Az örök túlélők: a didaktikus mesék: Gondolatok a Lamb testvérek Shakespeare-meséi kapcsán

Erzsébet Kopházi-Molnár

doi:10.33569/akk.2634

Szerzők

Kopházi-Molnár Erzsébet Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem https://orcid.org/0000-0002-6526-1469

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.2634

Kulcsszavak:

Lamb testvérek, didaktikus mesék, ideális nők

Absztrakt

Bár Shakespeare drámái eredetileg nem gyerekeknek íródtak, több különböző átirat is nap-világot látott már ennek a célközönségnek. Ezek közös eleme a tartalom, a nyelvezet és az a tény, hogy az eredetileg előadásra szánt színdarabokat mindenképpen narratív formába akarták önteni. Abban az időben, amikor a Lamb testvérek úgy döntöttek, hogy átírják a színdarabokat mesékké, a lányok hozzáférése bizonyos művekhez limitált volt, míg a fiúknak szabad bejárásuk volt a dolgozószobába, ahol olvashatták az ott található könyveket. A Shakespeare mesék azzal a céllal íródtak, hogy olyan erkölcsi elveket, viselkedési mintákat fogalmazzanak meg döntően a lányok számára, amelyek szerint egy leendő feleségnek élnie és viselkednie kellett. Ennek köszönhető, hogy szinte az összes mese a szerelemre fókuszál. Godwin, a mesék megrendelője egyik esszéjében rámutatott arra, hogy bármely olvasmány, amely a gyermekeknek megfelelő, stimulálja képzelőerejüket és kíváncsiságukat. Szeretett volna hát néhány könnyen olvasható Shakespeare-művet rendelni gyerekeknek. A Lamb testvérek koncepciója azonban, amellyel a korszellemnek kívántak megfelelni, kissé elcsúsz-tatták a fókuszt általánosságban a női karakterek és a női ideál bemutatása felé. Ennek kö-vetkeztében a színdarabok több részletét is kihagyták, megváltoztatták a történetek lénye-gét, ami miatt azonban sok kritika is megfogalmazódott a mesékkel kapcsolatban. Nemcsak az illusztrációk, a gyerekek fantáziáját fejlesztő játékok változtak és fejlődtek sokat az idők során, de az újabb kiadások időről időre más közönséget céloztak meg. Ennek köszönhetően a Lamb testvérek munkái új helyre kerültek a világirodalomban. Ajándékba adható köny-veknek szánták őket, s ennek megfelelően a szülők figyelmét szerették volna felhívni arra, hogy vegyék meg őket a lánygyermekeik számára. Harvey szerint ez az utalás a felnőtt vá-sárlókra még az 1995-ös Penguin-kiadásban is megfigyelhető. Nyilvánvalóan úgy tűnik, mintha a Lamb testvérek a didaktikai célok elrejtése nélkül megfeledkeztek volna a mesei kritériumokról. A mesék magyar nyelven a 19. század végén jelentek meg. A 18. század utolsó évtizedeitől kezdve fokozott érdeklődés volt megfigyelhető a nők társadalmi pozíciója és oktatásuk kérdései iránt Magyarországon is. Egyre több írás jelent meg magyar szerzők tollából e témában, és divatossá váltak a külföldi szerzők tanácsadó munkái is a nők okta-tásáról magyar nyelven. Bár a korai 19. századi instrukciók mára már elvesztették relevan-ciájukat, a szép illusztrációkkal ellátott meseátiratok időről időre új erőre kapnak, és – a gyorséttermi ételekhez hasonlóan – gyorsan fogyaszthatóvá válnak. Úgy tűnik, hogy az ere-detileg gyerekeknek szánt mesék még mindig főként a felnőtteket találják meg, napjainkban is.

Információk a szerzőről

Kopházi-Molnár Erzsébet, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

kophazie@gmail.com

Hivatkozások

Boldizsár Ildikó (1997): Varázslás és fogyókúra : Mesék, mesemondók, motívumok. Buda-pest: József Attila Kör – Kijárat Kiadó.

Bottoms, Janet (2004): „To read aright”: Representation of Shakespeare for Children. Children’s Literature, (32), 1–14.

Ciraulo, Darlene – Schierenbeck, Daniel (2006): Shakespeare and Education in the Lambs’ Poetry for Children and Tales from Shakespeare. In: Borrowers and Lenders, 2(1), 1–16.

Gál Béla (2015): „Made in Tündérország” – A klasszikus és modern mesék hatásai. https://docplayer.hu/935532-Made-in-tunderorszag-a-klasszikus-es-modern-mesek-hatasai.html

Gearhart, Stephannie (2007): „Faint and Imperfect Stamps” : The Problem with Adaptati-ons of Shakespeare for Children. Alif: Journal of Comparative Poetics, (27), 44–67.

Harvey, Kate (2016): „A Classic for the Elders” : Marketing Charles and Mary Lamb in the Nineteenth Century. In: Jeunesses de Shakespeare, Actes des congres de la Société francaise Shakespeare, 34.

Illés Endre (2010): Krétarajzok. Bp.: Fapadoskönyv.hu Kft.

James, Felicity (2006): „Wild Tales” from Shakespeare : Readings of Charles and Mary Lamb. Shakespeare, 2(2), 152–167. DOI: https://doi.org/10.1080/17450910600983786

Kocztur Gizella (1957): Shakespeare és Charles Lamb. Filológiai Közlöny, 3(2), 266–276.

Marsden, Jean I. (1989): Shakespeare for Girls : Mary Lamb and Tales from Shakespeare. Children’s Literature (17), 47–63.

Németh András – Pukánszky, Béla (2004): A pedagógia problématörténete. Budapest: Gondolat Kiadó.

Prince, Kathryn (2006): Illustration, Text, and Performance in Early Shakespeare for Children. Borrowers and Lenders, 2(2), 1–15.

Repp, Charles (2012): What’s Wrong with Didacticism? British Journal of Aesthetics, 52(3), 271–286.

Tari, Annamária (2010): Y generáció. Budapest: Jaffa Kiadó.

Tari, Annamária (2017): Bátor generációk. Budapest: Tericum Könyvkiadó.

Caron, Timothy P. (2006): „He Doth Bestride the Narrow World Like a Colossus…”. In: Moreland, Richard C. (ed.): A Companion to William Faulkner. New York: Wiley-Blackwell pp. 479–498. DOI: https://doi.org/10.1002/9780470996881

Ziegler, Georgianna (2006): Introducing Shakespeare : The Earliest Versions for Children. Shakespeare, 2(2), 132–151. DOI: https://doi.org/10.1080/17450910600983802