A reciprok tanítási módszer elemeinek jelentősége  az olvasás–szövegértés tanítás eredményességének fejlesztésében

Nóra Huszár-Samu; János Steklács

doi:10.33569/akk.2945

Authors

Nóra Huszár-Samu Eötvös József Főiskola Pedagógusképző Intézet https://orcid.org/0000-0001-9835-6117
János Steklács Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nevelés és Oktatáselméleti Tanszék https://orcid.org/0000-0003-0998-6278

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.2945

Keywords:

Literacy, Reading comprehension, reciproc method

Abstract

In the past decades the significance of the basic skill of reading and reading comprehension was changed to a great extent. It is well-known that the proper development of these skills is, on one hand, an essential requirement for any subsequent process of learning, and on the other hand, it is a critical factor of prosperity both in the sense of one’s personal life, and also as a member of an information society (Grabe és Stoller, 2011; Schnotz és Molnár, 2012). Despite the fact that attaining an appropriate level of reading and reading comprehension is a fundamental requirement, literacy crisis is substantially present in today’s society (Szenczi, 2010; Józsa és Józsa, 2014). Although the demand that the school system should address the needs of society arises naturally, this requirement cannot be fulfilled due to the fact that the level of the improvement of three areas – namely international research, the newly arising concept of reading comprehension and the development of methodological toolbox and cultural revolution – shows great differences. Due to the discrepancy between theory and practice a large number of available tools remains untouched. This presentation aims to display that a highly effective and practice-oriented improvement of the skill of reading comprehension resides in the improvement of metacognitive processes and structures.

Author Biographies

Nóra Huszár-Samu, Eötvös József Főiskola Pedagógusképző Intézet

Corresponding author
huszar.nora@ejf.hu
János Steklács, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nevelés és Oktatáselméleti Tanszék

tanszékvezető, egyetemi tanár
steklacs@gmail.com

References

Adamikné Jászó Anna (2008): Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Budapest: Trezor Kiadó.

Baker, Luise – Brown, Annamarie (1984). Metacognitive Skills and Reading. In: P. David Pearson: Handbook of Reading Research. New York: Longman. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315200651

Besir Anna – Gasparicsné Kovács Erzsébet – Koós Ildikó (2014): Az anyanyelvi nevelés tantárgy-pedagógiája az alsó tagozaton. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Bóna Judit – Steklács János (2021): Hangos olvasás közbeni hibázások, hibajavítások változása negyedik és ötödik osztály között. Beszédtudomány, 2(1), 154–172.

Brown, Ann – Palincsar, Annemarie Sullivan. (1982): Introducing Strategic Learning from Texts by Means of Informed, Self-control Training. Topics in Learning and Learning Disabi-lities 2. DOI: https://doi.org/10.1017/cbo9781139524711.006

Cohen, Andrew (1998): Strategies and processes in test taking and SLA. In: Bachman, L. F. – Cohen, A. (szerk.): Interfaces between Second Language Acquisition and Language Testing Research. Cambridge: Cambridge University Press. 90–111. DOI: https://doi.org/10.1017/cbo9781139524711.006

Csapó Benő – Zsolnai Anikó (2011, szerk.): Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diag-nosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában. Budapest: Nemzeti Tan-könyvkiadó.

Csapó Benő – Csépe Valéria (2012): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékelésé-hez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Csépe Valéria (2006): Az olvasó agy. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Csíkos Csaba (2006): Nemzetközi rendszerszintű felmérések tanulságai az olvasástaní-tás számára. In: Józsa Krisztián (szerk.) Az olvasási képeség fejlődése és fejlesztése. Buda-pest: Dinasztia Tankönyvkiadó, pp. 175–186.

Csíkos Csaba – Steklács János (2009): Olvasásmegértés időkorlát mellett : Egy meta-kognícióra alapozott fejlesztő kísérlet követő vizsgálatának eredményei. Iskolakultúra [online] 1. sz. 1–11. Elérhető: http://www.iskolakultura.hu/iol/iol_2009_1-11.pdf. [2022. 04. 29.]

Vigotszkij, Lev (1967): Gondolkodás és beszéd. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Flavell, John (1976). Metacognitive Aspects of Problem Solving. In: Resnick, L. B. (szerk.), The Nature of Intelligence. Hillsdale, Lawrence Erlbaum Associates.

DOI: https://10.1177/001316447703700141

Garbe, Christine – Holle, Carl (2010): ADORE – Teaching Struggling Adolescent Readers in European Countries. Key Elements of Good Practice. Frankfurt: Peter Lang. DOI: https://doi.org/10.1598/jaal.53.6.7

Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó

Gósy Mária (2008): A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia, 1(1) [online] http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25. [2022. 04. 29.]

Grabe, William – Stoller, Fredericka (2011).: Teaching and Researching: Reading. Lon-don: Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315726274

Johnson, Donald – Johnson, Roger (1984). Circles of Learning. Alexandria.

