlékezete. Hn: Családi kiadás. URL: https://mek.oszk.hu/22900/22923/22923.pdf

Sárdi S. Margit (2011): Magyarország- és Budapest-jövőképek a két világháború között. MASFITT, URL: https://sites.google.com/site/scifitort/tanulmanyok/magyarorszag--es-budapest-joevokepek-a-ket-vilaghaboru-koezoett

Simkó Tibor (1989): Kilenc vadlúd az égen. Irodalmi Szemle, 32(3), 242–263.

Sipos Balázs (2002): Irodalom és újságírás viszonya a 20. század első felében Magyarországon. Médiakutató 3(9), 65–77.

Sipos Nikoletta (2020): „A nagyváros az öngyilkosság melegágya.” : A Horthy-kori Budapest öngyilkosságainak kontextusai (1929–1941). Clio Műhelytanulmányok, 6. sz. Budapest: Clio Intézet.

Sonnevend Péter (2011): Művelődés, olvasás és könyvtár a Magyar Szemle (1927–1944) című folyóiratban 2. rész. Könyvtári Figyelő, 21(4). 747–773.

Teller Katalin (2023): Olcsó könyv- és füzetsorozatok tömegfogalma az 1870–80-as és az 1920-as években. In: Hites Sándor, Rózsafalvi Zsuzsanna, Somorjai Szabolcs (szerk.): Az irodalom-üzlet: Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban. Budapest: PIM. pp. 125–145.

Tóth Dóra (2023): Ponyvanemesítési üzlet. In: Hites Sándor, Rózsafalvi Zsuzsanna, Somorjai Szabolcs (szerk.): Az irodalom-üzlet: Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban. Budapest: PIM. pp. 83–105.

Thuróczy Gergely (2016): A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére. Budapest: PIM.

Török Zsuzsa (2015): „Legtermékenyebb összes női íróink között”. Beniczkyné Bajza Lenke és a könyvipar a 19. század második felében. Irodalomtörténet, 96(4). sz. 375–399.

Urbán László (1989): Gumiarcú és társai. Múzsák: múzeumi magazin, 20(1), 42–43.

Veres András (2007): A ponyva klasszikusa. In: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András (szerk.) A magyar irodalom történetei, III. Budapest: Gondolat, pp. 381–389.

Veres András (2009)? „Roll over Beethoven” : Gondolatok az elit- és tömegkultúráról. Alföld, 60(5), 3–23.

Voit Krisztina (2000): Előszó. In: Uő: A budapesti sajtó adattára 1873–1950. Budapest: Argumentum.

Zolnay László (1986): Hírünk és hamvunk. (Tények és tanúk sorozat). Budapest: Magvető.