Meseolvasási és mesehallgatási szokások vizsgálata tanulásban akadályozott és neurotipikus tanulóknál – fókuszban a mese befejezése

Szerzők

  • Gelencsérné Bakó Márta Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem image/svg+xml , MATE Neveléstudományi Intézet, e-mail: gelencserne.bako.marta@uni-mate.hu
  • Horti Eszter MATE Neveléstudományi Intézet, e-mail: horti.eszter.ke@gmail.com , Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem image/svg+xml

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.7397

Kulcsszavak:

mesehallgatás, mesenézés, mesebefejezés

Absztrakt

Pilotkutatásunk a mesék hallgatása és a mesék önálló befejezése közötti különbségeket vizsgálja neurotipikus és tanulásban akadályozott tanulók körében. A tanulmány elméleti háttere kiemeli a belső képalkotás képességének fontosságát, a képzelet fejlődésében meghatározó szülői, pedagógusi szerepet és a képzeletet elősegítő módszereket (Kádár 2012; Szekeres 2014; Boldizsár 2016). Kitér a szóbeli kifejezőkészség alakulására, befolyásoló tényezőire (Kass 2004; Kapitány–Laczkó 2017; Unger-Király és Vass 2021). A kutatás kvantitatív módszertanra épül, leíró statisztika alapján. A kvalitatív módszertant alkalmazandó mesebefejezés során nem a klasszikus szövegelemzésre tértünk ki, hanem főként a szavak mennyiségi összehasonlítását vettük alapul. Kutatásunk elemszáma: neurotipius tanulók 5. osztály n = 58, tanulásban akadályozott tanulók 4. és 5. osztály n = 54 fő, összes elemszám n = 112. A tanulói kérdőív kitöltése és a mese szabad befejezése alapján arra kerestük a választ, hogy milyen különbség mutatkozik a mese lezárásában a mesét hallgatók, a mesét nézők és a tartalmat feldolgozók körében. A különbségek megállapítása során arra tértünk ki, hogy az adott csoportba tartozó tanulók hány szóval, illetve gondolatmenettel fejezték be a történetet, mennyi megadott szereplőt, helyszint építettek be a történetükbe, és tartalmaz-e új elemeket a mese befejezése. A kutatás eredményei azt tükrözik, hogy a tanulók között nincs olyan, aki ne nézne televíziót, és csak mesét hallgatna. A megadott szempontok elemzése kapcsán főként az iskolatípus és a fejlődésmenet tekintetében mutatható ki változás, nincs jelentős különbség a mesehallgatási szokásokban.

Hivatkozások

Barbainé Bérczi Klára (2008): Egyéni fejlődés – egyéni szükségletek : Az életút pszichológiája. Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet.

Bettelheim, Bruno (2018): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest: Corvina Kiadó.

Boldizsár Ildikó (2004): Mesepoétika. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Boldizsár Ildikó (2016): Életválságok meséi – Mesekalauz útkeresőknek. Budapest: Mag-vető.

Castells, Manuel (2001): The Internet Galaxy, Reflections on the Internet, Business and Society. Oxford: Oxford University Press.

Csányi Dóra – Simon Krisztina – Tsík Sándor (2016): Papírszínház – Módszertani kézikönyv. Budapest: Csimota.

Gombos Péter (2019): A digitális generáció olvasási szokásai – a 2017-es reprezentatív olvasásfelmérés tapasztalatai. In: Barátné Hajdu Ágnes & Béres Judit (ed.): Olvasásfejlesztés könyvtári környezetben. (Módszertani kötetek 2). Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. (149–191).

Gombos Péter – Csima Melinda (2019): A digitális bennszülöttek olvasási kedve, olvasáshoz való viszonya a 2017-es és 2019-es felmérések tükrében. ANYANYELVI KULTÚRAKÖZVETÍTÉS [online,] 2(2), 45–57. DOI: https://doi.org/10.33569/akk.2391

Gyarmathy Éva – Kucsák Julianna (2012): A digitális bennszülöttek képességprofilja: A mérési eljárások, a linearitás és a hagyományos iskolai tanítás alkonya. Iskolakultúra. 22(9), 43–53.

Kádár Annamária (2012): Mesepszichológia. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.

Kádár Annamária (2014): Mesepszichológia 2. : Útravaló kényes nevelési helyzetekhez. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.

Kapitány Dóra – Laczkó Mária (2017): A mese a gyermekek szövegértési folyamatában diagnosztikus és terápiás szempontból. Könyv és Nevelés. 9(3), 16–31.

Kass Róbertné Pornai Éva. (2004): A nyelvi kifejezőkészség, avagy Széchenyi után sza-badon: a „kiművelt emberNYELV”. Új Pedagógiai Szemle [online], 54(12), 117–122. URL: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00087/2004-12-mu-Kass-Nyelvi.html [2025. 03. 11.]

Komáromi Gabriella (2001): Mesék, meseregények, gyermektörténetek. In Komáromi G. (szerk.) Gyermekirodalom. Budapest: Helikon Kiadó. pp. 207–231.

Lányiné Engelmayer Ágnes (2017): Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Budapest: Medicina Könyvkiadó.

Mesterházi Zsuzsa – Szekeres Ágota (2021): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelé-se. 3. javított kiadás. Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes (2016): Gyermeklélektan. Budapest: Libri Kiadó.

Molnár Edina (2019): Mese vagy rajzfilm? GRADUS 6(3), 11–15.

Papp Ágnes Klára (2015): „Szomorú győztes” A mesei szerepkörök, cselekményszerkezet, elbeszélésmód és világkép összefüggései. THL2. 1. 149–159.

Pechan E. (2019): A metamorphoses meseterápiás módszer és a papírszínház technikájának kísérleti alkalmazása mérsékelt, vagy súlyos intellektuális képességzavarral élő fiatal felnőttek körében. Gyógypedagógiai Szemle, 47(2), 152–161.

Peseschkian, Nossrat (1991): A tudós meg a tevehajcsár. Budapest: Helikon.

Propp, V., J. (2005): A mese morfológiája. Budapest: Osiris Kiadó.

Rosta Katalin (2015): A nyelvi fejlődés folyamata, az eltérő nyelvi fejlődés korai felis-merése és terápiája. Gyermeknevelés [online], 3(2), 121–130. DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2015.2.121.130

Szekeres Nikoletta (2014): A mese élni tanít : Képzelet- és fantázia-tréning. Új Köznevelés 70(1–2), 31–33.

Vajda Zsuzsanna (2025): Életkorok pszichológiája. Budapest: Osiris Kiadó.

Letöltések

Megjelent

2025-12-29

Folyóirat szám

Rovat

Olvasáskutatás

Hogyan kell hivatkozni

Gelencsérné Bakó, M., & Horti, E. (2025). Meseolvasási és mesehallgatási szokások vizsgálata tanulásban akadályozott és neurotipikus tanulóknál – fókuszban a mese befejezése. ANYANYELVI KULTÚRAKÖZVETÍTÉS, 8(2), 43-53. https://doi.org/10.33569/akk.7397

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.