Józsa Krisztián (2007): Az elsajátítási motiváció. Budapest: Műszaki Kiadó.

Józsa Krisztián – Józsa Gabriella (2014): A szövegértés, az olvasási motiváció és a stra-tégiahasználat összefüggése. Magyar Pedagógia, 114(2), 67–89.

Józsa Krisztián – Steklács János (2009): Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdé-sei. Magyar Pedagógia, 109(4), 365–397.

Józsa Krisztián – Steklács János (2012): Az olvasás tanításának tartalmi és tantervi szempontjai. In: Csapó Benő és Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diag-nosztikus értékeléséhez. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, pp. 137–188.

Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Budapest: Libri. 2009.

Kasik László (2007): A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és gyakorlata. Is-kolakultúra, 17(11–12), 21–37.

Kernya Róza (2008): Az anyanyelvi nevelés módszerei : Általános Iskola 1–4. osztály. Bu-dapest: Trezor Kiadó.

Kingstone, Alan (1976): Some Thoughts on Reading Comprehension. In: Hafner, L. (szerk.): Improving reading comprehension in secondary schools. New York: Macmillan. pp. 72–75.

Kirsch, Irwin. S. (2003): Measuring Literacyin IALS: A Construct-centered Approach. International Journal of Educational Research, 39. 181–190. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijer.2004.04.002

Meichenbaum, Donald (1981): A szociális kompetencia egy lehetséges elméleti modell-je. In: Zsolnai Anikó (szerk.): Szociális kompetencia – társas viselkedés. Budapest: Gondo-lat Kiadó. pp. 95–119.

Molnár Edit Katalin (2006): Olvasási képesség és iskolai tanulás. In: Józsa Krisztián (szerk): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Budapest: Dinasztia Tankönyvkiadó. pp. 43–60.

OECD (2018): Draft Analitical Frameworks. Paris: OECD Publishing. https://www.oecd.org/pisa/data/PISA-2018-draft-frameworks.pdf

Oxford, Rebecca (1990): Language Learning Strategies: What Every Teacher Should Know. Boston: Heinle–Heinle. DOI: https://doi.org/10.2307/3586958

PISA 2018. Összefoglaló Jelentés. [online] https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2018_v6.pdf [20222. 06. 23.]

Pilonieta, Paola – Medina, Adriana L. (2009): Reciprocal Teaching for the Primary Gra-des: "We Can Do It, Too!" The Reading Teacher, 63. DOI: https://doi.org/10.1598/rt.63.2.3

Pressley, Michael – Almasi, Janice (1992). Beyond Direct Explanation: Transactional Instruction of Reading Comprehension Strategies. Elementary School Journal, 92. DOI: https://doi.org/10.1080/1057356940100102

Rudy, Dennis (1989): The Effects of Metacognitive Strategies and Social Interaction upon Mathematics Learning : A Reciprocal Teaching Study. Chicago: Loyola University.

Schnotz, Wolfgang – Molnár Edit Katalin (2012): Az olvasás-szövegértés mérésének tár-sadalmi és kulturális aspektusai. In: Csapó Benő – Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi kere-tek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 87–136.

Szenczi Beáta (2010): Olvasási motiváció: definíciók és kutatási irányok. Magyar Peda-gógia, 110(2), 119–147.

Steklács János (2010): Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó.

Strauss, Sidney (2002): A tanítás mint természetes kogníció. Magyar Pedagógia, 102(4), 417–431.

Tóth Edit – Kasik László (2010): A szociális kompetencia főbb fejlesztési koncepciói és a pedagógusok szerepe a fejlesztésben. In: Zsolnai Anikó – Kasik László (szerk.): A szo-ciális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai. Budapest: Nemzeti Tan-könyvkiadó. pp. 78–97.

Molnár Gyöngyvér – Józsa Krisztián (2006): Az olvasási képesség értékelésnek tesztel-méleti megközelítései. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fej-lesztése. Budapest: Dinasztia Tankönyvkiadó. pp. 155–174.

Nagy József (2006): Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Budapest: Dinasztia Tankönyvkiadó. 17–42.

Zsolnai Anikó (1994): A szociális készségek fejlesztésének lehetőségei gyermekkorban. Magyar Pedagógia, 94(3–4), 293–302.

Zsolnai Anikó (2009): A szociális kompetencia kutatására és fejlesztésére szolgáló mo-dellek. In: Zsolnai Anikó – Kasik László (szerk.): A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 78–97.

Zsolnai Anikó – Józsa Krisztián (2002): A szociális készségek kritériumorientált fejlesz-tésének lehetőségei. Iskolakultúra, 12(4), 12–20.

Zsigmond István (2003): Az oktatástudomány kognitív forradalma. Új Pedagógiai Szem-le, 53(5), 3–15.